Hírek

Hatalmas változás előtt állnak a magyar munkahelyek - Több mint 2 millió embert érinthet

Hazánkban a munkaórák csaknem fele kiváltható lenne automatizációval, ami több mint 2 millió foglalkoztatottat érinthet. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi munkahely el fog tűnni, hanem azt, hogy a foglalkoztatottak csaknem felének változhat meg a munkavégzése hosszú távon. A McKinsey azonban azzal számol, hogy 2030-ig 1 millió embert érinthet az automatizáció, az egyes szektorokat eltérő mértékben. A gépgyártásban és az anyagmozgatásban dolgozókat érintheti leginkább a robotizáció, ugyanakkor pl. a jogászok és a pedagógusok "védettebbek". Mi több, az alacsonyabb jövedelműeket jobban, a magasabban fizetetteket kevésbé érintheti az automatizáció. A McKinsey szerint a kormánynak komoly lépéseket kell tennie, hogy Magyarország élen járjon az automatizációban, és ha sikerül, akkor az jelentősen növelheti a GDP-t. Miután kezd a végéhez közeledni a foglalkoztatás bővüléséből adódó gazdasági növekedés időszaka, így érdemes elgondolkodni azon, hogy a következő időszakban mi hajthatja a bővülést. Mindeközben jól látható, hogy a termelékenység növekedése megállt, ami egyre nagyobb fejtörést okoz a közgazdászoknak is. A két tényező pedig egy irányba mutat: ez pedig az automatizáció. Magyarországon a munkaórák 49%-át lehetne automatizálni a már létező technológiákkal, ami mintegy 2,2 millió ember munkájának felel meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az automatizálás be is fog következni, a McKinsey tanulmánya szerint 2030-ig a munkaórák 24%-át fogják automatizálni. Az automatizálás lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy nagyobb hozzáadott értékű tevékenységre összpontosítsanak, amelyek olyam alapvető készségeket igényelnek, mint a kreatív gondolkodás, a bonyolult problémák megoldása vagy a szociális készségek. Ezek a képességek a jövőben egyre fontosabbá válnak a munkaerőpiacon - állapítja meg a McKinsey. A fenti képességekre alapozó foglalkozásoknál, így pl. az építészeknél, jogászoknál, pedagógusoknál 12-19%-os az automatizálási potenciál. Ezzel szemben 80% feletti a gyáriparban dolgozóknál és 70% feletti az anyagmozgatásban tevékenykedők esetében. Ugyanakkor az adminisztratív jellegű munka (pl. adatgyűjtés és -feldolgozás, banki pénztáros) is alapjaiban fog átalakulni, itt ugyanis szintén erőteljes az automatizálási potenciál. Noha a foglalkozások és az ágazatok között egyértelmű összefüggések vannak, a bérszintek alapján nem lehet előre megbecsülni az automatizálási potenciált: minden jövedelmi szinten vannak automatizálható munkahelyek. Ugyanakkor az automatizálható tevékenységek aránya az alsó-középszintű jövedelmi spektrumban található foglalkozásokban a legmagasabb. Magyarországon a havi bruttó 290 000 forintnál kevesebbet kereső dolgozók vannak leginkább kitéve az automatizálásnak, mivel a McKinsey náluk a jelenlegi munkaóraszám 50-60 százalékát becsüli automatizálhatónak. Ugyanakkor azokról a munkavállalókról, akik havi bruttó 375 000 forint többet keresnek általánosságban, elmondható, hogy olyan munkát végeznek, amelynek automatizálási potenciálja 30 százaléknál kisebb. Ez a potenciál magasabb az alsó- középszintű jövedelmű foglalkozásokban, mivel ezek nagyrészt rutinszerű feladatokból állnak, míg a jobban fizető állásokban nagyobb arányban végeznek nem