Ha hinni lehet a piac várakozásának, akkor ma este olyan lépésre készülhet a Fed, amire legutóbb több mint tíz éve, 2008 decemberében volt példa. Igaz, fontos különbség, hogy 10 éve a világgazdasági összeomlástól rettegve vágott kamatot a Fed, most csak egy kisebb gazdasági lassulástól és a túl alacsony inflációtól tartva hozhat hasonló lépést. Donald Trump elnök komoly nyomást helyezett a jegybankra, hogy lazítson a kamatkondíciókon, a jelek szerint, ha nem is ismerik be, de beadják a derekukat.

A piac biztosra veszi a kamatvágást

Hetekkel ezelőtt elkezdték a befektetők egyre egyértelműbben beárazni, hogy a Fed július végén kamatot csökkent majd, ma eljött a nagy nap, és ha hinni lehet a piacnak, akkor csak a lazítás mértéke kérdéses. A CME Fed Watch Tool grafikonján kedden délután az látszik, hogy 77%-os esélye van egy 25 bázispontos kamatcsökkentésnek, 23% pedig egy nagyobb, 50 bázispontos lazításnak. Vagyis senki nem számított már arra, hogy szinten tartja a kamatot az amerikai jegybank.

Klikk a képre!

Ilyen várakozások mellett jókora meglepetést okozna, ha a Nyíltpiaci Bizottság a jelenlegi 2,25-2,5%-os sávban hagyná a kamatot. Főleg azt követően, hogy az utóbbi egy hónapban Jerome Powell már előkészítette a lépést. Kongresszusi meghallgatásán a Fed elnöke azt hangsúlyozta, hogy a globális gazdaság gyengélkedése Amerikára is hatással van, az infláció pedig a vártnál később érheti el a 2 százalékos célt, ennek érdekében további lépéseket tehetnek. Főleg utóbbi félmondat volt árulkodó, ami már megágyazhatott a mai lazításnak.

Powell szavaira erősített rá a legutóbbi ülés jegyzőkönyve is, melyből kiderült, hogy 17 döntéshozóból 8 már az év vége előtt csökkentené a kamatot. Ebből olvasták ki a befektetők azt, hogy már a ma befejeződő ülésen a lazítás útjára léphet a jegybank.

Tíz éve nem volt ilyenre példa, de az más világ volt

A ma esti döntés azért is kulcsfontosságú, mert utoljára a válság mélypontján, 2008 decemberében volt példa kamatcsökkentésre a tengerentúlon. Akkor a Fed egycsapásra 1 százalékról 0,25 százalékra vágta az irányadó rátát. Sőt, 2008 elején még 3,5%-os alapkamattal indították az évet, amit aztán egy év alatt teljesen lenulláztak. Aztán onnan hét évig nem is mozdultak el, 2015 végén kezdték 25 bázispontos lépésekkel emelni a kamatot, így jutottunk el a jelenlegi szintre tavaly decemberben.

2018 végén megállt a szigorítással a Nyíltpiaci Bizottság, azonban akkor még a szakemberek további két-három kamatemelést vártak 2019-re. Aztán valami megváltozott tavasszal:

• Az európai gazdaság hónapok óta gyengélkedik, különösen a feldolgozóipar teljesít rosszul, a beszerzési menedzserindexek a legtöbb nyugat-európai országban már az 50 pontos lélektani szint alatt vannak.
• Az amerikai-kínai kereskedelmi háború tovább fajult, ami sokak szerint még inkább lassulással fenyegeti a gazdaságot.
• A friss adatok szerint a kínai gazdaság növekedése a második negyedévre 6,2%-ra lassult, ami majdnem harminc éve a leggyengébb adat. (Ennél komolyabb aggodalom, hogy a manipulált kínai számokhoz képest is erőteljesebb lehet a lassulás.)
• Kisebb mértékben ugyan, de Amerikában is látszanak a lassulás jelei, a friss becslés szerint a második negyedéves növekedés 2,1%-os volt az előző negyedév 3,1 százalékos adata után.
• Közben az infláció továbbra is fejtörést okoz szinte az egész fejlett világban, Európa mellett a tengerentúlon sem sikerült még tartósan elérni a bűvös 2 százalékos jegybanki célt.

De haladjunk szépen sorban! Első ránézésre talán a gazdaság állapota nem indokolna monetáris lazítást, melynek célja a növekedés élénkítése lenne. A 2-3 százalékos amerikai növekedés ugyanis az utóbbi években egyáltalán nem tűnik kimondottan gyengének. Inkább a várakozások romlottak az utóbbi időszakban, arra számítanak a befektetők, hogy a kereskedelmi háborús bizonytalanság majd egyre inkább rányomja a bélyegét a gazdaságra is.

Ha már a tíz és fél évvel ezelőtti legutóbbi kamatcsökkentést említettük, akkor érdemes ahhoz hasonlítani a jelenlegi helyzetet. 2008-ban már említettük, hogy mindenki a világgazdaság teljes összeomlását vizionálta, végül az amerikai gazdaság 0,1 százalékkal zsugorodott abban az évben. A recesszió 2009 második negyedévéig tartott. A munkanélküliség 2008-ban a mostani 3,2% majdnem duplája, 6% volt. Vagyis látszik, hogy lényegesen rosszabb helyzetben volt a világgazdaság, mint most, igaz a kamatvágás is sokkal nagyobb mértékű volt.

De térjünk vissza egy kicsit az amerikai inflációra! Tavaly már úgy nézett ki, hogy végre elindul felfelé az áremelkedés üteme, átmenetileg a 3 százalékot is megközelítette az éves drágulás. Az idei év elején viszont megint a 2 százalékos jegybanki cél alá esett az infláció. Évek óta azt látjuk, hogy tartósan nem tud a cél fölé emelkedni a drágulás éves üteme, márpedig a Fed számára a gazdaság támogatása mellett legalább ennyire fontos lenne az árstabilitás elérése.

Trump már nagyon szeretne kamatcsökkentést látni

Ha egyvalakit kellene mondanunk, aki nagyon várja már a kamatcsökkentést, akkor talán rögtön Donald Trump nevét vágnánk rá. Az amerikai elnök gyakorlatilag azóta ostorozza a Fedet, mióta hivatalba lépett, szerinte a jegybank elhibázott monetáris politikát folytatott az utóbbi években.

Trump szerint a Fednek egyrészt jobban kellene támogatnia a gazdaságot alacsony kamattal. Szerinte a jegybank folyamatos kamatemelése hátrányt okoz az amerikai gazdaságnak a globális versenytársakkal szemben. Emellett az elnök többször vádolta legfontosabb kereskedelmi partnereit azzal, hogy szándékosan gyengítik devizájukat, hogy versenyképesebbek legyenek. A Fed magasan tartott kamata pedig ebből a szempontból sem kedvez az elnöknek, hiszen erősen tartja a dollárt.

Márpedig Trumpnak egyáltalán nem mindegy, hogyan teljesít az amerikai gazdaság, hiszen jövő ősszel elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, ahol szeretne ismét győzni. Éppen ezért valószínűleg a következő egy évben is komoly nyomást helyez majd a Fedre, hogy politikájával a lehető legjobban támogassa az amerikai gazdaságot. A jegybank egyelőre visszautasította ezt a nyomásgyakorlást az elnök részéről, de a jelek szerint mégiscsak célt érhet Trump, hiszen érik az esti kamatvágás.