Hírek

Hullámvasút után végül emelkedéssel zártak az amerikai részvényindexek

Emelkedéssel indították a szerdai kereskedést az amerikai részvényindexek, aztán hirtelen esés bontakozott ki. A korrekciót követően aztán ismét felfelé vették az irányt az indexek, végül pedig sikerült pluszban zárniuk. Végül sikerült pluszban zárnia mindhárom indexnek 2019.01.23 22:05A zárást megelőző emelkedésnek köszönhetően végül mindhárom részvényindex pozitív tartományban fejezte be a kereskedést.!-->A Dow Jones 0,7%-kal,az S&P 500 0,2%-kal,a Nasdaq pedig 0,1%-kal került feljebb.!-->A Dow tartja magát, az S&P 500 és a Nasdaq negatív tartományban 2019.01.23 20:57!-->Dow: +0,4%S&P 500: -0,1%Nasdaq: -0,4%!-->Hullámvasút az amerikai tőzsdéken 2019.01.23 18:58Jelentős pluszban nyitottak az amerikai tőzsdék, rövid idő elteltével azonban hirtelen megfordult a széljárás, és esni kezdtek a részvényindexek. Az utóbbi percekben ismét kisebb emelkedés bontakozott ki, napi csúcsaiktól azonban még messze járnak. A Dow Jones jelenleg 0,2%-os pluszban tartózkodik, az S&P 500 viszont 0,2%-os, a Nasdaq pedig 0,4%-os mínuszban jár. Dow JonesS&P 500

Nagyon sokba kerülne a briteknek a megállapodás nélküli Brexit

A Brit Iparszövetség (CBI) szerint London gazdaságának hosszú távon évente akár 40 milliárd font kárt is okozhat, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételeiről szóló megállapodás nélkül szűnik meg. A CBI szerdán regionális összeállítást ismertetett arról, hogy számításai szerint az egyes brit gazdasági térségeket miként érintheti a megállapodás nélküli Brexit. A szervezet szerint Londonban különösen súlyos gazdasági következményekkel járna a szabályozatlan brit kilépés az EU-ból, mivel a londoni gazdaság teljesítménye erőteljesen függ az akadálytalan hozzáféréstől az Európai Unió piacához. A CBI modellszámításai azt mutatják, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén a londoni gazdaság által megtermelt, reálértéken mért éves bruttó hozzáadott érték a következő másfél évtized végére 6 százalékkal lenne alacsonyabb a jelenlegi kereskedelmi feltételekkel elérthető szintnél. Ez 2034-re 40 milliárd font (15 ezer milliárd forint) éves gazdasági veszteséggel érne fel.

