A jövőben hatalmas drónok szállítják majd az árut óriáskonténerekben, miközben önvezető autókkal közlekedünk, a házakat előre gyártott modulokból építik majd fel 1-2 nap alatt, az orvostudományban pedig 3D-nyomtatóval készítenek organikus művégtagokat. Ha a jelenlegi technológiai fejlődés kitart, tíz év múlva nagyjából így néznek majd ki a mindennapjaink. Bemutatunk tíz olyan technológiát, amely radikálisan megváltoztathatja az emberek hétköznapjait a közeljövőben.

Tömeggyártott házak

Több százmillió dollárnyi befektetői tőke áramlott az elmúlt években olyan cégekbe, amelyek gyártógépsorokon raknak össze, szabványosított, moduláris házelemeket, melyekből 1-2 nap alatt egy komplett házat fel lehet építeni, sőt, egyes cégek akár komplett házakat is előre összeraknak, majd egy tréleren kiszállítják a megrendelő telkére. A tömeges, „futószalagon” történő házgyártás a komplett építőipart felforgathatja, hiszen az építészeket, építőmunkásokat lényegében teljes egészében felváltja (részben) automatizált gyári technológiákkal. Az Egyesült Királyságban már több lakópark is felépült előre gyártott, moduláris házakból.

Mesterséges szervek, végtagok

A Wake Forest Instiute for Regenerative Medicine az egyik olyan intézmény, amely mesterséges, organikus szervek és végtagok előállításán kezdett el dolgozni, egy Organovo nevű labor pedig egy 3D-nyomtatóhoz hasonló eszközt is fejlesztett a végtagok létrehozásához. Bár ez a terület sem éppen mentes a hátráltató tényezőktől (a regeneratív orvostudomány egyik úttörőjéről, Paolo Macchiariniről például kiderült, hogy egy csaló), a közeljövőben remélhetőleg sikerül áttörést elérni az egészségügy ezen ágában és felválthatják a mesterséges szerveket, végtagokat az élő, sejt alapú implantátumok, protézisek váltják fel.

Önvezető autók

Önvezető autókkal már az 1920-as évek óta kísérleteznek, de igazán komoly áttörés ezen a területen nem született egészen a 2010-es évekig. Jelenleg számos nagyvállalat dolgozik ilyen járművek előállításán, többek közt a BMW, a Ford, a Nissan, a Tesla, a Volkswagen, a Mercedes és a Google-höz köthető Waymo is. Jelenleg az autók többnyire még csak limitált távon, emberi felügyelet mellett működnek, de ha egyszer sikerül a technológiát tökéletesíteni, az önvezető autók miatt a világ összes közlekedési rendszabályát radikálisan reformálni kell.

Kiterjesztett / virtuális valóság

A ’70-es évek óta használják a virtuális valóság szimulálásához használt eszközöket hadseregek, légitársaságok, egészségügyi intézmények, a technológia mainstreamben való elterjedése viszont még mindig várat magára. Bár jelentős fejlődésen ment keresztül a technológia mind vállalati, mind pedig lakossági alkalmazásában (például a gamerek körében), a kiterjesztett valóságban (augmented reality) nagyobb fantázia lehet rövid távon. Kiterjesztett valóság segíthet például a következő években autósokat és gyalogosokat a navigációban, iparvállalatokat egyes folyamatok tervezésében és segíthet az orvostudományban is.

Újrahasznosítható űrrakéták

Az világűr felfedezésének egyik legnagyobb gátja sokáig az volt, hogy hiába tudott az emberiség rakétákat lőni az űrbe, az eszköz visszaútja nem volt megoldott, ezért rendkívül költséges volt az űrutazás. Elon Musk, a SpaceX-szel megépítette és sikeresen tesztelte a Falcon Heavy újrafelhasználható űrrakétát, hamarosan pedig kezdetét veszi a Big Falcon Rocket tesztje is, mellyel 2023-ra már a Hold körül akar repülni a feltaláló. A technológia még elég instabil és nem alkalmas emberek szállítására, a jövőben viszont remélhetőleg olcsóbb és gyakoribb űrutazás lehetőségét biztosítják majd a Föld lakóinak.

