Hírek - Magyarország is megérezte az új autók szigorúbb mérési tesztjeit

Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínű, hogy a közép-európai EU-gazdaságok növekedési ütemét is lassította valamelyest az Európai Unióban kötelező új gépjármű-emissziós mérési eljárás, bár nem ez a térségi növekedés meghatározó tényezője.

Szeptember elsejétől már csak olyan új gépjárműveket lehet forgalomba helyezni az EU-ban, amelyeket alávetettek a valós üzemi terhelést a korábbi eljárásnál pontosabban modellező WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) károsanyag-kibocsátási tesztnek.

Az európai autógyártó vállalatok szakmai képviseleti szervezetének (ACEA) minapi beszámolója szerint szeptemberben éves összehasonlításban 23,5 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban, a hivatalos mérőállomások egyelőre szűkös kapacitása ugyanis jelentősen késleltette több autógyár - köztük például a BMW és a Volkswagen - új modelljeinek forgalomba helyezését.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics csütörtöki tanulmányában közölte: becslései szerint az új eljárás okozta gyártási késések az idei harmadik negyedévben Lengyelországban 0,05 százalékponttal, Csehországban 0,1 százalékponttal, Magyarországon 0,3 százalékponttal foghatták vissza a hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésű növekedési ütemét.

A cég hangsúlyozza, hogy a hatás ebben régióban a jelek szerint kisebb volt, mint Németországban. Az elemzőház becslése szerint ugyanez a tényező 0,35 százalékpontos mínuszt jelenthetett a német gazdaság negyedéves növekedésében az idei harmadik három hónapban.

A ház modellszámításai szerint a WLTP-eljárás teremtette szűk engedélyezési keresztmetszet éves összevetésben még kisebb mértékben, 0,1 százalékponttal csökkenthette a cseh gazdaság, 0,2 százalékponttal a magyar hazai össztermék növekedési ütemét, és ebben az időtávlatban a lengyel gazdaságra valószínűleg semmilyen, vagy csak minimális negatív növekedési hatást gyakorolt.

A Capital Economics londoni elemzői szerint több más tényező, például a gyorsuló infláció miatt lassabban növekvő kiskereskedelmi értékesítés valószínűleg nagyobb hatást gyakorolt a közép-európai EU-gazdaságok harmadik negyedévi növekedési teljesítményére, mint a WLTP-eljárás.