A magyar kormány visszautasítja a jogállami kritériumokhoz kötődő uniós finanszírozást – mondta a Reuters hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjúban az igazságügyi miniszter. Varga Judit egyúttal arra is célzott, hogy amint elülnek a jogállamisággal kapcsolatos viták, az idehaza felállítani tervezett közigazgatási bírósági rendszerrel haladnak majd tovább.

Varga Judit figyelmeztetett: Budapest ellen fog állni az Európai Bizottság minden olyan törekvésének, hogy az EU fejlesztési támogatásait azon jogállami elvek betartatásához kössék, amelyet Brüsszel szerint a „nacionalista” magyar hatóságok megsértenek.

A politikus úgy nyilatkozott: az Európai Unió rendelkezik már azokkal az eszközökkel, amelyek révén biztosítható a jogállamiság és az EU-s támogatások elosztása. „Nem kell újra feltalálnunk a kereket” – fogalmazott a miniszter.

A magyar kormány hivatalos érvelésével ellentétben a meglévő eszköz (7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás) lényegében nem hatékony, ami abból is látszik, hogy az eljárás nem vezetett egy év alatt se sehova, hiszen nincs reális esély arra, hogy eljutna a szankciós szakaszig (adott tagállam szavazati jogának felfüggesztése és/vagy EU-s pénzek blokkolása, de ezekhez egyhangú döntés kell a Tanácsban), illetve még az azt megelőző út sincs tisztán lefektetve a szerződésben. Ezért sem került még sor hivatalos meghallgatásra a Tanácsban, mindössze „tájékozódó”, „előzetes beszélgetéseken” kellett a magyar hatóságoknak megvédeniük magukat az Európai Parlament által indított jogállamisági eljárásban.

Varga arra figyelmeztetett, hogy a készülő 2021-27-es költségvetés egyik, „politikai célokból bevett különleges előírása túl tágan és homályosan határozza meg a jogállami elvekkel kapcsolatos általános hiányosságokat”.

– mondta az interjúban a politikus.

Varga Judit tagadta, hogy Magyarország megszegné a jogállamiság elveit. Szerinte a leköszönő Bizottságnak az a javaslata, hogy olyan rendszeres jogállami ellenőrzéseket folytassanak, mint amilyenek már léteznek a tagországok vonatkozásában, „teljesen ellentmond az uniós szerződéseknek”.

Hozzátette: reméli, hogy az új Bizottság „hidakat épít majd, nem pedig árkokat ás” a tagállamok között. „Remélem, hogy a bizottság jövőbeli magatartása terén egy új korszak küszöbén állunk” – fogalmazott. Varga Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok eltérő alkotmányos történelme „a jogállamiság ügyében összehasonlító látásmódot követel”.

Bár az MTI tudósításából kimaradt, de a Reuters eredeti anyagában benne van arra a saját július 18-i cikkükre hivatkozás, amelyben azt foglalták össze, hogy brüsszeli nyilatkozatok és értesülések szerint az új összetételű Bizottság sem fogja elengedni a magyar és lengyel jogállamisági problémákkal kapcsolatos kritikákat, illetve vizsgálatokat. Sőt, ugyanolyan kemény lesz a két országgal szemben, mint az eddigi Bizottság volt – legalábbis ezt nyilatkozta a jelenlegi Bizottság jogállamiságért felelős első alelnöke Frans Timmermanns, aki várhatóan ugyanezt a posztot viszi tovább az új Bizottságban is.

Ez a jelzés azonban részben szembemegy azzal, amelyet békülékeny hangvételben mondott a Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen minapi interjúiban Magyarország irányába is, igaz még megválasztása előtt azt hangsúlyozta: a jogállamisági keretekből nem lehet engedni, mert az EU egyik lényege.

2019.07.19 12:46 Békülne a Bizottság új elnöke Magyarországgal és Lengyelországgal

A Bizottság egyébként egy új típusú jogállamisági vizsgálati keretrendszert szavazott meg a múlt héten, amelyet évente fognak majd elkészíteni. Így tehát Brüsszel felől egyszerre jön békülékeny hang és a határozott lépések sorozata, ráadásul a 7-es cikk szerinti eljárásoknál sincs szó arról, hogy ejtenék, sőt, nyilvános meghallgatás vár a magyar hatóságokra.

2019.07.17 21:04 Következő szakaszába lépett a lengyel kötelezettségszegési eljárás

– mondta az igazságügyi miniszter.

Címlapkép és kép forrása: Photo by Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images