Mostanában egyre fontosabb az életminőség szempontjából a környezetvédelmi, a szociális infrastruktúrával és a kormányzás minőségével összefüggő beruházások intenzitása és ha ilyen szempontokat vizsgálunk, akkor Magyarország egészen élhető helynek tűnik a JPMorgan befektetési bank által követett 13 feltörekvő piac között. Ebben egyébként az Európai Uniónak, az általa megkövetelt sztenderdeknek és az uniós forrásfelhasználás szabályrendszerének is lényeges szerepe van a bank minapi összefoglalója szerint. A környezetvédelmi szempontok összemérése érdekében a Yale Egyetem 2018-as Környezetvédelmi Teljesítmény Indexét vette figyelembe a befektetési bank, amely számos környezetvédelmi tényezőt egyszerre ragad meg (pl. levegőminőség, erdők aránya, halászat, vízkezelés, klímavédelem és energiatermelés). Az alábbi (és a többi) ábra érdekessége, hogy a JPMorgan referenciaként feltüntette a legfejlettebb hét ipari ország átlagát is (G7), majd ezután lemaradva, de a 13 feltörekvő piacot összesítő rangsor első helyein a bolgárok, csehek, horvátok után Magyarország következik, és utánunk jönnek a románok és lengyelek. A rangsor legvégén kullog Dél-Afrika a vízkezeléssel, tisztítással és levegőminőséggel kapcsolatban kapott alacsony pontszámai miatt. A szociális jólét megragadására, az ezzel összefüggő beruházások intenzitásának mérésére a JPMorgan a Social Progress Imperative által készített társadalmi előrehaladási indexet vette figyelembe és itt is a negyedik helyen áll Magyarország, igaz itt előttünk a csehek, lengyelek és horvátok állnak. A befektetési bank által követett országok rangsorának végén Egyiptom és Nigéria található. Ez az index a különféle szociális indikátorokat három csoportra rendezve méri: az alapvető emberi szükségletek, a jólét alapvető feltételei szerint (pl. oktatás, egészségügy, információkhoz való hozzáférés) és a lehetőségek (szabadságjogok, társadalmi toleranciaszint) szerint. A kormányzás és annak minősége jelentősen befolyásolja az adott országok gazdasági és társadalmi életét, így az életminőséget is, emiatt a JPMorgan az Európai Korrupcióellenes és Államépítési központ felmérése alapján is rangsorba állította az általa követett országokat és itt is a negyedik helyen találjuk Magyarországot Csehország, Románia és Lengyelország után. Itt a rangsor végén Kazahsztán és Nigéria látható, és az index az igazságszolgáltatási függetlenségét, az adminisztratív akadályokat, a kereskedelmi nyitottságot, a költségvetés átláthatóságát, az e-állampolgársági ügyintézéssel kapcsolatos fejlettséget, illetve a sajtó szabadságának fokát méri. A fenti rangsor elfedi, hogy az egyes országok a különböző területeken hogyan is állnak, milyen pontszámokat kaptak. Így például csak az alábbi ábra alapján látszik, hogy az összes vizsgált ország közül a dél-afrikai igazságszolgáltatási rendszer mondható a leginkább függetlennek, majd a kazah és az egyiptomi rendszer pontszámai következnek. A magyar rendszer függetlensége a horváttal, bolgárral és szerbbel együtt a leggyengébbnek mondható ezen a téren. A sajtószabadság foka aztán persze javít például a magyar helyezésen (igaz a régiós versenytársnak mondott Csehország és Lengyelország helyezése érdemben jobb), de érdekes módon a legtöbb országtól elmarad (a lengyellel egy szinten áll) a magyar államháztartás transzparenciája és végül ezek átlagaként adódik az, hogy a 13 vizsgált ország közül a negyedik helyre felfért Magyarország. Címlapkép forrása: MTI fotó Varga György