Világszerte használják a tervezés, fejlesztés és üzemeltetés területén az épületinformációs modellezést (BIM) ezzel rengeteg időt megspórolva, elképesztő számú hibát kiküszöbölve és hatékonyabb munkavégzést eredményezve. Az egyik ilyen, BIM technológiával dolgozó nemzetközi vállalat, a több mint 400 éves japán Takenaka. Az 1610-ben alapított, kezdetben asztalos munkákat és templomok építését vállaló családi vállalkozás, csak Európa 13 országában mintegy 1500 projektet tudhat maga mögött. Las Vegasban készítettünk interjút Hiroyuki Shimizu-val (Managing Officer, Takenaka) az általuk látott kivitelezési piac nehézségeiről és lehetőségeiről.
Mit kell tudnunk a több mint 400 éves vállalatról, amely 46 éve már Európában is jelen van? Van most folyamatban valamilyen új projekt Európában?
A vállalatot 1610-ben alapították Japánban, főként japán megrendelésre építünk világszerte ingatlanokat (irodaházak, bevásárlóközpontok, szállodák, repterek, stadionok, kórházak, iskolák, raktárak) illetve külföldi megbízóknak Európában is 1973 óta. Generálkivitelezőként több száz alvállalkozót fogunk össze, akik a konkrét kivitelezési munkálatokat végzik, a Takenaka így leginkább ezek megszervezéséért felel. Jelen vagyunk Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is, ahol leginkább gyárakat, üzemeket és raktárakat építünk, míg Olaszországban, vagy Londonban az irodaházak jellemzőbbek. A jelenlegi projektek között van, hogy japán megbízásra fogunk építeni egy bicikligyárat Közép-Kelet-Európában.
Idén a legnagyobb ingatlanpiaci találkozón, a MIPIM-en, az egyik Takenaka által tervezett bevásárlóközpont nyerte meg az első díjat a kategóriájában. Miért volt különleges az ingatlan?
Öt dizájn csapat került a legjobbak közé, közöttük volt a Takenaka tervező részlege is, illetve az általuk elképzelt koncepció, amit végül a legjobbnak választottak. A pláza érdekessége, hogy egy hatalmas könyvesboltot terveztek a közepére. De a múlt évben például egy olyan lakóprojektünket díjazták, ami megfelel mindenféle környezetvédelmi szempontnak, most pedig már a különböző technológiáknak köszönhetően elértük, hogy majdnem zéró kibocsátású épületet tudjunk létrehozni.
A zéró kibocsátású ingatlanok a környezetvédelemben óriási előrelépésnek számítanak, míg az építőiparban a BIM teremtett új lehetőségeket. Sikeres volt Japánban Ön szerint a BIM befogadása és alkalmazása?
Általánosságban Japán más országok mögött van ebben, ennek leginkább két oka van, ebből az egyik a nyelv. Ha angol a nyelved gyorsan juthatsz információkhoz, ez a japánra egyáltalán nem igaz, ami gátat szab a gyors befogadásnak. A másik tényező, hogy az emberek nagyon ragaszkodnak a megszokott tradicionális dolgokhoz, eljárásokhoz és módszerekhez. Ennek ellenére azon vagyunk, hogy minél jobban erősítsük mindenkiben a BIM előnyeit és használatát. Ha az építőipari szereplők megtapasztalják ezzel kapcsolatban a jó dolgokat, akkor motiváltak lesznek a használatában, a mi dolgunk, hogy ezeket megmutassuk.
2019.06.19 06:35 Őrült tempót diktál az orosz építőipar: nem is tudjuk tartani itthon a lépést
2019.06.12 15:24 Most jön csak az igazi fordulat: amikor nem csúsznak a projektek és a minőségre sincs panasz
A kormányzat részéről van bármiféle támogatás?
Egyelőre nincs, de a kormány motivált abban, hogy felkarolja és gyorsítsa a BIM elterjedését az országban, ahogyan egyébként az más országokban is jellemző. Így hamarosan elképzelhető, hogy erre egy szabályozást is létrehoznak. Akadémiai és gyártási oldalról egyaránt, Szingapúr pl. nagyon erős ebben. A kötelezővé tétel egy jó taktika lehet, ezáltal hamar hozzászoknának az emberek a használatához.
Volt olyan projekt, ahol a BIM használata különösképp fontos volt?
Igen, volt néhány. Ha például valaki egy IPD projektek indít el, kötelező a BIM használata, az IPD-t 7-8 évvel ezelőtt egy csapat ügyvéd és akadémiai szakértő találta ki. Tehát, ha egy amerikai cég Japánban indítana egy projektet, akkor mi vagyunk az egyetlen olyan jelentkező, aki az IPD-nek megfelelően a BIM-et használva tud tevékenykedni. Ha egy ilyen projektet megnyerünk, onnantól kezdve jöhet a többi és egyre nagyobbak. Természetesen vannak olyan projektek is, akár például egy gyár esetében, amikor az összeszerelésből fakadóan sokkal szerencsésebb, ha BIM-mel tervezzük meg az épületet.
Az IPD megközelítés lényege, hogy olyan eljárásokat és gyakorlatokat alakítsanak ki a dizájn, az építés, a kivitelezés során, amelyekkel a szereplők együttműködve optimalizálhatják a projekteket, magasabb értéket teremtve a tulajdonosnak és csökkentve például a keletkezett hulladék mennyiségét. Az IPD tagok között tulajdonosok, építészek, és kivitelezők egyaránt vannak, más gyakorlatokkal szemben az IPD-nél az egyes folyamatokban tevékenykedők összefogása különös hangsúlyt kap.
Mit gondol, mi a japán építőipar legnagyobb kihívása?
A legnagyobb kihívás, hogy átlépjünk a digitális világba. A japán építőiparban több ezer nagyon kisméretű cég van, beszállítók, alkivitelezők, csupán pár munkavállalóval, ami nagyon megnehezíti, hogy átvegyenek új technológiákat. Ezekben a kis cégekben nem használnak digitális eszközöket, modern megoldásokat, hiába próbáljuk őket motiválni, egy-egy ilyen újítás olyan befektetést, forrást igényel elsőre, amit nem feltétlenül engedhetnek meg maguknak.
Japánban a földrengés és a szökőár sem ritka jelenség. Hogyan tudnak felkészülni a természeti katasztrófákra?
Sok földrengésünk volt, talán azt is lehetne mondani, hogy már hozzá vagyunk szokva. Viszont amint jön egy nagyobb, vagy erősebb, a szabályok is megváltoznak, újakat kell lefektetni, új technikákat kell kitalálni, hogy biztonságosak legyenek az építkezések. Európában azért is nagyon könnyű és egyszerű építkeznünk, mert nem kell ezekkel a változókkal számolni.
Az eddigi tapasztalatai alapján milyen előnyei vannak a BIM-nek?
Nehéz konkrét számokban kifejezni, időben talán 20 százalékra tehető, amit meg lehet spórolni a BIM használatával. Viszont amennyit visszanyerünk a kivitelezési időn például, azt elveszítjük a dizájn részen, hiszen ekkor, ha még van idő más ötletekre, akkor folyamatosan előkerülnek újabb és újabb lehetőségek, így végeredményben nem biztos, hogy hamarabb végzünk. Minőségben viszont egyértelműen érezzük az előnyeit.
BudaPart Gate
Kiadó terület: 11011m2
|
Átadás:
2019 |
Bérleti díj: 14.5 – 17.5 EUR
|
Kép forrása: Graphisoft