Hírek

Nincs több haladék, néhány óra múlva eldőlhet Olaszország sorsa

Az olasz államfő vasárnap este hét órára várja ismét Giuseppe Conte miniszterelnök-jelöltet, amikor is végleges döntés születhet a 84 napja tartó kormányalakítás kimeneteléről. A kormányra készülő pártok és az államfő közötti alkudozás immár intézményes válsággá nőtte ki magát. Az olasz államfők a múltban gyakran mondtak nemet egyes miniszterjelöltekre, például büntetett előéletük miatt, de ez az első alkalom, hogy az elnök politikai okokból helyezkedik szembe a kormányra készülő pártokkal. Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője szombat este kijelentette, "vagy 24 órán belül lezárják a kormányalakítást vagy felesleges tovább egyeztetni". Matteo Salvini pedig egyenesen ultimátumot fogalmazott meg: vagy elfogadja az államfő a péntügyminiszter-jelölt Paolo Savonát vagy újabb választásokat kell tartani. Az Öt Csillag Mozgalom és a Liga kormányfőjelöltje szerdán fogadta el a kormányalakítási megbízatást. A Giuseppe Contéval tartott első találkozóján Sergio Mattarella azonban fenntartásait fejezte ki bizonyos miniszterjelöltek esetében, elsősorban a 81 éves közgazdász Paolo Savona miatt, aki nem támogatja Olaszország euróövezeti tagságát. Savona legutolsó könyvében az Európai Uniót a hatalomra éhes Németország eszközének nevezi, amely az európai pénzügyi politikával veri béklyóba a többi tagállamot. Paolo Savona vasárnap délután megtörte a hallgatást és a scenarieconomici.it gazdasági oldalon nyilvánosságra hozott közleményében elkötelezte magát a hatályban levő EU-szerződések mellett. Leszögezte azonban, hogy "más, erősebb és igazságosabb Európát" akar. Hangsúlyozta, az általa képviselt pénzügyi politika az államadósságot nem adókkal és szigorú intézkedésekkel kívánja csökkenteni, mivel ezek eddig is eredménytelennek bizonyultak, hanem a befektetések, a belső kereslet és az export növelésével. Vélemények szerint Paolo Savona így kívánta megnyugtatni az őt Európa-ellenesnek tartó piaci szereplőket. Giuseppe Conte és az államfő pénteken informális találkozót tartott, de Sergio Mattarella nem engedett a Paolo Savonával szembeni vétóból. Az államfő az olasz alkotmány 92. cikkére hivatkozik, amely szerint a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt és utóbbi javaslata alapján a minisztereket is

A világ legmagasabb felhőkarcolói - Milyen lesz az élet 1 kilométer magasan?

