Mintegy 53 ezer hazai vállalkozást érinthet a generációváltás az MNB becslései szerint a következő 5 évben, a hazai vállalkozások 18 százaléka esetében a legfiatalabb tulajdonos is már 60 év feletti – hívja fel a figyelmet legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésében a jegybank.

Egy évtizeden belül közel 6 millió európai kisvállalkozásoknak kell szembenéznie a generációváltás problémájával az Európai Bizottság szerint. A közép- és kelet-európai országokban a probléma különösen releváns, hiszen ezekben az országokban a vállalkozók első generációja éri el az elkövetkezendő időszakban a nyugdíjkorhatárt, így a hasonló időpontban alapított vállalkozások tömegesen érkeznek el a generációváltás problémájához – hívja fel a figyelmet friss Pénzügyi stabilitási jelentésében az MNB.

A generációváltás kihívása megfelelő utódlástervezés hiányában komoly kockázatokat hordoz magában. A banki finanszírozással is rendelkező, generációváltással érintett vállalkozások esetében az átruházások során felmerülő nehézségek materializálódása esetén megnőhet azoknak az adósoknak az aránya, akik nem lesznek képesek eleget tenni adósságszolgálati kötelezettségeiknek.

Ennek tükrében megvizsgáltaz MNB a probléma pénzügyi stabilitási hatásait. Megfelelő vállalati ismérvek hiányában (a kulcsemberre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok hiányosak) azon vállalatokat azonosították generációváltóként, ahol a legfiatalabb tulajdonos életkora is meghaladta már a 60 évet. E megközelítés előnye, hogy a több tulajdonossal rendelkező nagyvállalatok, melyek esetében a menedzsment és a tulajdonosi funkció már jellemzően szétválasztásra került, a legtöbb esetben nem kerültek a generációváltás problematikájával érintett vállalatok csoportjába.

Az érintett vállalkozásokon belül

• felülreprezentáltak a mikro- és a kisvállalatok,
• míg iparági bontásban a mezőgazdasági ágazat képvisel nagy súlyt.
• Megyei bontás alapján megállapítható, hogy az Alföld keleti részének gazdasága lehet nagyobb arányban érintett a generációváltásban. Erre utal, hogy ezen vállalatok árbevételének a teljes vállalati árbevételhez viszonyított aránya ezekben a megyékben a legmagasabb.

A generációváltó vállalkozásokra a kisebb üzletméret, a saját forrásokra történő támaszkodás és konzervatívabb finanszírozási politika jellemző. Kisebb a tőkeáttéttelük és részben a belföldi értékesítés miatt kevésbé jellemző rájuk a deviza alapú eladósodás. A generációváltó vállalkozások hitelállományának mérete az MNB becslései szerint összesen 420 milliárd forint volt 2017 végén, amely a teljes vállalati hitelállományon belül 6 százalékot tett ki.

Az érintett hitelállomány banki koncentrációja megközelítőleg megegyezik a teljes vállalati hitelállomány koncentrációjával, a legnagyobb három bank piaci részesedése 33 százalékot tett ki. Összességében megállapítható, hogy a generációváltás az elkövetkezendő években jelentős kihívás elé állítja a mikro-, kis- és középvállalatokat, mely kockázatok realizálódásának kedvezőtlen makrogazdasági hatásai is lehetnek. A hitelállományból fakadó közvetlen kockázatok mértéke ugyanakkor limitált, és így nem jelent érdemi veszélyt a pénzügyi stabilitásra.