Hírek

Szlovákia a téli időszámítást választaná - Magyarországnak is bele kéne egyeznie

Tárcaközi egyeztetésre küldte a munkaügyi minisztérium azt az elemzést, mely szerint Szlovákia a téli időszámítást akarja megőrizni, ha az Európai Unióban eltörlik az óraátállítást - írja az Új szó. A szlovákok a téli időszámítás mellett döntenének Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy többé nem élvezhetnénk nyáron a hosszú napos estéket, mert egy órával korábban sötétedne. A javaslat még nem jelenti azt, hogy a téli időszámítás lesz bevezetve, ugyanis erről a szomszédos országokkal is meg kell egyezni, hogy a régióban egységes idő legyen. Ezért ha az országok többsége nyári időt javasolná, akkor valószínűleg Szlovákia is inkább azt vezeti be. Mi lenne a helyzet Magyarországon? Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, ha Magyarország a nyári időszámítást választja az új rendszerben, akkor december végén és január elején nagyon későn, 8 óra 30 perc körül kel majd fel a nap, cserébe viszont nem lesz olyan nap az évben, amikor sokkal korábban menne le a nap, mint délután 5 óra. Téli időszámítás alkalmazása esetén felkészülhetünk nyáron a hajnal 4 előtti napfelkeltékre.

Egyre nagyobb a baj: leminősítette Olaszországot a Moody's

Ahogy arra számítani lehetett, leminősítette Olaszországot a Moody's Investors Service, mindenekelőtt az olasz költségvetési helyzet gyengülésével indokolva a lépést. A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi "Baa2"-ről egy fokozattal "Baa3"-ra rontotta Olaszország hazai valutában és devizában kibocsátott államadósságának besorolását. Az új osztályzat kilátása stabil. A "Baa3" minősítés - amely más hitelminősítők módszertanában a "BBB mínusz" besorolásnak felel meg - a befektetésre ajánlott kategória alapszintje. Ha a cég innen tovább rontja az olasz szuverén besorolást, Olaszország ennél a hitelminősítőnél elvesztené befektetési ajánlású osztályzatát. A Moody's a leminősítés bejelentéséhez fűzött indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy az olasz államháztartás helyzete érdemben gyengült, miután az olasz kormány a következő három évre a cég által eddig vártnál sokkal magasabb deficitcélokat jelölt ki. A hitelminősítő szerint a költségvetési politika expanzívvá válása arra vall, hogy az olasz államadósság-ráta a hazai össztermék (GDP) jelenlegi 130 százalékos szintje környékén stabilizálódik a következő években, jóllehet az előző kormány költségvetési alapállása még csökkenést irányzott elő. A Moody's kiemelte az államadósság ilyen magas szintje sebezhetővé teszi az olasz gazdaságot a jövőbeni hazai és külső sokkoktól, különösen a gazdasági növekedés gyengülésétől. A cég felidézte, hogy az olasz kormány 2019-re 2,4 százalékos, 2020-ra 2,1 százalékos, 2021-re 1,8 százalékos GDP-arányos deficitcélt határozott meg. A hitelminősítő hangsúlyozta azt is, hogy a következő két évre a korábbi előirányzat egyensúlyos államháztartási mérleg elérését tűzte ki. Az indoklás szerint a leminősítés másik fő tényezője az, hogy az olasz kormány gazdasági tervei a Moody's megítélése alapján - jóllehet rövid távon segítik a növekedést - nem állnak össze olyan koherens reformprogrammá, amely tartósan kiemelhetné az olasz gazdaság növekedési teljesítményét a jelenlegi középszerű pályáról. A Moody's ez alapján azzal számol, hogy az olasz hazai össztermék növekedési üteme az átmeneti költségvetési ösztönzés utáni években, a legjobb esetben is 1 százalékra lassul vissza reálértéken számolva. A hitelminősítő május 25-én vette leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alá Olaszország akkori "Baa2" szintű adósosztályzatát, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az új olasz koalíciós kormány költségvetési tervei miatt fennáll a szerkezeti reformok lefulladásának, illetve az eddigi reformok - köztük például a hét éve végrehajtott nyugdíjreform - visszafordításának kockázata. Az olaszországi gazdasági és költségvetési folyamatok kockázataira más nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.

