A világgazdasági válságot követően az újonnan induló magyar vállalatok túlélési esélyei szinte folyamatosan romlottak, majd viszonylag alacsony szinten stagnáltak, annak ellenére, hogy a GDP-növekedés évek óta dinamikusnak mondható. A KSH friss jelentése alapján azonban a 2017-es év fordulatot hozott.

A válság óta először nőtt érdemben a vállalatok ötéves túlélési aránya, azonban a 2008 előtti szint még továbbra is messze van. A KSH adatai alapján a 2012-ben alapított vállalkozások 40%-a volt még talpon 2017-ben is, ilyen magas számot utoljára hat évvel ezelőtt láthattunk. Az olcsó hitelek, a vállalatok számára kedvezőbbé váló gazdasági környezet támogatta a vállalatok túlélését, miközben 2017-ben még a kétszámjegyű bérnövekedés sem volt drasztikus hatással a működésükre (hiszen a bérhányad el sem érte a historikus átlagot).

Az elmúlt években tehát azt láttuk, hogy a külső és (különösen) a belső kereslet megerősödése, valamint az olyan kedvező hitelkonstrukciók, mint a Növekedési Hitelprogram együttesen is csak arra voltak elegendők, hogy megálljon a vállalatok túlélési arányának csökkenése, és egy viszonylag alacsony szinten stabilizálódott, a fordulatot a 2017-es esztendő hozta meg.

Lássuk a részleteket!

Az egyes ágazatokban azonban nagy eltéréseket láthatunk. A legmagasabb túlélési arány továbbra is az egészségügyi, szociális ellátás (57,6%) területén működő vállalkozásokat jellemezte, de az átlagot jóval meghaladó (45% feletti) volt az ipar, a szakmai, tudományos tevékenység, az információ, kommunikáció gazdasági ágakban is. A mezőgazdaság, a szállítás-raktározás, a szórakoztatás, ingatlanügyletek és az oktatás gazdasági ágak szintén meghaladták a 40%-os átlagos túlélési rátát.

A korábbi évekhez hasonlóan a pénzügyi, biztosítási tevékenység vállalkozásainak túlélési képessége volt a legalacsonyabb, csupán 13%-uk működött még az alakulásukat követő ötödik évben is.

A KSH magyarázata szerint

A vállalkozások ötéves túlélési rátájában nem mutatkozott jelentős eltérés a nagyrégiók tekintetében: a Dunántúl és az Alföld és Észak vonatkozásában kicsivel átlag feletti (40,6%, illetve 40,8%), Közép-Magyarországon az átlag alatt volt a mutató értéke (38,0%).

A megyék tekintetében már jelentősebb eltérések mutatkoztak: Vas (44,9%) és Győr-Moson-Sopron megye (43,1%) emelkedett ki, ugyanakkor a túlélési rangsort – 37% alatti rátával – Komárom-Esztergom és Nógrád megyék zárták.

Mit hoz a jövő?

A következő években várhatóan a jelenelgi szinten stabilizálóik vagy kissé tovább javul a vállalatok túlélési aránya, miután a 2013-ban alapított vállalatok több mint 50%-a élte meg 2017-ben a 4 éves kort (ami kedvezőbb, mint a korábbi évek adatai. A trendet csak a gazdasági növekedés hirtelen romlása tudná megtörni.

A jövőre nézve azonban komoly kockázatot jelent a vállalatok túlélésére nézve, hogy

• a bérek érdemben tovább nőttek és nőhetnek, amelyet vélhetően nehezebb lesz kitermelni, különösen a kisebb, alacsonyabb termelékenységű magyar vállalatok számára,
• a magyar gazdaság bővülése kissé lelassulhat a következő időszakban, miközben világgazdasági növekedés már most is lassul az előző évekhez képest (néhány előrejelzés recessziót is jósol),
• különösen az európai konjunktúra, azon belül is legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága gyengélkedik,
• és az is nagyon valószínű, hogy az elmúlt évek kedvező hitellehetőségei, alacsony kamatai és az EU-források áradata sem marad fent, ami nehezebb helyzetbe hozhatja a vállalatokat.

A mutató értelmezéséhez fontos hozzátenni, hogy nem mindegy, milyen környezetben, milyen okokból változik a vállalati túlélési ráta. Változatlan intézményi, strukturális körülmények között a konjunkturális ingadozások befolyásolhatják a mutatót. Ugyanakkor a túlélési ráta emelkedése nem minden esetben jelent rossz hírt, amennyiben az egy vállalati konszolidációs folyamatba illeszkedik. A jelenlegi gazdaságpolitikai elképzelések egyik fontos eleme, hogy a versenyképtelen mikrovállalkozások erőforrásai a hatékonyabb, nagyobb üzemméretű cégekhez kerüljenek. amennyiben ez sikerrel jár, a túlélési ráta akár újra csökkenésnek indulhat.

(Címlapkép: MTI/Bodnár Boglárka)