A gazdasági hatalom talán egyik mércéjeként is szolgálhatnak azok az őrült magas épületek, amelyeket a világ egyes pontjain az elmúlt években építettek. A legmagasabb felhőkarcolók listáján egyértelműen szerepel Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia. Bár már eddig is szép számban épültek az őrületesen magas épületek, a következő egy-két év még érdekesebb lehet, ugyanis egy új ingatlan kerülhet a legmagasabb felhőkarcolók listájának élére. Az utak és a csatornák feltalálása óta nem volt olyan fontos városfejlesztési áttörés, mint a Smart City, azaz az okosváros! Az igazán különleges pedig az, hogy a legkisebb településektől a világvárosokig mindenkit érint. Nézze meg a programot és jelentkezzen most az Önök városa vagy vállalkozása is az eseményre, ahol a téma kiemelt szakértői tartanak előadásokat és beszélgetéseket!ÁTTEKINTÉS|RÉSZLETES PROGRAM|ÁRAKJELENTKEZÉS Az urbanizációval párhuzamosan a legnagyobb városokban egy felhőkarcoló-építési boom is elkezdődött, ami jelenleg is zajlik. Az utóbbi két évben 39 olyan épület készült el világszerte, amelyek magassága meghaladta a 300 métert, míg a 200 méter feletti utóbbi időszakban átadott épületek száma pedig már több száznál jár. A következő években pedig az eddigi legek mind hátracsúszhatnak egy helyezést, amint 2019-ben elkészül az eddigi legmagasabb, egy kilométeres épület. A legmagasabb épületek listája némiképp változna, ha olyan építmények is belekerülnének, amelyek nem látnak el szálló, vagy irodai funkciót, (például CN Tower, Kanada) de a leendő első helyezett pozícióját mindez aligha befolyásolja. Az elkészült magasépületek idővonalaKép forrása: visualcapitalist.com A világ 4+1 legmagasabb épülete 4. One Word Trade Center, USA Az Egyesült Államok kétség kívül a legnagyobb felhőkarcoló-építő volt a világon a XX. században, amelynek a WTC összeomlása vetett véget egy időre. Az elmúlt 20 évben csupán 6 olyan kereskedelmi tornyot építettek, ami meghaladta a 300 métert. Mostanra azonban visszatért a lendület, csak New Yorkban 30 felhőkarcoló építése van folyamatban, amelyek a következő két év során készülhetnek el. A világrangsorban jelenleg 4. helyen végző, de jövőre várhatóan az 5. helyre szoruló One WTC, vagy más néven Szabadság Torony 104 szinttel mintegy 540 méter magas. 3. Mecca Royal Clock Hotel Tower, Szaúd-Arábia Szaúd-Arábia jelenleg még legmagasabb épülete Mekka városában helyezkedik el, a 2012-ben elkészült épületkomplexum egyaránt üzemel hotelként, illetve óratoronyként is működik, így valamelyest eltér a többi felhőkarcolótól. A komplexum 601 méter magas, amivel még tartja a harmadik helyet. 2. Shanghai Tower, Kína Kína az egyik olyan ország, amely élen jár a magas épületek építésében, 2012 óta 38 darab 300 méternél magasabb épületet fejlesztettek az országban, jelenleg pedig 16 építése van folyamatban, így a világ 100 legmagasabb épülete közül jelenleg 46 van az országban. Kína legmagasabb épülete a Shanghai Tower, ami egyben a világ második legmagasabb épülete a 632 méteres magasságával (ha megelőlegezzük a Kingdom Tower elkészülését, már a harmadik helyre csúszik). A torony érdekessége, hogy a 128 emelet között közlekedik a világ leggyorsabb liftje, több mint 70 km/h sebességgel. 1. Burj khalifa, Egyesült Arab Emírségek Az Egyesült Arab Emírségek méltán híres a magas épületeiről, körülbelül 1000 magas épületet építettek itt az elmúlt évtizedekben és jelenleg 13 olyan projekt van folyamatban, ami 300 méternél magasabb lesz. Az országon belül a legtöbb felhőkarcolót Dubajban jegyzik, itt épült meg a Burj Khalifa is, amely 2010-re lett kész és valamivel több, mint 1300 nap kellett a 828 méteres épület fejlesztésére. Az ingatlan 163 szinten egyaránt ellát hotel, lakó- és irodai funkciót is. Ezzel a magassággal jelenleg a világ legmagasabb épülete, azonban jövőre már a második helyre kényszerülhet. +1 Kingdom Tower, Szaúd-Arábia Jövőre várható a világ legmagasabb épületének az átadása, a Dzsidda (Jeddah) városában épülő Kingdom Tower magassága meg fogja haladni az 1000 métert. Az egy kilométeres épületben a tervek szerint 170 szint lesz és funkcióját tekintve hotelként, lakóházként és irodaként fog üzemelni. Az építkezést egyébként 4-5 évvel ezelőtt kezdték el és idén februárban már elkészült a 66. emelet, természetesen azóta haladtak tovább az építkezéssel. Képek forrása: Shutterstock

