Hírek - Komor jóslat: profi befektetők sora bukhat el a tőzsdék esésében

Újabb csúcsot döntött az európai alapkezelők piaca tavaly, a kezelt vagyonban, bevételekben és profitban is nagyot ment az iparág. Csakhogy mindeközben a költségek is jelentősen nőttek, ezen belül is főként a fix költségek. Miután pedig a nettó bevételmarzsok egyre szűkülnek, a szolgáltatóknak résen kell lenniük a volatilis piacok profitra gyakorolt hatásával. A McKinsey frissen publikált tanulmánya szerint az európai alapkezelők három fontos kihívás előtt állnak.
A tanulmány szerint a tavalyi volt a kilencedik év a sorban, amikor az európai alapkezelők rekord kezelt vagyonról számoltak be. Ez tavaly éves szinten 8%-os növekedést jelentett, mellyel a vagyon elérte 22,5 ezermilliárd eurót. Az újonnan beáramló nettó tőke tavaly 581 milliárd eurót tett ki, ami 2016-hoz képest 3%-os növekedés.

Komor jóslat: profi befektetők sora bukhat el a tőzsdék esésében
Klikk a képre!

A kezelt vagyon 2007 és 2017 között átlagosan 62%-kal nőtt, míg a bevételek 56%-kal. A nyugat-európai szolgáltatók körében a profitmarzsok 13 bázispontra nőttek az átlagos kezelt vagyonra vetítve a 2016-os 12,1-ről. Amennyiben a profitot a nettó bevételre vetítjük, akkor a marzsok már 37 bázispontot tesznek ki.

Komor jóslat: profi befektetők sora bukhat el a tőzsdék esésében


Bár tavaly növekedtek a profitmarzsok, a 2013-2015-ös rekord szinthez képest folyamatos csökkenés figyelhető meg, és bőven a válság előtti szint alatt van. További kihívás, hogy bár a kezelt vagyon jelentőset nőtt, a költségek növekedési üteme meghaladta a nettő tőkebeáramlásét. Éves összevetésben a kiadások közel 5%-ot emelkedtek tavaly, ami meghaladja a nettó beáramlás 3%-os emelkedését.

Komor jóslat: profi befektetők sora bukhat el a tőzsdék esésében


A 2017-tel bezáruló 10 évben az alapkezelők költségei 60%-kal nőttek, miközben a kezelt vagyon és a bevételek 62, illetve 56%-kal emelkedtek, az ügyfelektől származó nettó tőkebeáramlásból származó vagyon mindössze 24 százalékponttal nőtt.

A nyugat-európai alapkezelők körében minden költségelem nőtt, de a legnagyobb növekedés a befektetésmenedzsmentben volt tavaly 10%-kal, ahol főként a fizetések dobták meg a költségeket, amelyek egy év alatt 7%-kal nőttek.

A McKinsey szerint a fix költségek növekedése miatt az alapkezelőknek kisebb ráhatásuk van a profitabilitásra. Miután pedig a nettó bevételmarzsok beszűkültek, a szolgáltatóknak résen kell lenniük a volatilis piacok profitra gyakorolt hatásával.


A fentiekből kiindulva a McKinsey elemzése szerint az alapkezelők hosszú távon három fontos kihívással néznek szembe:
  • Az egyik a tradicionális alapoktól való folyamatos elmozdulás az alacsonyabb költségű alapok, illetve az alternatív befektetések felé. A tanácsadó cég arra számít, hogy a következő 5 évben a passzívan kezelt alapok jelentős részesedéssel bírnak majd a lakossági és intézményi szektor befektetési között. Mindez nem jelenti az aktív vagyonkezelés végét, az ügyfelek érdeklődése azonban egyre inkább eltolódhat a vegyes eszközöket (részvények, kötvények, alternatív befektetések) tartó alapok felé.
  • A másik a lakossági és intézményi ügyfelek változó igényei a befektetések diverzifikációját és a befektetési tapasztalatot tekintve. A tanulmány alapján a digitális jelenlét a befektetési döntés meghozatalához ma már elengedhetetlen követelmény a szolgáltatókkal szemben, nemcsak a fiatal, hanem a tehetős és vagyonos ügyfelek kiszolgálása érdekében is.
  • A harmadik pedig az adatok és fejlettebb adatelemzések hatása a teljes befektetési menedzsment értékláncra. A tanácsadó szerint ezeknek a technikáknak az alkalmazása segíthet az értékesítési folyamatban az ügyfelek jobb elkülönítésében, az algoritmusok az ügyfelek preferenciáit emelhetik ki, de a sokkal célzottabb marketing is fő szempont lehet.


Címlapkép: AFP/Bryan R. Smith