A július végéig eladott 1400 milliárd forintnyi Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) alig jelent meg a kormányzat jegybanknál elhelyezett betétében. De akkor hova tűnt ez a hihetetlen összeg? Részben nagy lejáratokat fizetett belőle vissza az állam, emellett a bankoktól is vásárolhattak vissza lakossági állampapírokat.
Nagyon veszik a magyarok az új szuperkötvényt
Bő két hónap alatt egyértelműen slágertermék lett a MÁP+, hiszen már 1500 milliárd felett jár az értékesített mennyiség. A kezdeti roham csillapodott az utóbbi hetekben, de még így is folyamatosan 80 milliárd forint felett van a heti jegyzés.
Ezzel a lakossági állampapírok idei nettó növekedése már meghaladta az éves finanszírozási tervben szereplő 800 milliárd forintot, vagyis teljesült a 2019-es cél és messze még az év vége. De mit tud ennyi pénzzel kezdeni az állam? Több dologra fordíthatja:
- Finanszírozhatja a költségvetés hiányát.
- Lejáró állampapírok tőkéjét fizetheti vissza belőle.
- Visszavásárolhat magasabb kamatozású papírokat a piacon. Ide sorolható a lakossági állampapírok esetleges visszavétele a bankoktól. Többször rámutattunk, hogy korábban jelentős tétel került a hitelintézetekhez azon keresztül, hogy az ügyfelek visszaváltották, de a bankok lejáratig tartják.
- Tartalékolhat belőle a későbbi lejáratokra gondolva.
Persze két dolgot még érdemes leszögezni a legelején:
- Az állam szempontjából nem a bruttó vásárlás a legfontosabb, hanem a lakossági állomány nettó növekedése. Ugyanis ha valaki más állampapír eladása után vesz a szuperkötvényből, akkor az államnak a tőkét előbb vissza kell fizetnie. A nettó növekedésre júniusi adatokat ismerünk, melyek szerint a közel 900 milliárdos MÁP+ eladás mellett 600 milliárddal nőtt az állomány. Ha ez a tendencia folytatódott júliusban is, akkor a majdnem 1500 milliárdos roham az állam számára csak 1000 milliárdnyi pluszforrást jelentett.
- Az államnak vannak más bevételei is, állampapírokat értékesít például a nagybani piacon intézményi befektetőknek, illetve az EU-ból is érkeznek források a korábban felhasznált uniós pénzek után. Vagyis a kiadásokat sem csak a MÁP+ forrásaiból kell fedeznie az államnak.
Alig nőttek az állam tartalékai
Kezdjük a végén: ha azt feltételezzük, hogy az államnak nincs szüksége sürgősen pénzre, akkor az lenne a logikus, ha tartalékolna. Július végén az MNB-nél vezetett kincstári egységes számla (kesz) egyenlege 1756 milliárd forint volt, egy hónap alatt 233,7 milliárdnyi nettó tranzakció hizlalta ezt az állományt. Ez még messze van az 1400 milliárdtól.
Ez a növekedés kizárólag a forintbetéteknek volt köszönhető, a devizában elhelyezett kormányzati betétek gyakorlatilag stagnáltak. Vagyis a várakozásokkal ellentétben nem emelkedtek a tartalékok az egyszeri jelentős forrásbevonás ellenére sem.
Ennek egyik magyarázata az, hogy júniusban volt egy szokatlanul nagy kötvénylejárat: a 2019/A papírból május végén még volt a piacon 565,1 milliárd forintnyi, amit a következő hónapban vissza kellett fizetni. Ez szokatlanul nagy összeg, csak összehasonlításként idén még két kötvénysorozatunk jár le, melyek együttes összege nem éri el a 300 milliárd forintot. Júliusban ilyen nagy egyszeri lejárat nem volt.
Ez egyébként meg is látszott az állam tartalékain: júniusban a 600 milliárdos nettó lakossági értékesítés mellett is 160 milliárddal csökkent a kesz állománya, míg júniusban ennél kisebb, 400 milliárd körüli növekedésből is maradt 230 milliárd a tartalékban.
Ha a költségvetést nézzük, az is a júniusi csökkenés oka lehet, hiszen 213,6 milliárdos volt a deficit, miközben júliusban már többlet volt a büdzsében.
Vagyis összefoglalva az eddigieket: ha semmi más bevétellel nem számolunk, csak a nettó 1000 milliárdos MÁP+ eladással, akkor a két hónap költségvetési hiánya és a júniusi nagy kötvénylejárat mintegy 650 milliárd forintot tett ki. Ehhez jött még a kesz-állomány minimális emelkedése, de még így is kérdéses további mintegy 300 milliárd forint sorsa.
Hova lett a maradék pénz?
A cikk elején felsorolt lehetséges opciók közül már csak a visszavásárlásokat nem vettük számba. Ha a klasszikus nagybani piaci kötvényvisszavásárlásokat nézzük, akkor ott sem volt jelentős esemény az utóbbi két hónapban, a szokásos kisebb összegű aukciókat bonyolította le az ÁKK.
A megoldást sokkal inkább a bankoknál bentragadt lakossági állampapírok visszavásárlása jelentheti. Az utóbbi években többször írtunk arról, hogy miután az ügyfelek egy része visszaváltotta lakossági állampapírját lejárat előtt, a bankokat egy ideig semmi nem kötelezte arra, hogy azt visszaadják az államnak. A pénzintézeteknek pedig megérte tartani a magasabb kamatozású lakossági termékeket a nyomott hozamkörnyezetben.
Az utóbbi években az adósságkezelő fokozatosan igyekezett visszavásárolni ezt a lakossági állományt a bankoktól, azonban ezekről a vásárlásokról nem adtak tájékoztatást. Most úgy tudjuk, hogy az utóbbi néhány hónapban nagyjából 300 milliárdos ilyen vásárlás lehetett, amivel máris összeállna a kép, hogy mire mehetett el a szuperállampapírból befolyó összeg.
Ezt támasztja alá egyébként az MNB múlt héten megjelent értékpapírpiaci statisztikája is. A friss júniusi adatok szerint nagyjából 1650 milliárd forintnyi lakossági állampapír lehet a bankoknál, ennyi ugyanis a különbség a lakossági és a háztartásoknál lévő állományok között. Ez stagnálást jelentett májushoz képest. Ebből azért lehetett a jelentősebb visszavásárlásokra következtetni, mert ha valóban sokan adtak el állampapírt azért, hogy MÁP+-t vehessenek, akkor elvileg növekedhetett volna a bankok állománya.
