Hírek - Megrekedt Magyarország a bankok digitális rangsorában

A régióban kilenc országból hetedik helyen állnak a magyarországi bankok a digitális fejlettséget tekintve. Ahhoz, hogy jelentős változást lehessen rövid idő alatt elérni, nagy innovációkra volna szükség, amit nem látni a magyar bankszektorban. Ugyanakkor egyedi megoldások szintjén van, amiben Európában is élen járunk. A fintech szektor és a bankszektor közös jövőjéről, a PSD2 szabályozásról, az azonnali átutalásról és a blockchain technológiáról Mérth Balázzsal, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának vezetőjével és Drácz Dániellel, a Deloitte Magyarország digitális üzletágának szenior tanácsadójával beszélgettünk. Mérth Balázs előadást tart a témában szerdai Hitelezés 2018 konferenciánkon.




Portfolio: A Deloitte korábbi felmérése szerint a magyarországi bankok a régió nyolc országából hetedik helyen álltak a digitalizációban. Most hogy állunk?
Megrekedt Magyarország a bankok digitális rangsorában
Most nemcsak Közép-Kelet-Európában végeztük el ezt a felmérést, hanem 38 EMEA-régiós országban, köztük 9 közép-kelet-európai országban, és ebből idén szintén hetedikek tudtunk lenni. Tavaly óta a vizsgált kör Lettországgal egészült ki, őket megelőztük, de a többi, a felmérésben korábban szereplő országhoz képest nem sikerült javulnunk.

A digitalizáción belül mi az, amiben jól teljesít a magyar bankszektor?

Ügyféléletciklus szempontból nézve a képet a magyar banki érettség megegyezik az európaival az onboarding fázisban, továbbá megközelítjük az EMEA átlagot a mindennapi bankolás és a keresztértékesítés területén is. Ezen fázisok talán a legfontosabbak a teljes ügyféléletút során, mivel a mindennapi bankolás bizalmat és lojalitást épít az ügyfél és a pénzintézet között, míg a keresztértékesítési fázisban realizálódik a bevételek nagy többsége.

Mindemellett magas értékeket értünk el az információszerzés fázisában, amihez kapcsolódó szolgáltatásokról azonban elmondható, hogy immáron commodityvé váltak a piacon: egy attraktív honlap már nem megkülönböztető tényező, hanem alapfeltétel. Az online számlanyitás fázisában érzékelhető alacsony értékek jelentősen függnek a szabályozói korlátoktól, viszont az ügyféléletciklus utolsó szakaszában szinte semmilyen digitális fejlesztést nem tapasztaltunk a magyar piacon.
Megrekedt Magyarország a bankok digitális rangsorában
Az elmúlt időszakban milyen területen fejlődött nagyot, hol fejlődött vissza a bankszektor?

Ahhoz, hogy jelentős változást lehessen rövid idő alatt elérni, nagy innovációkra volna szükség, amit nem látunk a magyar bankszektorban. Ezt megerősíti az is, hogy az országok sorrendjében nagyjából ugyanott helyezkedünk el, mint tavaly. A statisztikai felmérés mellett készítettünk egy összeállítást is, ami a legjobb gyakorlatokat szedi össze Írországtól Közép-Európán át Dél-Afrikáig. Ide a magyar bankszektorból is bekerültek egyedi megoldások, mint például a biometrikus azonosítás, az arcfelismerő megoldás a mobilbanki applikációba való belépéskor, vagy éppen az online személyi kölcsönök digitalizálása. Utóbbiak Európában is a legjobb gyakorlatnak számítanak.

A netbankok új generációja jelenik meg: személyre szabhatóság, beépített alkalmazás-piactér, end-to-end digitális kiszolgálás jellemzik ezeket. Mennyire gyorsan tud átállni a teljes szektor ezekre a megoldásokra?

