Az a cél, hogy a következő uniós fejlesztési időszakban is folytatódjanak GINOP-hoz hasonló gazdaságfejlesztési pályázatok, és már látjuk azt, hol és hogyan lehet például kiszélesíteni a pályázati kiírásokat, vagy éppen feladni egyes korábbi feltételeket – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter Nyírlugoson AgroSprint Zrt. gyáravató ünnepségén.

Gazdaságfejlesztés és EU-pénzek

A cég Európa legnagyobb gyorsfagyasztott csemegekukorica exportőrének és gyártójának számít és most 2,2 milliárd forintos beruházást hajtott végre, amelyből 750 millió forintot tett ki az EU-s pénz. A támogatott projektkereső adatbázisa szerint az AgroSprint Zrt. a „GINOP-1.2.6-8-3-4-16 – Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel” című pályázaton egy éve nyerte el a 750 millió forintnyi támogatás és a hitel kombinációját „Az Agrosprint Zrt. hosszútávú versenyképességének és erőforrás-hatékonyságának javítását szolgáló, átfogó stratégiai fejlesztések megvalósítása a hűtőipari ágazatban” című projektjére. A cég egyébként 2015-ben is nyert már tisztán vissza nem térítendő EU-pénzt, 330 millió forintot, a GINOP-1.2.1-15 – „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című pályázaton.

Varga Mihály az ünnepségen többek között hangsúlyozta: a kabinet célkitűzése szerint a magyar gazdasági növekedésnek legalább két százalékponttal magasabbnak kell lennie az európai átlagnál, igaz mivel „kicsit borús” jeleket lehet látni az európai gazdaságban, ezért a magyar kormány elkészítette 14 pontos gazdaságvédelmi akciótervét, amely néhány eleme már hatályba is lépett. Varga ezek között elsősorban a vállalkozásokat érintő a szociális hozzájárulási adó és a kiva csökkentését, az adóelőleg-feltöltés kötelezettség eltörlését, a munkásszállás-építési programot, az öntözött mezőgazdasági területek nagyságának kibővítését, illetve a vállalkozások hitelhez jutásának könnyítését említette.

A tárcavezető felidézte, hogy a korábbi uniós fejlesztési ciklusra jellemző 16% helyett a 2014-2020-as időszakban immár az elosztható 12 ezer milliárd forintnyi forrás 60%-át költik közvetlenül gazdaságfejlesztési programokra. Ezt az összeget tíz operatív program keretében lehet felhasználni és a pénzügyminiszter úgy fogalmazott: az egyik legnagyobb és legösszetettebb program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), amelyen belül 17 600 pályázat kapott támogatást összesen 2530 milliárd forint értékben. A támogatási adatbázis szerint ebből 15193 projekt esetén történt már kifizetés 1463 milliárd forint összegben.

Ezután mondta az MTI tudósítása szerint a tárcavezető az alábbiakat:

Ez arra utal, hogy a kormány a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus forráselosztási mechanizmusát már egyre tisztábban látja és egyúttal azt is, hogy továbbra is megmaradhatnak a kkv-knak szóló pályázati felhívások (korábban azzal is „riogatott” a kormány, hogy ilyenek már nem lesznek). Sőt, már azt is látja, hogy az ilyen jellegű kiírások szabályrendszerét hogyan lehet úgy változtatni, hogy ahhoz még többen férjenek hozzá egyszerűbb feltételrendszer mentén. Ezek a jelzések fontosak és kedvezőek a potenciális pályázók számára, igaz egyelőre érdemi konkrétumok nem ismertek sem Varga szavai alapján, sem arról, hogy a Brüsszelben formálódó új büdzséből idehaza ténylegesen milyen tartalmú és feltételrendszerű kiírások várhatók a cégeknek.

A konkrét fejlesztés részletei

A miniszter megjegyezte, hogy a fejlesztési források elosztásánál a legfontosabb szempont az, hogy a támogatások olyan helyekre kerüljenek, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez. Ilyen stratégiai ágazat az élelmiszeripar is, ahová az eddig beáramlott támogatások nagysága meghaladta a 300 milliárd forintot. A tárcavezető azt is elmondta, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a szektorra, mivel az utóbbi három évben az élelmiszergazdasági export értéke folyamatosan 8 milliárd euró fölött alakult.

A pénzügyminiszter a karcagi székhelyű, gyümölcsök és zöldségek feldolgozásával és gyorsfagyasztásával foglalkozó Agrosprint Zrt. eddig elért eredményeit méltatva elmondta: a cég történetével és ötleteivel példát ad arra, miként lehet egy kisvállalkozásból 35 országba exportáló vállalattá nőni, a fejlesztések révén emelni a termelékenységet és a termékek minőségét, illetve helytállni a nemzetközi piacon. Rámutatott arra is, hogy a cég több mint 30 féle termék feldolgozásával foglalkozik, ezek 85 százalékát exportra termelik, és Európa legjelentősebb élelmiszeripari vállalataival dolgoznak együtt.

Fülöp Gábor, a társaság alapító-tulajdonosa beszédében elmondta, a családi tulajdonban lévő vállalkozás első gyárát, egy gyorsfagyasztó hűtőüzemet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcagon építette fel, majd leányvállalatot alapított Romániában, 2008-ban pedig tulajdonosa lett a nyírlugosi fagyasztóüzemnek, ezzel bővítve feldolgozási és raktározási kapacitását. Az akkori gyár 3800 tonnás gyártókapacitásra volt csak képes, ezért volt szükséges a fejlesztése.

A jelenlegi 2,2 milliárd forint értékű beruházásban 750 millió forintot vissza nem térítendő támogatásként Ginop-pályázaton nyert el az AgroSprint Zrt., a fennmaradó mintegy 1,3 milliárd forintot pedig önerőből finanszírozta.

Európa legnagyobb csemegekukorica termesztője Magyarország

Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen elmondta, Magyarország jelenleg Európa legnagyobb csemegekukorica termesztője, így a termény globális piacának egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Évente több mint 36 ezer hektáron több mint félmillió tonna csemegekukorica terem az országban, amivel Oroszországot, Franciaországot és Lengyelországot is megelőzzük, globális szinten pedig csak Kína és az Egyesült Államok termel többet ebből a zöldségből – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az AgroSprint Zrt. honlapja szerint a társaságnak Magyarországon tíz, Romániában pedig öt egysége működik. A nyilvános cégadatok szerint a tavaly átlagosan 219 embert foglalkoztató cég nettó árbevétele 2018-ban 11 milliárd 394 millió forint volt, adózott eredménye pedig elérte a 969 millió forintot.