Jó döntés volt „az ideológiai gerillákat távol tartani” és pragmatikus életösztönű vezetőket választani – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel Brüsszelben folytatott csütörtöki megbeszélését követően az M1 aktuális csatornának. Az Európai Bizottság új elnökével kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott: „jó döntést hoztunk, eddig”.

Orbán Viktor Ursula von der Leyent olyan politikusként jellemezte, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is. Ursula von der Leyen érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni – tette hozzá Orbán Viktor.

„Hogy ezután mi történik, majd meglátjuk”, de az ésszerű megoldások elérésére ma nagyobb az esély, mint korábban vagy bármely más jelölt esetén lett volna – mondta. Orbán Viktor eredményesnek értékelte a csütörtöki beszélgetést. Az új bizottsági elnökről kijelentette azt is: szenvedélyes meggyőződése, hogy az Európai Uniónak fenn kell maradnia, ezért „ösztönszerűen” utasít el minden olyan ügyet, amely távolítja egymástól a tagállamokat. Orbán Viktor ezt magyar érdeknek is nevezte, hiszen

A kormányfő ezért a nehéz kérdésekben, például a klíma-, az energia-, a gazdaságpolitika vagy a migráció kérdésében is pragmatikus megközelítésre számít. Utóbbival kapcsolatban Orbán Viktor azt várja: a viták értelmesebbek lesznek a jövőben.

Az új bizottsági elnök ugyanis érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget, azt, hogy míg a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni – tette hozzá.

Ursula von der Leyen ugyanakkor azt gondolja: nem ezt a vitát kell lefolytatni – ismertette Orbán Viktor. Azokról az ügyekről kell tárgyalni, amelyekben pozitív végkifejlet várható, például a határvédelem fontosságáról. Ilyen ügy az is, hogy a migránsokkal kapcsolatos eljárásokat még akkor kell lefolytatni, amikor a kérelmező még az unió területén kívül van – sorolta.

A találkozón abban is egyetértés volt, hogy a migránsokat nem lehet szabadjára engedni a kontinensen a vizsgálati idő alatt, hanem olyan emberséges megoldást kell találni számukra, amely a polgároknak is biztonságot nyújt – mondta. Ugyancsak nem volt vita arról, hogy aki nem szabályosan érkezett az unióba, azt haza kell küldeni.

Von der Leyen Twitter posztjában számolt be röviden a benyomásairól. Bejegyzése szerint jó beszélgetést folytatott Orbánnal, és egyetértettek abban, hogy a migráció ügyében pragmatikus megoldások szükségesek. Az uniós intézményeket közelebb kell hozni a tagországokhoz, tette hozzá, és a posztban megjegyezte, hogy a jogállamiság kiritkus fontosságú és mindenkire vonatkozik.

Good talk with PM #Orban about my political guidelines. Agreed on need for fresh start & pragmatic solutions on #migration. Also discussed🇪🇺competitiveness + need to bring EU institutions closer to member states. #ruleoflaw is crucial, applies to all. Strong #defenseunion needed.

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) August 1, 2019

A kormányfő a klímacélokról szóló vitákról azt mondta: közös alap, hogy a jövőért közös a felelősségünk, de szerinte míg a gazdag országok tehetnek súlyos kijelentéseket ez ügyben, egy Magyarország méretű ország olyan vállalást tehet, amelyet be is tud tartani. Kijelentette: Magyarország a vállalásának megfelelően azt el fogja érni, hogy 2030-ra az energia 90 százalékát szén-dioxid-mentes forrásból nyerje, hiszen ennek terve, forrása rendelkezésre áll.

Az ország azonban „nyomás alatt van”, hogy kimondja: 2050-re eléri, hogy egyáltalán ne legyen szén-dioxid-kibocsátása – fűzte hozzá.

– jelentette ki. Ezt azzal indokolta: cél van, de tervnek nyoma sincs, így csak felelőtlenül lehetne beszélni erről. Hozzátette ugyanakkor: a kérdésen dolgozni kell. Új, drága technológiára van szükség, amit legalább részben az uniónak kellene finanszíroznia.

A magyar uniós biztosjelölt személye „szőr mentén” került szóba a tárgyaláson – fogalmazott. Elmondta ugyanakkor: Magyarországon a Fidesz-KDNP listáját azért vezette Trócsányi László, mert azt mondták az embereknek, ha a listára szavaznak, ő lesz Magyarország biztosa.