Bár a bankkártyás fizetés és a csoportos beszedés továbbra is egyre népszerűbb a Magyarországon, egyes területeken gyengélkedik az elektronikus fizetések térnyerése. A kormány termináltelepítési programja ellenére kevesebb POS-terminál, kevesebb fizikai és online elfogadóhely volt Magyarországon, és emellett kisebb értékben utaltunk az idei utolsó negyedévben, mint egy évvel korábban. És még mindig 1,2-szer több készpénzt veszünk fel bankkártyákkal, mint amennyit elköltünk a velük.
A bankkártyás fizetési forgalom még mindig brutális ütemben hízik évről évre, az idei első negyedévben több mint 19 százalékkal volt magasabb a hazai kártyákkal bonyolított fizetési forgalom. A húzó terület a kártyás fizetéseken belül az online fizetés, a netes tranzakciók értéke mintegy 37 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Mindeközben a kártyás készpénzfelvételi forgalom csak 9,17 százalékkal nőtt, a készpénzfelvételek darabszáma pedig 2,85 százalékkal emelkedett.
A kártyás fizetések és készpénzfelvételek növekedési üteme közötti különbség a kártyás fizetések javára az utóbbi időben lassan szűkül, ebben szerepet játszhat a bázishatás is.
Összességében az látszik, hogy a pozitív folyamatok ellenére még mindig van tere a fejlődésnek: ma még mindig majdnem 1,2-szer több készpénzt veszünk fel plasztikokról, mint amennyit költünk vele.
A fióki készpénzfelvétel népszerűsége a tranzakciók számát tekintve 10 százalékot meghaladóan csökkent, a tranzakciók értékét tekintve viszont 13 százalék felett nőtt.
A kártyaelfogadó hálózatban vagy a statisztikák, vagy az alapfolyamatok szintjén akadhatnak gondok: úgy tudjuk, előbbi esetében az év második felében változás várható. A jelenleg hivatalosnak tekinthető adatok a kormány kényszerből meghosszabbított POS-telepítési programja ellenére azt mutatják, hogy ugyan csekély mértékben, de csökkent a fizikai kereskedői elfogadóhelyek és az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma. Az idei első negyedévben 2 ezerrel kevesebb elfogadóhely és 435-tel kevesebb POS-terminál üzemelt a boltokban, mint 2018 végén.
Ráadásul -ahogyan az MNB közleményében is kiemeli – 2016 harmadik negyedéve óta először csökkenés történt az internetes elfogadóhelyek tekintetében is, számuk az előző negyedév végéhez képest 298 darabbal lett kevesebb.
A készpénz illetve a sárga csekkek nagy ellensége, a csoportos beszedések száma ellenben darabszám alapján 4 százalékkal, értéke alapján 8 százalékkal nőtt a negyedévben éves alapon.
A forint átutalási forgalom értéke minimális mértékben, kicsit kevesebb mint 1 százalékkal csökkent, ugyanakkor az átutalások darabszáma 8 százalékkal nőtt. A digitalizáció hatása az alkalmazott csatornák használatán is látszik: a papír alapú és hagyományos telefonos átutalások száma több mint 10 százalékkal csökkent, míg a mobiltelefonon kezdeményezett és a netes átutalások száma 12 százalék felett nőtt.
A lakossági bankszámlák száma 2019 első negyedévének végén 9,6 millió felett alakult, míg a vállalati számlák száma továbbra is 1 millió körül stagnált.