Egyre nagyobb a baj: leminősített Olaszországot a Moody's

Ahogy arra számítani lehetett, leminősítette Olaszországot a Moody's Investors Service, mindenekelőtt az olasz költségvetési helyzet gyengülésével indokolva a lépést. A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi "Baa2"-ről egy fokozattal "Baa3"-ra rontotta Olaszország hazai valutában és devizában kibocsátott államadósságának besorolását. Az új osztályzat kilátása stabil. A "Baa3" minősítés - amely más hitelminősítők módszertanában a "BBB mínusz" besorolásnak felel meg - a befektetésre ajánlott kategória alapszintje. Ha a cég innen tovább rontja az olasz szuverén besorolást, Olaszország ennél a hitelminősítőnél elvesztené befektetési ajánlású osztályzatát. A Moody's a leminősítés bejelentéséhez fűzött indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy az olasz államháztartás helyzete érdemben gyengült, miután az olasz kormány a következő három évre a cég által eddig vártnál sokkal magasabb deficitcélokat jelölt ki. A hitelminősítő szerint a költségvetési politika expanzívvá válása arra vall, hogy az olasz államadósság-ráta a hazai össztermék (GDP) jelenlegi 130 százalékos szintje környékén stabilizálódik a következő években, jóllehet az előző kormány költségvetési alapállása még csökkenést irányzott elő. A Moody's kiemelte az államadósság ilyen magas szintje sebezhetővé teszi az olasz gazdaságot a jövőbeni hazai és külső sokkoktól, különösen a gazdasági növekedés gyengülésétől. A cég felidézte, hogy az olasz kormány 2019-re 2,4 százalékos, 2020-ra 2,1 százalékos, 2021-re 1,8 százalékos GDP-arányos deficitcélt határozott meg. A hitelminősítő hangsúlyozta azt is, hogy a következő két évre a korábbi előirányzat egyensúlyos államháztartási mérleg elérését tűzte ki. Az indoklás szerint a leminősítés másik fő tényezője az, hogy az olasz kormány gazdasági tervei a Moody's megítélése alapján - jóllehet rövid távon segítik a növekedést - nem állnak össze olyan koherens reformprogrammá, amely tartósan kiemelhetné az olasz gazdaság növekedési teljesítményét a jelenlegi középszerű pályáról. A Moody's ez alapján azzal számol, hogy az olasz hazai össztermék növekedési üteme az átmeneti költségvetési ösztönzés utáni években, a legjobb esetben is 1 százalékra lassul vissza reálértéken számolva. A hitelminősítő május 25-én vette leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alá Olaszország akkori "Baa2" szintű adósosztályzatát, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az új olasz koalíciós kormány költségvetési tervei miatt fennáll a szerkezeti reformok lefulladásának, illetve az eddigi reformok - köztük például a hét éve végrehajtott nyugdíjreform - visszafordításának kockázata. Az olaszországi gazdasági és költségvetési folyamatok kockázataira más nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.

Már ma bejelentik: Washington felmondja az atomrakétákról kötött megállapodást

Washington felmondja a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról kötött megállapodást (INF) - ezt készül közölni szombaton Moszkvában az orosz külügyminiszterrel John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek e szándékáról a The New York Times című napilap értesült. Bolton péntek este Twitter-bejegyzésben erősítette meg az eddig csak Moszkvában bejelentett hírt, miszerint szombaton Oroszországba utazik. Jelezte: Moszkvában tárgyalásokat folytat majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Nyikolaj Patrusevvel, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának titkárával. A tárgyalások célja - írta Bolton - a két ország vezetői között Helsinkiben megkezdett párbeszéd folytatása. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozójára az idén július közepén került sor a finn fővárosban. A The New York Times című napilap értesülései szerint John Bolton Moszkvában várhatóan bejelenti majd orosz partnereinek, hogy Washington felmondja a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról kötött megállapodást (INF). A lap emlékeztetett arra: a Trump-kormányzat régi szándéka a kilépés e szerződésből, részben mert Oroszország szerinte megsérti az egyezményt, részben pedig azért, mert az egyezmény betartása megakadályozza Washingtont olyan új fegyverzetek telepítésében, amelyekkel ellensúlyozhatja Kína közepes hatótávolságú fegyverzetének növekvő arzenálját. Az INF-egyezményt 1987-ben Ronald Reagan akkori amerikai elnök és Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezetője írta alá Washingtonban, és 1988-ban lépett életbe. A szerződés egyébként földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról rendelkezett, meghatározva a robbanófejek számát és a rakéták hatótávolságának nagyságát. A The New York Times megjegyezte: az Egyesült Államok már négy éve hangoztatja, hogy Oroszország egy sor taktikai atomfegyver telepítésével megsérti az INF-szerződést, de az előző amerikai elnök, Barack Obama egy esetleges fegyverkezési verseny erősödésének elkerülése végett mégsem lépett ki az egyezményből.

1 2 3 4