A Huawei-botrány és az állami megrendelések visszaesése húzta vissza a Telekomot

Két átmeneti hatás, az alacsonyabb magyarországi közszféra-megrendelések és a Huawei készülékvásárlások átmeneti lassulása miatt csökkent a Telekom bevétele, pedig az alapfolyamatok jól néznek ki, nem csak a magyar, de az észak-macedón operációban is nőnek a vezetékes és a mobilbevételek, ez utóbbiakra érdemes egyre inkább figyelni a T-Systems eladásához/leválasztásához közeledve. A bevételek nagyjából a vártnak megfelelően alakultak a második negyedévben, az eredménykimutatásban onnan lefelé viszont bezavart egy IFRS-átállás, a számokat ettől a hatástól tisztítva is a vártnál magasabb eredményt ért el a Telekom.

Bezavart az IFRS-átállás

Nagyjából a vártnak megfelelő bevételről, de a többi eredménysoron az elemzői várakozások átlagánál magasabb profitról számolt be a Magyar Telekom. A nagyobb eltérések az EBITDA-sortól jelentkeznek, az IFRS 16 bevezetésének ugyanis ezen a soron +4,7 milliárd forintos hatása volt, azonban az IFRS 16 nélkül is 2,9 százalékkal magasabb lenne az EBITDA, mint amire az elemzők számítottak. Az adózott eredmény több mint 16 százalékkal magasabb lett, mint az elemzői becslések átlaga, ráadásul itt az IFRS 16 hatása -772 millió forint, vagyis enélkül számolva 23 százalékkal lenne magasabb a profit a vártnál.

A bevételek 4,1 százalékkal 160,8 milliárd forintra csökkentek, annak ellenére, hogy a vezetékes és a mobil bevételek is nőttek, előbbiek 3,1 százalékkal 52,3 milliárd forintra, utóbbiak 1,8 százalékkal 84,9 milliárd forintra, csakhogy, mint ahogy arra számítani lehetett, a Rendszerintegráció/IT bevételek nagyon magas bázisból jelentősen, 30 százalékkal, vagy 10 milliárd forinttal estek vissza, emiatt esett a csoportszintű bevétel. Az integrált vezetékes-mobil ajánlatok továbbra is kedvező hatást gyakoroltak az ügyfélbázis fejlődésére és az ARPU növekedésre mind Magyarországon, mind Észak-Macedóniában, a hangalapú bevételek csökkenését ellensúlyozta az adatforgalom jelentős növekedése mind a vezetékes, mind a mobil szegmensben. Az RI/IT bevételek csökkenését egy 2018 első félévben szállított egyszeri nagyvolumenű tétel hatása, valamint az átmenetileg alacsonyabb közszféra-beli megrendelési volumen okozta.

Mivel a 4iG megvásárolta a Magyar Telekom leányvállalatát, a T-Systemset, így az RI/IT szegmens nagy része kiesik majd a Telekomnál, ezért egyre inkább az „alapfolyamatokra” érdemes figyelni, ott pedig nem néznek ki rosszul a számok, a bevételek nem csak a magyar, de az észak-macedón operációban is növekednek a vezetékes és a mobil szegmensben is (Észak-Macedóniában az RI/IT is).

A bevételek alakulásánál érdemes megemlékezni az elmúlt negyedévek sztárjáról, a készülékértékesítésről, ez a tevékenység ugyanis egyre hangsúlyosabb lett a Telekomnál, ami a csúcson már a bevételek közel ötödét adta. Nos, itt már átszik a lassulás, nyilván nem lehet a végtelenségig 1-2 éves hűségidővel magas szinten pörgetni az eladásokat, ráadásul most a bevételek csökkenésében szerepet játszott a Huawei készülékvásárlások lassulása is, amiről a gyorsjelentésben azt írják, hogy átmeneti volt.

Az EBITDA a bevételek visszaesése ellenére 13,4 százalékkal 56,9 milliárd forintra emelkedett, ami mögött elsősorban az IFRS 16-ra való átállás áll, de még enélkül is 52,3 milliárd forint, vagyis az egy évvel korábbinál 4,1 százalékkal magasabb lett volna az EBITDA, részben az alacsonyabb közvetett költségeknek köszönhetően. A szabad cashflow a második negyedévben -7,1 milliárd forint volt, emögött a 2100 MHz-es frekvencialicensz hosszabbításának kifizetése és kedvezőtlenebb működőtőke alakulás áll.

A befektetők szempontjából fontos információ, hogy a menedzsment nem módosított a már korábban kitűzött 2019-es célokon, Rékasi Tibor vezérigazgató azt nyilatkozta, hogy az eddigi idei teljesítménnyel jó úton halad a Telekom a 2019-re kitűzött célok teljesítése felé.

Maradt az idei eredmény után jövőre fizetendő 27 forintos részvényenkénti osztalékcél is, annak ellenére, hogy a T-Systems eladása miatt sokan az osztalékpálya emelkedésére, akár már a jövőre fizetendő osztalék emelésére számítottak.

Árazás

A 12 havi előretekintő osztalék a Reuters adatai alapján már 28 forint közelében áll, azzal és a legutóbbi Telekom-árfolyammal számolva már 6,6 százalékos osztalékhozam adódik. És hogy mekkora az osztalékhozam prémium a hosszú állampapírok hozamához viszonyítva? Hát, az attól függ, hogy melyik állampapírhozammal számolunk. Ennél a résznél hagyományosan a 10 éves magyar állampapír hozamához viszonyítunk, hiszen erre áll rendelkezésre hosszú adatsor, ebben az esetben a folyamatosan csökkenő állampapírhozamok mellett már 4,8 százalékos osztalékhozam prémium adódik, igaz azonban, hogy a hazai lakossági befektetők számára a MÁP Plusz is elérhető, annak a hozama 5 évre vetítve éves szinten közel 5 százalék, vagyis azzal szemben már jóval alacsonyabb a hozamkülönbözet a Telekom-részvényekkel összevetve.

EV/EBITDA alapon még mindig nagyon olcsók a Telekom részvényei.

Az elemzők inkább optimisták a Telekom-papírokra, a Reuters adatbázisában szereplő legfrissebb ajánlások alapján 4 elemző vételre, 3 tartásra, 2 pedig eladásra ajánlja a részvényeket, a célárak átlaga 491 forint, ami 16 százalékkal magasabb, mint a jelenlegi árfolyam.