Idén is elkészült az UBS és az Art Basel riportja, amely alapján átfogó képet kaphatunk a globális műkereskedelem számainak alakulásáról. A jelentés vizsgálja az aukciósházak, galériák és műkereskedők teljesítményét és az Arts Economics által összegyűjtött adatokat különböző szempontok szerint elemezve. A műtárgy.com az alábbiakban a 2018-as év legfontosabb számait mutatja be a The Art Market 2019 alapján.

Míg 2016-ban a műtárgypiac mutatói általános csökkenést jeleztek, addig a 2017-es évben jócskán nőtt a forgalom, 12%-os növekedésről tanúskodtak az adatok, többek között a kiugró aukciós eredményeknek köszönhetően. Ezt az évet a feltöltődő piac és a fokozódó vásárlói bizalom jellemezte. 2018-ban általánosságban véve egy kevésbé optimista, de továbbra is növekedést mutató műtárgypiacot látunk. A 2017-es évhez képest 6%-os növekedéssel zárt a piac, 67,4 milliárd dolláros forgalmat bonyolítva. Itt tehát egy kisebb mértékű növekedéssel állunk szemben, azonban az összforgalom a 2. legmagasabb 10 éven belül, majdnem eléri a 2014-es, 68,2 milliárdos csúcsot.

Az eladások száma mindössze 2%-kal nőtt az előző évhez képest, 39,8 millióval mégis a legmagasabb szám 2008 óta. A gazdasági, politikai bizonytalanságok a piac több, kockázatkerülő résztvevőjét a privát eladások és vásárlások felé mozdították, így a műkereskedői és galériás szféra 7%-os növekedést produkált. Az aukciók terén 3%-os növekedést dokumentáltak, amely elsősorban a top tételek körében, tehát a legértékesebb műalkotásoknál volt érzékelhető. A középső, illetve az az alatti kategóriába sorolható műveknél csökkenés figyelhető meg. 2018-ban a globális műtárgypiac forgalmának 46%-át az aukciós szektor bonyolította, ez 1%-os csökkenés az előző évhez képest. A műkereskedők 54%-ot értek el. A két szektor közötti határ az utóbbi években egyre homályosabbá vált, például az aukciósházak által bonyolított priváteladásoknak, illetve az online kereskedelemnek köszönhetően.

A három legnagyobb piac továbbra is az USA, Nagy-Britannia és Kína. Ezen régiók a teljes műtárgypiaci forgalom 84%-át adták 2017-ben, 1%-os növekedést mutatva. Az USA az 1960-as évek óta tölti be a leghangsúlyosabb pozíciót a piacon. 2018-ra 2%-kal növelte előnyét, így a műtárgypiac forgalmának 44%-át bonyolította. A második és harmadik helyezett 2017-hez képest megcserélődött, a Brexitet kísérő, széleskörű bizonytalanságok ellenére Nagy-Britannia megelőzte Kínát, és ismét a 2. helyen végzett 21%-kal, míg Kína 19%-ot szerzett. A negyedik helyezett Franciaország a „dobogósoktól” jócskán leszakadva 6%-on áll.

Az EU a teljes forgalom 32%-áért felelt 2018-ban, ami a legalacsonyabb szám 2008 óta, és még ez is jócskán Nagy-Britanniának köszönhető, nélküle az EU mindössze 11%-ot ért volna el. Az EU-n belül Nagy-Britannia részesedése 66%, Franciaországé 19%, Németországé 4%. Spanyolország, Olaszország, Ausztria és Svédország 1-2% körüli eredményt ért el, a többi európai ország, köztük Magyarország, 4%-on osztoznak.

A 2018-as jelentésből kiderül, hogy a megkérdezett műkereskedők 57%-a csökkent eladásokról számolt be. 2017-ben a kereskedők 28%-a jelentett hasonlóan. A növekedés tekintetében a szám fordított, míg 2017-ben 59%-uk mondta azt, hogy emelkedtek az eladásaik, addig 2018-ban csak 28%-uk. A legnagyobb növekedésről (17%) azok a kereskedők számoltak be, akiknek a forgalma 10 millió és 50 millió dollár között volt, a legrosszabb eredményeket a piac alsóbb rétegéhez tartozó, 250 ezer dollár alatti forgalmat bonyolító műkereskedések hozták, az ő eredményükben 18%-os esés volt tapasztalható. A legfontosabb feladat, különösen a kis forgalmat bonyolító galériák esetében, az új vásárlók bevonzása volt.

Az aukcióspiac forgalma 2018-ban 29,1 milliárd dollár volt (képző- és iparművészeti, illetve régiségekből származó eladások), ez 3%-os növekedés az előző évhez képest. A három legnagyobb aukcióspiac USA, Kína és Nagy-Britannia, közülük a vezető USA a forgalom 40%-át bonyolította. Az 1 millió dollárt meghaladó tételek ugyan csak az 1%-át teszik ki az elárverezett műalkotásoknak, ugyanakkor a képzőművészeti piac forgalmának 61%-áért felelnek. A háború utáni és a kortárs művészetből származik a képzőművészeti aukciók forgalmának mintegy fele, itt a legsikeresebb művész a 2013-ban elhunyt kínai Zao-Wou-Ki lett, a második helyen Basquiat végzett, őt Warhol, majd Hockney követi a sorban. Az élő művészek aukcióspiaca 23%-ot nőtt 2018-ban, itt az első helyen David Hockney-t találjuk, a másodikon Gerhard Richtert és dobogós lett még Yayoi Kusama. Az élő művészek munkáinak 68%-a 5 ezer dollárnál kevesebbért kelt el az aukciókon. A második legsikeresebb szektor a modern művészeti volt. A legnagyobb forgalmat az aukciósházak közül a Christie’s bonyolította, eredményük 6%-ot nőtt 2017-hez képest. Ebben valószínűleg jócskán szerepet játszott a 2017-ben eladott Salvator Mundi keltette szenzáció is.

A művészeti vásárok 6, az online értékesítés 11%-os forgalomnövekedéssel zárt 2018-ban.

Az utóbbi években egyre erősödött az a tendencia, hogy néhány művész és vállalkozás uralja a forgalmat, annak ellenére, hogy a legtöbb eladás és üzlet a piac középső és alsó hányadába esik. Ez a trend 2018-ban is folytatódott. Könnyen belátható, hogy ennek hosszútávon kedvezőtlen hatásai is lesznek a piacra. Mindaddig, amíg a kereskedők és az aukciósházak el tudják látni a piacot felső kategóriás termékekkel, valószínűsíthető, hogy a növekedés folytatódni fog, de a folyamatos szűkülés miatt egyre kisebb mértékben. A piac fenntartója leginkább egy kis, de rendkívül vagyonos réteg, akiket a külső tényezők, politikai és gazdasági bonyodalmak jócskán befolyásolhatnak – derül ki a jelentésből.

szerző: műtárgy.com
A teljes jelentés letölthető innen.