A csehországi támogatási források elapadásának és a napenergia iránti magyarországi igény erősödésének hatására számos cseh vállalat döntött úgy, hogy a magyar fotovoltaikus piacon valósít meg befektetéseket. A társaságoknak jelentős további terveik vannak Magyarországgal, értesülések szerint például jelenleg is tárgyalnak egy új, 30 megawattos naperőmű itteni építésének ügyében. Vannak ugyanakkor olyan cseh befektetők is, akik óvatosabbak és jelentős kockázatokat is látnak a magyar piacon.
A csehek sem tudnak ellenállni a magyar napenergia-forradalomnak
Csehországban a kedvező politikai szabályozási környezet hatására több mint tíz évvel a magyarországi napenergia boom előtt kezdődött a piac fellendülése, ami a telepített fotovoltaikus kapacitások exponenciális bővülését hozta az első pár évben. Az akkor még jelentős dotációra szoruló technológia támogatását a cseh kormány szinte közvetlenül a fogyasztókra terhelte, a hirtelen megugró cseh napelemes kapacitás így érzékelhetően emelte az áramárakat. De a technológiai magas költségei mellett az is az emelkedő trend megszakadásához vezetett, hogy az állami támogatásokkal kapcsolatban jelentős csalásokra derült fény, a döntéshozók pedig attól is megijedtek, hogy a cseh villamosenergia-hálózat nem lesz képes lépést tartani a nehezen szabályozható termelésű napelemek terjedésével.
A fejlemények hatására Csehországban a 2010-es évtizedben alig bővült érdemben a telepített fotovoltaikus kapacitás: az elmúlt öt évben mindösszesen kevesebb mint 10 megawattal, miközben Magyarországon csak 2018-ban több mint 400 MW új kapacitást telepítettek. A csehországi napelemfarmok és kisebb naperőművek összesített névleges teljesítménye azonban több mint 2000 megawattjával így is jelentősen meghaladja a jelenleg 700-800 MW körülire becsülhető magyarországi kapacitást.
A magyar naperőmű-kapacitás azonban várhatóan a következő években is lendületesen bővül tovább. A már kiadott engedélyek alapján egy-két éven belül akár 2000 MW-ra, ami a magyar Nemzeti Energia és Klímaterv alapján a 2022-2023-as évekre 3000 MW, a 2030-as évre pedig 6645 MW összteljesítményre emelkedhet. A magyar piacban tehát van potenciál, amely a kötelező átvételi rendszernek köszönhetően garantált profithoz képest viszonylag alacsony beruházási költségek miatt is vonzó lehetőségeket kínál a cseh cégek számára. Magyarországon egységnyi termelő kapacitás megépítésének költsége jóval, mintegy hatszor alacsonyabb, mint Csehországban, ahol egy fotovoltaikus erőmű megépítése jelenleg kilowattonként mintegy 15 cseh koronába kerül.
Új beruházások a láthatáron
Bár az utóbbi időben a kibocsátáscsökkentési cél felértékelődésével párhuzamosan a napenergia csehországi megítélése és kilátásai ismét enyhén javultak, de a piac a hazai piacon megerősödött cseh cégek számára továbbra sem olyan vonzó, mint más országoké, például Magyarországé. A Nova Green Energy nevű cseh cég 5 millió euró körüli beruházás keretében a közelmúltban egy 15 megawattos napelemparkot épített fel Barcson. A Nova a Redside nevű, elsősorban ingatlanberuházásokkal és -kezeléssel foglalkozó társaság leányvállalata, amely a cseh rádió értesülései szerint jelenleg is tárgyalásokat folytat egy új, 30 megawattos naperőmű építésének engedélyeztetése ügyében Magyarországon. A piac legnagyobb cseh befektetője, a Photon Energy pedig azt tervezi, hogy jelenlegi 26,8 megawattos naperőmű-portfólióját 2022-ig 75 megawattra emeli.
Mások óvatosabban szemlélik a magyarországi lehetőségeket. A Verdi Capital visszafogottságát a cseh iHNed hírportál szerint az indokolja, hogy politikai kockázatoktól, konkrétan attól tart, hogy a magyar kormány menet közben avatkozik be a tarifák alakulásába, rontva az üzleti környezet kiszámíthatóságát. Ezért Magyarország helyett – legalábbis egyelőre – inkább a spanyol és olasz napenergia-piacra tekintettek, miután már például finnországi szélenergia-projektbe is beruháztak.
Reaktiválódhat a cseh piac
Az elmúlt években a támogatási csalásokkal kapcsolatos rossz tapasztalatok miatt a csehországi döntéshozók óvakodtak attól, hogy jelentősebb támogatásokat biztosítsanak a vállalatoknak fotovoltaikus erőmű építéséhez, noha ehhez uniós pénz is rendelkezésre állt. Míg korábban Csehország volt az egyik olyan ország, amelyik – Magyarország, Lengyelország és Észtország mellett – igyekezett megakadályozni, hogy az Európai Unió tovább szigorítsa a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzését, utóbb Prága is hajlandónak mutatkozott az EU 24 tagállama által támogatott terv mögé állni. Az évszázad közepére vonatkozó nettó nulla emissziós cél elfogadásához a csehek ugyan feltételül szabták, hogy az EU valamilyen módon anyagilag kompenzálja az országot a szén kivezetésének kedvezőtlen társadalmi hatásai miatt, ezzel együtt a napenergia előtt Csehországban is új lehetőséget nyithat a klímavédelmi erőfeszítés fokozása.
Az egyik nagy lehetőséget azon körülbelül 300 ezer csehországi háztartás energiaellátásának megújuló forrásokra való átállítása jelentheti, amelyek még mindig szénnel fűtenek. A cseh kormány német mintára július végén úgy döntött, hogy bizottságot állít fel a szén fokozatos kivezetésének megtervezésére; az előzetes cél az, hogy 2040-ig 10-15 százalékra szorítsák vissza a szén súlyát a cseh energiamixben. Karel Havlicek cseh ipari és kereskedelmi miniszter a cseh közmédiának azt mondta, a terv sikere nagyban függ attól, hogy mennyiben sikerül nagyobb arányban más energiaforrásokat is bevonniuk a termelésbe. Mindenesetre a cseh napenergia-ipari szövetség már győzködi a minisztériumot annak érdekében, hogy az európai uniós forrásokat tegyék sokkal könnyebben elérhetővé a szektor számára.