A digitalizációnak több stádiuma van, a magyar bankok jelenleg az első fázisban járnak, amikor bizonyos tradicionális termékeket, folyamatokat terelnek online, webes vagy mobilos felületre: például egy személyi kölcsönt fel tudok venni egy mobilapplikáción vagy az internetbanki felületen keresztül end-to-end módon, vagyis anélkül, hogy be kellene mennem egy fiókba. A második fázis az open banking, amikor már nemcsak banki termékeket digitalizálnak, hanem bizonyos szolgáltatásokat egy másik, nem banki szereplővel együtt vagy rajta keresztül nyújtanak egy integrált rendszeren keresztül. Nemcsak a saját bankom pénzügyi szolgáltatását, hanem a PSD2 érában más szolgáltatók pénzügyi szolgáltatását tudom egy platformon igénybe venni. A harmadik, beyond banking fázisban egy online piactéren, egy platformon keresztül árulnak termékeket, és ennek csak egy része a banki, fizetési vagy más pénzügyi megoldás. Egyetlen platformon keresztül lehet forintot és devizát utalni, személyi kölcsönt felvenni, de akár repülőjegyből is ki tudom választani a legjobbat, vagy a házfelújításomhoz a legjobb terméket.

A bankok részéről az a legfontosabb kérdés, hogy az open banking vagy a beyond banking stádiumba érve ez a platform maga a bank lesz-e, vagy egy bigtech, egy fintech vagy egy másfajta cég. Egy üdítő példát tudok említeni az open bankingre, az egyik magyar nagybanknak van egy hasonló alkalmazása, amelyen keresztül a mozijegytől kezdve a parkoláson át sok mindent meg lehet venni. De a banki szereplők nagy része az első stádiumban jár, és ott is azzal küzd, hogy minél ügyfélcentrikusabb, felhasználóbarátabb netbanki megoldásokkal jöjjön ki. Sok esetben még ha van is a banknak egy felhasználóbarátnak tűnő online felülete, a mögöttes folyamatok abszolút tradicionális, még mindig részben manuális megoldásokkal működnek.

Látunk olyan banki szereplőket, akik szorosabban működnek együtt fintech cégekkel, inkubátorokon keresztül, és akik kifejezetten arra törekednek, hogy ha van egy digitális megoldásuk, akkor ezt először letesztelik ügyfeleken, és az ügyfél-visszajelzések alapján próbálják javítani, majd csak ezután vezetik be a teljes operációba.

A PSD 2-nek milyen hatásai lesznek a magyar bankrendszerre a közeljövőben?

Most a bankok többsége a megfelelésre koncentrál, és még ez sem zárult le teljesen, hiszen még várunk különböző részletszabályokra (RTS-ekre) és azoknak a magyarországi adaptációjára. A bankok különbözőképpen közelítik meg ezt a kérdést, van, aki kifejezetten csak reaktívan próbálja ezt kezelni, úgy kezeli, mint a GDPR-t, de vannak bankok, amelyek úgy gondolják, hogy óriási előnyt jelenthet nekik, ha ennek az élére állnak, és ők maguk is fizetési szolgáltatókká (PISP) vagy számlaintegrátorokká (AISP) válnak.

Azt gondolom, hogy ennek stratégiai oldalon igazán jelentős hatása 2-3 év múlva lesz. Nagy kérdés, hogy az ügyfelek mennyire lesznek nyitottak a banki adataik megosztására. A bankok felé jóval nagyobb a bizalom az ügyfelek körében, hogy megosszák az információikat, mint a bigtechek vagy akár fintechek esetében, és ez komoly versenyelőnyt jelenthet.

Megkérdeztük a bankokat, hogy érdekli-e őket a PSD2 stratégiailag, sokan igennel válaszoltak, ennek ellenére a bankok 71 százalékának Magyarországon nincs erre allokált büdzséje. Pedig Magyarországon az ügyfelek a közép-európai átlagnál nyitottabbak arra, hogy megosszák a számlainformációikat harmadik feles szolgáltatókkal, ami előfeltétele a PSD2-es megoldásoknak.

Az azonnali átutalási rendszer hoz-e már jövőre érezhető változásokat a pénzforgalomban?