ismétlődő, kognitív feladatokat - írja a tanulmány. Az adott foglalkozáshoz előírt iskolai végzettség szintén kölcsönösen összefügg az automatizálási potenciállal. Például azokban az állásokban, ahol elegendő az általános vagy középiskolai végzettség, az automatizálási potenciál 56-64 százalék, míg az egyetemi diplomát igénylő állásoknak csupán 19-23 százaléka automatizálható. Ettől függetlenül a felsőoktatásban jelenleg tanított számos készség, így például az adatgyűjtés és -feldolgozás is automatizálható. Földrajzi szempontból az automatizálás az egész országot érinteni fogja. Az egyes megyék automatizálási potenciáljai közötti legnagyobb eltérés mindössze 12 százalékpont. Ezzel együtt a magyarok bizonyos régiókban jobban fogják érezni a hatást, mint máshol. Például a budapesti munkavállalók valószínűleg kevésbé fogják érzékelni az automatizálás bevezetésének hatását, mivel ebben a régióban kevesebb az autógyár, és több olyan intézmény van, amely szakmai, tudományos és technikai szolgáltatásokkal, közszolgáltatásokkal, pénzügyi tevékenységekkel és biztosítással foglalkozik. Azok a megyék, amelyekben a munkaerő több mint 30 százaléka dolgozik a gyáriparban, legalább 51 százalékos potenciállal rendelkeznek. A McKinsey összegzése szerint Magyarország már rendelkezik számos olyan építőelemmel, amely szükséges ahhoz, hogy az automatizációt hatékonyan lehessen integrálni a legfontosabb ágazatokban, például a gyáriparban vagy az infokommunikáció területén. Az ország jó eredményeket ért el egyes digitális vonatkozásokban, így a kommunikációs infrastruktúrát, az emberi tőkét vagy az internethasználatot tekintve. Ugyanakkor, mint már említettük, szükséges továbbfejleszteni a munkaerő képességeit, így például a szoftverfejlesztési szaktudást az új automatizálási technológiák kezelése és karbantartása érdekében. Magyarországon a közszféra digitalizációs szintje alacsonyabb az EU átlagánál. A digitalizált közszolgáltató szektor erősítheti az automatizálási technológiák társadalmi elfogadását, és felgyorsíthatja az innovációt az elért hatékonyságnövekedés bemutatásával. Emellett ez biztosítja a szükséges technológiai készségeket a köztisztviselők számára is, akik ezeket a készségeket átvihetik a magánszektorba. A digitálisan rendelkezésre álló adatforrások és informatikai technológiák országos hálózata nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szélesebb automatizálási integrációt az egész magyar gazdaságban meg lehessen valósítani. A kormány élére állhat a fenti erőfeszítéseknek, amivel hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország legalább regionális szinten az automatizálás egyik vezető országa legyen - állítja a tanácsadócég. A közszféra digitalizációja mellett érvelt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is, aki szerint ezzel az ott felszabaduló munkaerőt át lehetne csoportosítani a versenyszférába: 2018.05.25 05:35 Itt a nagy terv, amivel az új Orbán-kormány megmenti a magyar gazdaságot! A McKinsey elemzése azt mutatja, hogy ha az összes ágazat viszonylag gyorsan be tudná vezetni az automatizálást, a termelékenység javításának köszönhetően évi 1,4 százalékkal gyorsíthatnák Magyarország GDP-növekedését az elkövetkező négy évtizedben. Ezzel szemben egy lassabb bevezetési ütem rontaná Magyarország regionális és globális versenyképességét, mivel lassítaná a termelékenység növekedését.

