A júniusi mintegy 250-ről júliusban 600-ra ugrott az új uniós pályázati nyertesek száma, ami az idei év eddigi legmagasabb száma, azaz igencsak felpörgött a pályázati döntéshozatal Magyarországon. Szokásos havi összesítésünk azonban arra is rámutat, hogy a megítélt új támogatások együttes volumene 42-ről 28 milliárd forintra csökkent. Ezzel párhuzamosan a kifizetett támogatások összege is ugyanígy 106-ról 83 milliárd forintra csökkent júniusról júliusra. Utóbbi szám egyébként azt is jelenti, hogy az év hetedik hónapjában kissé több pénz jött Brüsszelből (94 milliárd forint a Pénzügyminisztérium adatai szerint), mint amennyit itthon kifizettek a hatóságok nyerteseknek, azaz minimálisan végre szűkült a két kifizetési tempó közötti különbség.

Felpörgött a döntéshozatal

Szokásos összesítésünkben azt vetjük össze, hogy az egyes hónapok elején hogyan áll a már megítélt nyertes EU-pályázatok száma és volumene és ebből látjuk azt, hogy mi történt a megelőző hónapban. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy július elejéről augusztus elejére 599-nel ugrott a nyertes pályázatok darabszáma (a legnagyobb számban a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési pályázatokon születtek új nyertesek) és közben 28 milliárd forinttal 9330 milliárd forintra ugrott a már megítélt nyertes pályázatokon a teljes támogatási volumen. Amint a bevezetőben rámutattunk: a nyertesek darabszámában ugrás, a megítélt új támogatások volumenében csökkenés következett be.

Klikk a képre!

Mindezt jobban szemlélteti az alábbi ábra, és az is látszik rajta, hogy utoljára tavaly decemberben volt ennél több új nyertes egyetlen hónap alatt. Amint már július közepén felhívtuk rá a figyelmet: a gazdaságfejlesztési pályázatokat tömörítő GINOP-ban már addig is tömeges volt a nyerteshirdetés, de az azóta eltelt bő két hétben ez folytatódott.

A támogatott projektkereső adatbázis szerint júliusban és augusztus első napjaiban a pályakezdő gyakornokok támogatására (GINOP-5.2.4-16), illetve napelemes rendszerek telepítésére (GINOP-4.1.3-19) sok cég nyert el néhány milliós támogatást. Utóbbi pályázat „nagytestvérében”, a megújuló energiás fejlesztéseket támogató konstrukcióban (GINOP-4.1.2-18) szintén sokan nyertek. Néhány nyertes kihirdettek a vállalati tevékenységek digitalizációját segítő pályázatban is (GINOP-3.2.6-8-2-4-17), illetve a vállalati K+F+I tevékenységeket segítő kombinált hitelt nyújtó pályázatban is (GINOP-2.1.2-8-1-4-16), továbbá a munkahelyi képzési programokat támogató felhívásban (GINOP-6.1.6-17), a társadalmi célú vállalkozások fejlesztési pályázatában is (GINOP-5.1.7-17).

Az új eredményhirdetések mellett az is lényeges, hogy a már korábban nyertesnek hirdetett projektek hogyan haladnak előre és erre részben jó indikátor az, hogy mennyi új kifizetést tudnak megtenni a hatóságok feléjük. Ezen a területen nem látszik nagy pörgés, csak az utóbbi hónapokban megszokott havi 80-100 milliárd forint körüli kifizetési tempó. Adataink szerint 83 milliárd forintot fizettek ki a hatóságok július elejétől augusztus elejéig, a legtöbbet (a felét, 42 milliárdot) ezen belül a közlekedésfejlesztési programokat lefedő IKOP projektjei számára.

A júliusi kifizetési eredménnyel egyébként már ott járunk (6152 milliárd forint összesen), hogy a 7 évre szóló támogatási volumen kétharmada van a pályázóknál Magyarországon. A legnagyobb volumenű kifizetések nyilván az egyébként is legnagyobb 7 éves keretösszegű Operatív Programokban történtek meg eddig (GINOP, IKOP, TOP, KEHOP).

A 83 milliárd forintos itthoni kifizetés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ez kevesebb, mint amit a Pénzügyminisztérium adatai szerint július során az Európai Bizottság átutalt Magyarország számára Brüsszelből (94 milliárd forint). A mi saját adataink szerint azonban ennél jóval kevesebb, 34 milliárd forintnyi átutalás jött Brüsszelből július elejétől augusztus elejéig, igaz az itt elérhető kifizetési adatbázisból egy hónapra adódó adat eltérhet attól, amit a PM közöl (utóbbi attól függ, hogy a tárca mikor, melyik hónapra könyveli el a beérkezett pénzeket, míg a Bizottság azt mutatja, hogy ő mikor mennyi átutalást indított el összesen).

A Bizottság adatai szerint egyébként a 8,31 milliárd eurónyi, Brüsszelből már elindított kifizetés a 7 évre Magyarországnak járó strukturális és beruházási alapbeli forrásnak a 33%-át jelenti, ami kicsit elmarad a 34%-os EU-átlagtól és a tagállamok között a középmezőnybeli eredménynek számít. Közben – amint az az alábbi ábrán is látszik – Magyarország kiugró teljesítményt produkált a 7 évre szóló források nyertes pályázatokkal való lekötésében, hiszen 106%-os eredményével messze veri a mezőnyt. A másik véglet Finnország, amely a 7 évre szóló forrásainak 87%-át osztotta még csak el, de ebből már a mezőnyt messze verő 57%-át már ki is fizette a nyerteseknek.

Végül érdemes megnéznünk azt is, hogy a 7 éves szóló magyarországi kerethez képest hogyan áll a négy legfontosabb magyar mutató összegszerűen és arányaiban. Amint láthatjuk: a 7 év alatt elosztható 9200 milliárd forintnyi pályázati kerethez képest idehaza már bőven 10 ezer milliárd forint feletti a meghirdetett pályázatok kerete (a túlvállalás mértéke immár 13% körül van kalkulációink szerint), a nyertes pályázatoké pedig 9330 milliárdnál (így már a keretnél közel 2%-kal több kifizetésre vállalt kötelezettséget a magyar kormány).

Az itthoni kifizetések volumene 6150 milliárd forintnál jár, ami a 7 éves keret éppen kétharmadát jelenti (67%), Brüsszelből viszont eddig csak a már említett egyharmadnyi rész érkezett meg (33%) és éppen ezt a nagyfokú kifizetési ütemkülönbséget jelzik a piros nyilak, amelyek egyelőre jócskán megterhelik az államháztartást pénzforgalmi szemléletben, igaz még ezzel együtt is nagyon alacsony deficitpályát fut be idén a magyar költségvetés. Ha pedig az EU-pénzek itthoni és kinti kifizetési ütemkülönbsége közötti tételből eltekintünk, akkor – ahogy ebben a cikkben rámutattunk – az idei első hét hónapban összességében többletes volt a magyar büdzsé, azaz az alapfolyamatok kifejezetten jók.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Szigetváry Zsolt