Ezzel kapcsolatban elég nagy lázban égnek a bankok, próbálnak szolgáltatást fejleszteni a rendszerre, illetve azt látjuk, hogy a legtöbb bank ezt együtt kezeli valamilyen formában a PSD2-es megfeleléssel. Mind az online, mind az offline térben az azonnali átutalás egy kártyás tranzakció alternatívája lehet. Ez is abba az irányba tereli az egész ökoszisztémát, hogy a kártya, mint fizetési eszköz hátrébb szorul, hiszen már sem szabályozásilag, sem technológiailag nem lesz szükség a plasztikkártyára. Most már a szupermarketben is tudok a mobilom érintésével fizetni, kvázi egy azonnali átutalás útján is ki tudom majd egyenlíteni a számlát, az online térben pedig ez még egyszerűbb. Viszont egy PSD2-es fizetési szolgáltatón (PISP-n) keresztül ezt ugyanúgy meg lehet majd tenni, míg az azonnali átutaláshoz mindenképpen egy bank kell.

A bankot persze akkor sem lehet teljesen megkerülni, de magához a tranzakcióhoz csak annyiban kellenek, hogy hozzáférést kell biztosítaniuk az adott bankszámlához az egyik és a másik oldalon, de magát a tranzakciót nem a bank végzi. Ismerve a bankok hozzáállását, először mindig a megfelelésre koncentrálnak, és ha ez megvan, akkor kezdenek el stratégiailag és termékekben gondolkodni.

Az MNB kifejezett elvárása, hogy az indulásra már kész szolgáltatással rendelkezzenek a bankok. Felgyorsíthatja ez a folyamatot?

Ha valaki többmilliárdos beruházással megvalósítja ezt a rendszert, akkor nagy hibát követne el, ha erre nem próbálna terméket is fejleszteni. Én hiszek a piacban. A bankoknál most van folyamatban a különböző azonnali fizetési megoldásokat szállító cégek kiválasztása, és ezek után kezdődhet el közösen az implementáció során a termékfejlesztés.

Nemrégiben Magyarországon nyitott irodát a TrasferWise és a Revolut, két sikeres fintech startup. Kell-e tartani a magyar bankoknak attól, hogy a fintech cégek jelentős piacot hódítanak el tőlük? Vagy még mindig igaz lenne a bankok korábbi véleménye, hogy túl kicsi és túlságosan zárt a magyar piac?

Ha valakinek van egy jól működő platformja, és ez magyar nyelven is elérhető, megfelel a helyi szabályoknak, akkor egy 10 milliós országról nem szabad azt mondani, hogy túl kicsi piac lenne. Az biztos, hogy nemcsak Magyarországban gondolkodnak, hanem Közép-Kelet-Európában, és egy másik kérdés, hogy ezeknek milyen hatásuk lesz a hazai bankokra.

Alapvetően ezek a fintech cégek valamilyen niche megoldásra vagy termékre fókuszálnak, nem fedik le a teljes banki spektrumot, ennek megfelelően egy sor olyan termék van, amihez külön licensz kell, tőke kell, bonyolult szabályozásoknak kell megfelelni. Ezért a bankoknak igenis lehet jövőképük, nem fognak teljesen e-commerce szolgáltatókká válni, akik csak a platformot adják. Volt egy ilyen félelem a bankoknál, amikor beindult a fintech-forradalom, de most arrafelé megy a piac, és azok a sikeres megoldások, amikor a fintech próbál a bankokkal vagy az e-commerce szereplőkkel közösen dolgozva egy platformot vagy megoldást kialakítani, ami mind a két fél számára jövedelmező lehet.

A magyarországi bankok foglalkoznak-e már a blockchain technológiával?

Komoly kutatások zajlanak arról, hogy a banki piacon ezt majd mire lehet használni, a bankok részéről rendkívüli érdeklődés van a technológia iránt. A már létező banki use case-ek száma ugyanakkor korlátozott. Az egyik legjobb példa, amikor egy banknál számlanyitáskor megadom a törzsadataimat, akkor egy blockchain technológiával védett platformon keresztül más bank is hozzáfér ezekhez, és így ha egy másik banknál egy másik terméket vagy szolgáltatást akarok igénybe venni, akkor nem kell újra bevinni az adatokat. Ilyen már működik több országban, igaz, nem mindegyik blockchain technológiával.