Putyin elárulta, hány dolláros olajártól lenne tökéletesen boldog

A 60 dolláros hordónkénti olajár teljesen elfogadható Oroszországnak és nem érdekelt abban, hogy tovább drágítsa azt, valamint az energiahordozókat - jelentette ki Vlagyimir Putyin. A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon az orosz elnök elmondta Nem vagyunk érdekeltek az energia- és az olajárak véget nem érő emelkedésében. Majd hozzátette, hogy éppen ezért sem Oroszország sem pedig a többi OPEC-tag nem tervezi tovább csökkenti mostani kibocsátását. Hogyha engem kérdeznek mennyi a fair ár, el kell mondanom, hogy tökéletesen boldogok lennénk a 60 dolláros hordónkénti olajjal - árulta el Putyin. Ezek a kijelentések egyébként egybecsengenek azokkal a piacon megjelent hírekkel, amelyek szerint Oroszország és az OPEC akár növelheti is a kitermelését. A szaudi olajminiszter például már arról beszélt pénteken, hogy országa az év második felében növelheti a kitermelés mennyiségét. Természetesen ezek a hírek hatással voltak az olaj világpiaci árára is, az elmúlt hetek meredek emelkedését követően a WTI árfolyama 4,3 százalékot, míg a Brent árfolyama 3,1 százalékot zuhant. (Bloomberg)