3D-nyomtatás

Az additív gyártásként is ismert 3D-nyomtatásra szolgáló korai technológiák a ’80-as években kezdtek el megjelenni, viszont a felfutását ez a technológia is csak a 2010-es évek után kezdte el megélni. A 3D nyomtatás rendkívül megkönnyíti egyes tárgyak tervezését és felgyorsítja a gyártást is, hamarosan pedig várhatóan akár organikus anyagok nyomtatására is alkalmasak lesznek a 3D-nyomtatók, így az orvostudományt is elősegíthetik.

Teherdrónok

A pilóta nélküli repülőgépek ötlete már több mint egy évszázados, széles körben viszont csak a ’60-as években kezdett el terjedni a világ hadseregeiben, majd a ’90-es évek végén, 2000-es évek elején egyre szélesebb körben kezdték el alkalmazni a civil életben is. Az igazi áttörést ezen a téren talán nem feltétlen a kamerás kisgépek jelentik, hanem a jövőben várhatóan megjelenő pilóta nélküli teher- és utasszállító drónok, hiszen az előbbi a konténerhajókat, utóbbi pedig az utasszállító repülőgépeket cserélheti le, felgyorsítva és olcsóbbá téve a nemzetközi fuvarozást és kereskedelmet. Több vállalat is dolgozik nagyobb drónokon, melyek erre a célra lennének alkalmasak, ilyen például a Volans-i, a Matternet, a Natilus vagy a Zipline.

Blockchain

Az elmúlt egyik legnagyobb technológiai hypeja kétség kívül a blockchain és az erre épülő kriptodevizák voltak, a 2017-es lufi felfújódásán rengetegen megszedték magukat, de rengetegen vesztettek elég sok pénzt is. Annak ellenére, hogy (még) egyik decentralizált virtuális pénz sem csavarta ki a bankok, jegybankok kezéből a monetáris rendszer feletti uralmat, számos nagyvállalat kezdett el dolgozni a virtuális pénzek mögött álló blockchain gyakorlati adaptációján, mellyel biztonságosabb, átláthatóbb és gyorsabb számítástechnikai rendszereket kezdtek el fejleszteni. A blockchain elkezdte átszabni többek közt a nemzetközi kereskedelmet, a nemzetközi átutalások háttérrendszereit, az elszámolási rendszereket és a szerződések menedzselését is és hol van még a technológia attól, hogy széles körben adaptációra találjon.

Mesterséges intelligencia

Bár rengeteg vállalat állítja, hogy már ma is „mesterséges intelligenciát” használ bizonyos folyamataihoz, a nagy része ezeknek a technológiáknak valójában egyszerű algoritmus, amely talán képes nagyobb adathalmazok elemzésére, netán egyes összefüggések értelmezésére. A valódi, tanulásra képes, adaptív mesterséges intelligencia kifejlesztése egyelőre még várat magára, legutóbb a Microsoft fektetett be egymilliárd dollárt az OpenAI-ba, hogy ezt az ambíciót támogassa. A valódi mesterséges intelligencia az emberiség számos problémájára megoldást adhat: használható lenne az egészségügyben, a jogban, az iparban, a szolgáltatási szektorban és akár a harcászatban is, a megfelelő korlátok meghatározása nélkül pedig akár veszélyes is lehet.

Kvantumszámítógépek

Bár a számítógépek hihetetlen ütemben fejlődtek az elmúlt fél évszázadban, még mindig alapvetően bináris jelekkel kommunikálnak, így a komplexebb gépi tanulási műveletek és big data elemzések teljesítéséhez még mindig nem rendelkeznek kellő számítási kapacitással. A kvantumszámítógépek kvantummechanikai jelenségeket használnak a számításokhoz, így sokkal gyorsabban tudnak adatokat feldolgozni, mint hagyományos őseik. A kvantumszámítógépek fejlesztése egyelőre még elég kezdetleges állapotban van, a Microsoft és a Google viszont már dollár milliárdokat költ a technológia adaptációjára.

Források: Smithsonian Magazine, Entepreneur, Medium.com, Apple, Wikipedia.