Brexit: elképesztő a fejetlenség, néhányan drasztikus vészmegoldást sürgetnek

Benyújtásra került a brit parlament elé Theresa May Brexit-tervéhez egy olyan indítvány, ami február 26-ig adna időt a kormányfőnek, hogy elfogadtasson egy kilépési megállapodást az országgyűléssel, ellenkező esetben a képviselők a kormányt megkerülve automatikusan szavaznának az 50. cikkely határidejének meghosszabbításáról. Az indítványnak meglehet a szükséges támogatója, vagyis úgy tűnik, a képviselők többsége nem akar megállapodás nélküli Brexitet, az viszont még mindig nem tiszta, hogy pontosan mit is akarnak. A Brexit-káosz tehát tovább folytatódik, az óra pedig ketyeg. Miután múlt héten történelmi vereséget szenvedett Theresa May és Brexit-terve a brit parlamentben, a miniszterelnöknek új tervvel kellett előállnia most hétfőig. Érdemi változást azonban a B-terv nem tartalmazott, így gyakorlatilag patthelyzet alakult ki. Bár May biztosította a brit képviselőket arról, hogy egyeztetni fog az EU-val az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére szolgáló tartalékmechanizmusról, azonban nem látszik, hogy miképp tudna érdemi engedményt kicsikarni az EU részéről. Vagyis úgy tűnik, hogy nagyon hasonló megállapodás kerülhet a jövő hét keddi szavazáson a brit parlament elé, mint ami múlt héten csúfosan megbukott. Néhány képviselő úgy tűnik, hogy megelégelte a tanácstalanságot, és élve a lehetőséggel benyújtásra került May javaslatához egy olyan módosító indítvány, ami gyakorlatilag kivenné Theresa May a Brexit-folyamat irányítását, legalábbis átmenetileg. Az indítvány Yvette Cooper Munkáspárti politikus nevével jelzik. A módosító tervezet értelmében amennyiben Maynek február 26-ig nem sikerül átvinnie a brit parlamenten egy kilépési megállapodást, akkor a képviselők automatikusan szavaznának az 50. cikkely december 31-ig történő meghosszabbításáról, vagyis a kilépési határidő kitolásáról. A tervezet kezdeményező képviselők ezzel akarják bebiztosítani, hogy az Egyesült Királyság nem zuhan ki az EU-ból megállapodás nélkül. A Munkáspárt második legfontosabb alakja, John McDonnell a BBC-nek adott interjújában jelezte, hogy "valószínűleg megszavazza" a részben párttársa által kezdeményezett javaslatot. A Munkáspárt szóvivője csak annyit mondott, hogy ki akarják zárni a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét, ezért Jeremy Corbyn pártelnök egyeztet az indítványt benyújtó képviselőkkel. A szervezkedésből nagyon úgy tűnik, hogy a Munkáspárt be fog állni a tervezet mögé, ráadásul néhány konzervatív képviselő is jelezte támogatását. Vagyis meglehet a parlamenti többség arra, hogy ha nem sikerül február 26-ig egy megállapodás elfogadni, akkor a törvényhozás automatikusan a kormány megkerülésével szavazni fog az 50. cikkely határidejének december 31-ig történő kitolásáról. A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy természetesen az EU-nak is el kellene fogadnia a britek meghosszabbítási kérelmét. Joggal merül fel ugyanakkor a kérdés, hogy konkrétum híján mire fel hosszabbítaná meg a határidőt az EU, egyelőre ugyanis nincs konkrét javaslat brit részről arra vonatkozóan, hogy miképp szándékoznak felszámolni a jelenlegi patthelyzetet. Márpedig enélkül értelmetlen időhúzásnak tűnhet az egész brit belpolitikai játszma, amibe könnyen beleunhat az EU, és inkább hagyja kizuhanni a briteket. Erre utalnak Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló mai szavai is, ugyanis kijelentette: nem akadályozza meg a megállapodás nélküli kilépést, hogy a londoni törvényhozás képviselőinek túlnyomó része ellene van, arra lenne szükség, hogy a többség felsorakozzon valamelyik megoldás mellett. (Címlapkép: Daniel LEAL-OLIVAS / AFP)

Forr a levegő Venezuelában: százezrek tüntetnek, az ellenzék ideiglenes elnököt kiáltott ki

Százezrek vonultak utcára szerdán Venezuela több nagyvárosában, hogy követeljék Nicolás Maduro államfő lemondását és az ellenzéki többségű parlament elnökének államfővé kinevezését. Caracasban Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke ki is kiáltotta magát ideglenes elnöknek, az USA pedig el is ismerte őt ideiglenes államfőnek. A nagyszabású megmozdulások előtti éjszaka az ország több pontján is összetűzésbe kerültek a tüntetők a hatóságokkal, híradások szerint négyen meghaltak, köztük egy éves fiú. A szerdai országos megmozdulást Juan Guaidó házelnök kezdeményezte. Korábban kijelentette: kész ideiglenesen átvenni az elnökséget és új választásokat kiírni, amennyiben számíthat a nép, a hadsereg és a nemzetközi közösség támogatására. Időközben ki is kiáltotta magát ideiglenes elnöknek Guaidó. Hírügynökségi jelentések szerint Guaidó önmagát eskette fel az elnöki tisztségre. Beszédében fogadalmat tett egy átmeneti kormány vezetésére és a szabad választások megtartására. Ezzel szinte egy időben a Maduróhoz közeli legfelsőbb bíróság bűnügyi nyomozást rendelt el a törvényhozás ellen. Nem sokkal a bejelentés után Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri ideiglenes elnökeként Guidót, ráaádsul a többi nyugati országot is erre szólította fel. (Címlapkép: AFP / Juan Barreto)

1 2 3 4