Hírek

MNB: rejtett költségek helyett átláthatóság a befektetési alapoknál

A jegybank a MiFID II-re való felkészülés óta, közel három éve folyamatosan jelzi a befektetési alapkezelőknek és forgalmazóiknak, hogy a forgalmazási szerződéseiket át kell alakítaniuk az új jogszabályi követelmények maradéktalan teljesülése érdekében. Az ügyfelek bizalmát növelő, érdekellentétek nélküli, átlátható rendszert kell kialakítaniuk az intézményeknek, ezt várja el az MNB a piaci szereplőktől, az árazási politikájukat ugyanakkor maguknak kell kialakítaniuk - nyilatkozta dr. Laki Gábor, az MNB tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatója a Portfolio.hu-nak. Egyes piaci szereplők szerint az MNB a MiFID II irányelv bevezetése után jó egy évvel akarja elérni, hogy a jövőben a befektetési alapkezelők ne állományi, hanem tranzakciós alapon fizessenek forgalmazói jutalékot. Miért változott meg az álláspontjuk? Úgy látjuk, e szereplők magával a MiFID II irányelvvel és annak itthon is átültetett rendelkezéseivel vitatkoznak, nem a jegybankkal. Ezért lepődtünk meg a napokban megjelent sajtóhíren, s azon, hogy e szokatlan formában kapunk üzeneteket. Az MNB álláspontja természetesen az irányelv 2018-as bevezetése, sőt az azt megelőző felkészülési szakasz óta változatlan, azonos a jogszabályi előírással. Erről már 2017-től szakmai egyeztetést folytattunk a piaci szereplők érdekképviseleteivel, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével, a Magyar Bankszövetséggel és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségével. Még abban az évben mindenki számára elérhető módon rögzítettük az elvárásunkat, amelyet tavaly egy újabb kérdés kapcsán ismételten megerősítettünk. Az alapkezelők, befektetési szolgáltató forgalmazók alkalmazzák a módosított jogszabályt? S ha ez már élő előírás, miért mondják azt, hogy jelenleg egyeztetnek még az MNB-vel a témáról? Van olyan forgalmazó, aki már átállt tranzakció alapú forgalmazói jutalék alkalmazására, ám számos szereplő sajnos ezt még nem tette meg. Egyes érintett piaci szereplőknél ezzel kapcsolatban már a felügyeleti vizsgálataink is lezárultak, amelyben megfelelő határidővel köteleztük őket a jogszabályoknak való megfelelésre. Azt természetesen nem vitatjuk, hogy a hazai piacot tekintve a MiFID II megfelelés kapcsán az ösztönzők témaköre vet fel leginkább kérdéseket, ami leginkább abból adódik, hogy a magyar forgalmazási piac díjstruktúrája jóval hangsúlyosabban támaszkodik az alapkezelőktől származó díjbevételre. Ezen önmagában nem is kívánunk változtatni, ha a szóban forgó forgalmazási díjstruktúra átlátható az ügyfelek részéről is, és különösen, ha a díjszabás módja nem eredményez érdekkonfliktust az ügyfél érdekében végzett becsületes, tisztességes és szakszerű szolgáltatásnyújtás kapcsán. A megfelelés kérdése tehát folyamatosan napirenden van. Miért számít a MiFID szerint ösztönzőnek az állományalapú forgalmazói jutalék, s miért nem az a tranzakció alapján számított? Ha egy alapkezelő annál több díjat fizet egy forgalmazónak, hogy az minél nagyobb ügyfélállományt tartson meg, akkor felvetődik az érdekkonfliktus lehetősége. Vagyis az, hogy az ügyfél érdekével ellentétes cél érdekében történjen kifizetés: sarkítva azért, hogy "tartsuk meg az ügyfelet bármi áron, még akkor is, ha neki ez nem előnyös". Ezt a negatív ösztönzést zárja ki az uniós és a magyar jogalkotó. Kivétel természetesen itt is van, ha a forgalmazó a pénzt kifejezetten az ügyfélkiszolgálás minőségének javítására fordítja. Az ügyfél számára nem teljesen mindegy, hogy milyen alapon történik az elszámolás a befektetési alap és a forgalmazó közt? A probléma lényegénél vagyunk, mert ez az egész az átláthatóságról szól, s a rejtett (ügyfél)költségek megakadályozásáról. Az állományalapon fizetett forgalmazói jutalékot ugyanis végső soron a (kis)befektető fizeti meg az évek során észrevétlenül, úgy, hogy jellemzően nem is tud róla, hiszen a forgalmazási díjak beépülnek az alapkezelői díjakba és ezáltal csökkentik az elérhető hozamot. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a környező országokban is hasonló gyakorlat alakult ki. Döntő fontosságú tehát, hogy a díjszabás módja transzparens legyen és igazodjon a szolgáltatás jellegéhez. Mi a véleménye arról a felvetésről, hogy semmilyen jutalékot ne fizessen az alapkezelő a forgalmazónak, hanem e terhet az ügyfél állja a tranzakciók során? Kérdés, hogy a piacon ki támogat ilyet, hiszen hasonló javaslatot sem a forgalmazók, sem az alapkezelők érdekképviselete nem vetett fel az elmúlt évek szakmai egyeztetésein számunkra. Alapvetően ez egy árazási kérdés, ahol a verseny szabályai uralkodnak, bízzuk tehát a piacra ennek a kérdésnek az eldöntését. Az érdekellentétet hordozó állományalapú díjszabás kivezetése irányába tett lépésünket én csak versenypiaci feltételek javítása irányába tett lépésként értékelem. Alapkezelői hangok szerint viszont a piac visszafordíthatatlan károkat szenvedne a tranzakció alapú jutalékkal... Szerintünk az átláthatósággal épp tovább erősödne a befektetők bizalma a szektor iránt. Ez növelné a versenyképességüket, újabb ügyfeleket vonzana, ami még esetleg kisebb megtérüléssel is kedvező jövedelmezőséget jelenthetne. Ne feledjük, hogy az alapkezelők és a befektetési szolgáltatók versenyben állnak az egyéb hosszútávú megtakarításokat kínáló piaci szereplőkkel, például a befektetési életbiztosítókkal, nyugdíjpénztárakkal vagy akár az állampapírok elsődleges forgalmazójával. Az nyer nagyobbat a konjunktúra idején, és az őrzi meg az ügyfelek bizalmát, aki hiteles és átlátható. Ez a piaccal közös jövőépítés az MNB célja. Címlapkép: MTI/Bizományosi, Jászai Csaba