A török elnök elkeseredett lépésre szánta rá magát: híveit kéri, mentsék meg a lírát

Recep Tayip Erdogan török elnök látszólag nagyon elkeseredett lépésre szánta rá magát, híveit arra kérte, hogy dollárjukat vagy eurójukat váltsák át török lírára, hogy ezzel is segítség a török fizetőeszköz erősödését - írja az Index az Aljazeera.com értesülésére hivatkozva. Ahogy arról nemrég beszámoltunk, az elmúlt hetekben elszaporodtak a válsággócpontok a világban: bár problémák korábban is voltak, az amerikai hozamok emelkedése, illetve az általa kiváltott globális tőkeáramlási folyamatok felszínre hozták a sérülékeny feltörekvő piaci országok, kiváltképp Törökország gondjait. Törökországban ugyanis nagy a baj, amiért teljes mértékben a jelenlegi, felelőtlen (gazdaság)politika okolható. Az ország egyre súlyosabb problémáit jól jelzi a líra májusban mutatott elképesztő mélyrepülése: április végén még valamivel a 4-es szint felett járt az amerikai dollár - török líra kurzus, a héten viszont a 4,9-es szintet is átlépte rövid ideig az árfolyam. Ez több mint 20%-os gyengülés három hét alatt, amivel idén már 24%-os gyengülésnél jár. A líra árfolyamválsága annyira tarthatatlanná vált, hogy a jegybank kénytelen volt egy rendkívüli ülésen 300 bázispontos kamatemelést végrehajtani, mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban a török államfő, Recep Tayyip Erdogan folyamatosan a kamatemelés ellen szónokolt. A kamatemelés iróniája, hogy átmeneti erősödés után újra gyengült a líra, így megnőtt annak a valószínűsége, hogy a török jegybank újabb rendkívüli kamatemelést lesz kénytelen végrehajtani. Hogy ezt a lépést adott esetben sikerüljön elkerülni, illetve hogy megpróbálja erősíteni a hazai fizetőeszközt, a török elnök egy nagyon elkeseredett lépésre szánta rá magát. Szombaton a hívei előtt a kelet-törökországi Erzurum városában tartott fórumán azt mondta: Testvéreim, akiknek van egy kis dollár vagy euró bevarrva a párnacihába. Váltsátok át a pénzeteket lírára! Együtt véget vetünk ennek a játéknak. A játék alatt egyébként Erdogan nemzetközi összeesküvést érthetett, a kormány narratívája szerint ugyanis eddig nem nevesített pénzügyi körök összehangolt támadást indítottak Törökország ellen.

A sör nem ital, a Porsche nem játék

7 autó, összesen 3400 lóerő, több mint 300 millió forintért. Porschékat vezettünk Etyek körüli utakon. Szerencse, hogy konvojban kellett haladnunk, és nem csak úgy odaadták nekünk a kocsikulcsot, hogy vigyétek. Ezek az autók elhitetik a vezetőjükkel, hogy profi autóversenyző. Pedig nagyon nem. Ezekkel az autókkal játszottunk: 718 Cayman S: 350 lóerő, 0-100 4,6 másodperc, ár 21,2 millió forinttól 911 Carrera GTS Cabriolet: 460 lóerő, 0-100 4,2 másodperc, ár 46,5 millió forinttól 911 Turbo S: 580 lóerő, 0-100 2,9 másodperc, ár 68,1 millió forinttól Panamera Turbo Sport Turizmo: 550 lóerő, 0-100 3,8 másodperc, ár 53,6 millió forinttól Panamera 4 E-Hybrid: 462 lóerő, 0-100 4,6 másodperc, ár 37 millió forinttól Cayenne S: 440 lóerő, 0-100 5,2 másodperc, ár 31,4 millió forinttól Cayenne Turbo: 550 lóerő, 0-100 4,1 másodperc, ár 47 millió forinttólA képen több mint 300 millió forintnyi autót rejtettünk el. A hét Porsche alapára ennyi. De ezek nem alapmodellek voltak. Elől a 911-esek és a 718-as, középen a Panamerák, hátul a Cayenne-ek. Porschék dróntávlatból. A sort a 911 Turbo S vezeti. Néhány sarokszám: 580 lóerő, 2,9-es gyorsulás 100-ra, ár 68 millió forinttól. A 911 Turbo S valójában egy pusztító fegyver. Elhiteti veled, hogy profi autóversenyző vagy. Az Etyek körüli huszadrendű utakon konvojban haladva is simán át lehet vele lépni a megengedett sebesség kétszeresét. Állítólag. Ebben a színben kicsit rejtőzködő, pedig igazi vadállat a Cayman. Játszós autónak ezt választanám. 350 lóerős motorjával 4,6 másodperc alatt van százon. A belépő Porsche csak 21 millió forint. 911 Carrera GTS Cabriolet. A szabadság érzése 46,5 millió forinttól. Akik nem bírják a huzatot, ne ezt válasszák. Ja, és autózás előtt a naptej kötelezően ajánlott. Panamera 4 E-Hybrid, gyári adatok szerint a fogyasztása 2,5 liter százon, CO2-kibocsátása kilométerenként 56 gramm. Na ezeket az értékeket mindenki nagyon gyorsan felejtse el. A 37 millió forint indulóárú hibrid Panamerával 4,6 másodperc alatt lehet 100-ra gyorsulni. Lehetetlen és értelmetlen vele lassan, takarékosan közlekedni. Panamera Turbo Sport Turizmo, vagyis Panemera kombi. 54 millió forintért egy olyan kényelmes családi utazóautót kapunk, ami 550 lóerős motorjával 3,8 másodperc alatt gyorsít 0-ról 100-ra. Országúti rombolók. Elől a Cayenne S, mögötte a Cayenne Turbo. Összesen majdnem 1000 lóerő, alapáron közel 80 millió forintért. A 2,2 tonnás Turbo 4,1 másodperc alatt van 100-on, 80-ról 120-ra 2,7 másodperc alatt gyorsul. Földöntúli.