Nem hogy megoldódik, tovább nő az angliai magyarok rejtélye

A tavalyi év végén 98 ezer magyar állampolgár élt az Egyesült Királyságban - derül ki a héten megjelent hivatalos statisztikából. Ezzel szemben mások (például a Portfolio is) 250 ezer körülire becsülik a szigetországban élők számát. Az országban született magyar gyermekek száma is arra utal, hogy valami nincs rendben a statisztikával. Persze érdemes óvatosan kezelni az adatokat, hiszen a brit statisztikai hivatal is elismeri, hogy csak óvatos becslésekről beszélhetünk. Még százezer magyar sincs Nagy-Britanniában? A 2016-os 94 ezerről tavaly 98 ezerre emelkedett az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok száma - derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön közzétett adataiból. 2015-ben még csak 82 ezret mutatott a hivatalos statisztika, vagyis első ránézésre is látszik, hogy lassult ugyan a nettó kivándorlás, de még mindig egyre több magyar él a szigetországban. A brit statisztikusok által kimutatott magyar lakosságszám évek óta sokkal alacsonyabb, mint az itthoni nem hivatalos becslések, a Portfolio tavalyi és idei körképében 250 ezer magyarral számoltunk a szigetországban. Azonban a jelek szerint az ONS konzekvensen alulbecsüli ezt a számot. Az egyik probléma a hivatalos brit statisztikával rögtön ott adódik, hogy nagyon nagy a szórás. A most közölt 98 ezres érték is mediánnak tekinthető, plusz-mínusz 15 ezres hibahatárt vall be a hivatal emellett. Vagyis szerintük az országban élő magyarok száma lehet 113 ezer, de akár 83 ezer is. Ez az átlagosnál nagyobb szórásnak számít, a lengyelek esetében például az 1,021 milliós medián becslés mellett plusz-mínusz 48 ezerrel számolnak. Vagyis miközben több mint tízszer annyi lengyel él az országban, mint magyar, a szórás alig háromszoros. A szórás minden esetben abból adódik, hogy a hivatalok sehol sem csinálnak évente népszámlálást, erre általában tízévente kerül sor, a kettő között mintavételes eljárással becsülik a létszámot. Az ONS azt elismeri, hogy az országban élő külföldi állampolgárok számának becslése az úgynevezett munkaerőpiaci felmérésen (Labour Force Survey) alapul, ezek alapján pedig nem szerepelnek például a statisztikában azok a diákok, akik szüleik nélkül tartózkodnak az országban, illetve azok, akik nem bejelentett háztartásban élnek. Emellett régóta azt feltételezzük, hogy sokan "elrejtőznek" a statisztika elől, vagy egyáltalán nem dolgoznak az Egyesült Királyságban, vagy feketén teszik azt (a munkavállalás ugyan szabad, de sokan lehet, hogy "zsebbe" kapják a fizetésüket például azért, hogy a munkaadónak ne kelljen a kötelezően előírt minimálbért megfizetnie nekik). De hogy születhet ennyi magyar gyerek Angliában? Az ONS részletes statisztikájából az is kiderül, hogy 2017-ben 7 ezer olyan magyar állampolgár élt náluk, akik már a szigetországban születtek, 87 ezren Magyarországot jelölték meg születési helyükként, ötezren pedig egyéb országot. Utóbbi valószínűleg a határon túli, romániai és szlovákiai kettős állampolgároknak is köszönhető. Érdemes azonban ezt az adatot is fenntartással kezelni a fentihez hasonlóan a szórás miatt. A brit hivatal adatai szerint ugyanis 2015-ben és 2016-ben egyaránt 4-4 ezer olyan magyar élt náluk, aki már ott született. Vagyis ha ezt elfogadjuk, akkor egyetlen év alatt 2017-ben 3 ezer magyar gyermek született az országban, miközben előtte 2016-ban egy sem. Ahogy említettük a megfejtést megint a szórás adhatja, mivel ezek az értékek a becslések mediánjának tekinthetők. Az adatok szerint tavaly 7 ezer plusz-mínusz 4 ezer volt a már ott született magyarok száma, míg 2015-16-ban 4 ezer plusz-mínusz 3 ezer. Vagyis gyakorlatilag úgy mondott valamit az ONS, hogy közben nem mondott semmit. Vagy a legnagyobb jóindulattal is csak a hasukra ütöttek és "kitaláltak" egy számot. Az persze árulkodó, hogy egyik évről a másikra majdnem megduplázódott a becslés mediánja, de ez korántsem jelenti azt, hogy egy év alatt háromezer magyar gyermek született az Egyesült Királyságban. Ráadásul, ha ez igaz lenne, az nem csak nem lenne logikus (2016-ban egy gyermek sem, majd 2017-ben 3 ezer?), hanem teljesen irreális lenne. Jelenleg ugyanis Magyarországon éves szinten születik nagyjából 90 ezer gyermek, vagyis a teljes lakosságra jutó termékenység az egy ezreléket sem éri el. Ezzel szemben Nagy-Britanniában a kerekítve százezer magyarra jutna 3 ezer születés, ami több mint háromszorosa a magyarországi rátának. Persze ezt még meg lehetne azzal magyarázni, hogy elsősorban a fiatalok vándorolnak ki, akik családot alapítanak, a másik oldalon viszont a statisztika azt mutatja, hogy a magyar átlag felett van a szigetországban élők foglalkoztatási rátája (75-80 százalék körül), vagyis elsősorban dolgozni mennek ki a magyarok. De nekünk még ez a "logikai bukfenc" sem volt elég bizonyíték, ezért megvizsgáltuk a másik fontos kivándorlási célpontnak tekinthető Németországot. Ott 2017-ben a nagyjából 200 ezer magyar állampolgárra jutott 1550 születés. Vagyis miközben Németországban kétszer annyi magyar él hivatalosan, csak fele annyi gyermekük született a hivatalos adatok szerint. Az pedig irreálisan tűnik, hogy az angliai magyarok termékenységi rátája négyszerese legyen a németországinak. A fenti ellentmondásra két lehetséges válasz van: Vagy a gyanúnk igazolódott be, és feltűnően alulbecsült a 98 ezres magyar populáció Nagy-Britanniában. Ennyi magyarra ugyanis képtelenség, hogy egy év alatt 3 ezer születés jusson. Vagy pedig a 3 ezer születés nem reális, ezt támasztja alá, hogy az ONS is jelentős szórást vall be az adatban, illetve csak becslést közöl.Az biztosan látszik, hogy a hivatalosan a szigetországban élő mintegy százezer magyarra nem jöhet ki a háromezres születésszám. Vagy elfogadjuk, hogy 2017-ben legfeljebb 113 ezren éltek az országban, de akkor az legfeljebb ezer körüli születést indokolna, vagy pedig elfogadjuk, hogy háromezren születtek egy év alatt az országban, de akkor még a mi 250 ezres lakosságszám-becslésünk is igencsak konzervatívnak mondható. A magyar és a német születési rátával összevetve ennyi új gyermekre legalább 300-400 ezres lakosságszámnak kellene esnie. A megoldás valószínűleg valahol a kettő között van: továbbra is azt gondoljuk, hogy az ONS alulbecsüli a magyarok számát, a születésszámban pedig a statisztikai hivatal szórása okozhat kilengést. A címlapkép forrása: Shutterstock

1 2 3 4