Ütni kezdték a forintot a rossz adatokra

A meglepően gyenge német és a francia bmi adatok (főként a feldolgozóipari komponensek miatt) jelentősen erősítik a német, illetve francia recessziós aggodalmakat, emiatt az eurót azonnal ütni kezdték a tőzsdékkel együtt. Mivel Magyarország szempontjából is kedvezőtlenek az adatok: a külpiaci konjunktúra még gyengébb, mint gondoltuk, a forintot is azonnal ütni kezdték. Az euró/dollár a francia adat előtt még 1,1390 körül járt, most viszont főként a német adat hatására már 1,1290 körül jár. A német DAX már bő 100 pontos mínuszban van 11500 pont körül. A forint a francia adat előtt még 314,5 körül ingadozott az euróval szemben, majd a fél 10-kor közölt német adat hatására rögtön 316 közelébe ugrott az árfolyam, ahol utoljára március 11-én járt a kereskedés.

Paks 2: még mindig várnak a tervekre

Máig nem kapta meg a Paks II. Zrt. a létesítési engedélykérelemhez szükséges komplett tervet az orosz fővállalkozó, a Roszatom mérnökirodájától - írta a Világgazdaság. A korábbi híreknek megfelelően hamarosan módosítják a két új paksi blokk finanszírozásáról szóló szerződést; a lap információi szerint az új megállapodásnak tükröznie kell, hogy a projekt 22 hónapot késik a vele kapcsolatos brüsszeli vizsgálatok elhúzódása miatt, és további fél-egy évet azért, mert a Paks II. Zrt. máig nem kapta meg a létesítési engedélykérelemhez szükséges komplett tervet az orosz fővállalkozó, a Roszatom mérnökirodájától. A Paks II. Zrt. és az orosz JSC NIAEP 2014-es megállapodása szerint a Paksi Atomerőmű együtt 2000 megawattnyi paksi blokkjait leváltó két 1200 megawattos egység 2024-ben, illetve 2026-ban kezdte volna meg működését. Ehhez igazítva határozták meg 2026. március 15-ben az első törlesztőrészlet fizetésének legkésőbbi - de ma már tarthatatlan - időpontját. Az értesülés szerint a szerződés frissítői hozzányúlhatnak közvetlenül a megállapodásban szereplő dátumokhoz, de a hitelszerződés más feltételeihez is, hiszen korántsem biztos, hogy a közös nevező csak a fizetési határidők átírásával található meg. Címlapkép: Stiller Ákos

Brutálisan rossz francia és német adatok jöttek

A vártnál 2 ponttal rosszabb lett az átfogó francia és a 1,2 ponttal a német márciusi beszerzési menedzser index adat és különösen gyengére sikeredtek a feldolgozóipari komponensek. Az adatokra azonnal ütni kezdték a tőzsdéket és az eurót, illetve a forintot is. További részletek hamarosan.

1 2 3 4