Még a végén a tervek szerint összejön a nagy Trump-Dzsong Un találkozó

Továbbra is vizsgálják a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel június 12-ére Szingapúrban kitűzött csúcstalálkozó lehetőségét - közölte Donald Trump amerikai elnök szombaton Washingtonban a Fehér Házban újságírókkal. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a tárgyalások a kommunista rezsimmel jól haladnak. Igazán jól mennek a dolgok az Észak-Koreával való csúcs tekintetében. Szépen haladnak. Vizsgáljuk június 12-ét Szingapúrban. Ez nem változott. Meglátjuk mi lesz - mondta Trump. Az amerikai elnök kiemelte, hogy Kim Dzsong Un és Mun Dzse In dél-koreai államfő szombati személyes egyeztetése a két Koreát elválasztó demarkációs vonalon lévő Panmindzsonban "igazán jól ment". Mun Dzse In elnök vasárnapra virradóra beszámolt arról, hogy a phenjani rezsim vezetője megerősítette elkötelezettségét a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítése, valamint az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó megtartása mellett. Mint mondta, Kim Dzsong Unnal egyetértettek abban, hogy sikeresen meg kell tartani a június 12-ére tervezett találkozót. A dél-koreai államfő sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy tolmácsolta Trump határozott szándékát tartalmazó üzenetét, miszerint az amerikai elnök véget kíván vetni az Észak-Koreával fennálló ellenséges viszonynak, s kétoldalú gazdasági együttműködést szorgalmaz, amennyiben Phenjan a nukleáris leszerelés mellett dönt. Mun Dzse In szerint ugyanakkor Kim Dzsong Un olyan aggodalmát fejezte ki, hogy országa megbízhat-e az Egyesült Államoknak az ellenségeskedés beszüntetésére és biztonsági garanciák szolgáltatására vonatkozó ígéretében, ha ténylegesen lemond az atomfegyverekről. Kim Dzsong Un az eredeti tervek szerint június 12-én Szingapúrban találkozott volna Donald Trumppal, az amerikai elnök azonban az "ellenségeskedő" észak-Koreai vezetést okolva csütörtökön lemondta a csúcsértekezletet, amelynek legfontosabb témája az észak-koreai nukleáris program felszámolása lett volna. Később viszont a találkozó lemondása után érkező, "meleg hangvételű" phenjani üzenetek nyomán hajlandónak mutatkozott arra, hogy megrendezzék. Mun egyben kifejezte reményét, hogy a Trump-Kim csúcstalálkozó sikere esetén háromoldalú találkozót tarthatnának, amelyen hivatalosan is lezárhatnák a koreai háborút. A két ország több mint hat évtizede hivatalosan hadban áll egymással, miután az 1950-53-as koreai háború csak tűzszüneti egyezménnyel zárult, és a felek nem kötöttek békeszerződést.

1 2 3 4