A februárban meghatározott BBB szinten hagyta Magyarország adósbesorolását péntek este a Fitch. A hitelminősítő szerint a magyar gazdaság erős és stabil teljesítményét ellensúlyozza a magas adósság, valamint a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságának kockázata és a prociklikus gazdaságpolitika.

A Fitch elemzése szerint az utóbbi öt év átlagos magyar gazdasági növekedése kicsivel meghaladja a hasonló besorolású országokét, a bővülést elsősorban a háztartások fogyasztása és a beruházások fűtik. Kiemelik, hogy a második negyedévben ugyan kissé csökkent a növekedés üteme, de még mindig erősnek mondható, és egyelőre csak mérsékelt makrogazdasági egyensúlytalanságok látszanak. Hozzáteszik, hogy az MNB laza monetáris politikája is támogatja a növekedést.

A hitelminősítő szakemberei hangsúlyozzák, hogy a magyar fiskális politika nagyjából összhangban van a hasonló országokkal, az utóbbi években támogató volt, amivel nőtt a strukturális hiány. Az idei év kapcsán kiemelik, hogy a büdzsé a vártnál kedvezőbb helyzetben van, így 1,8%-ra csökkentették idei hiányvárakozásukat, ami megegyezik a kormány céljával.

A felminősítésünk egyik akadálya az, hogy a GDP 70%-ára rúgó magyar államadósság jelentősen meghaladja a BBB besorolású országok 39,4%-os átlagát. Ugyanakkor azt elismerik, hogy az adósság szerkezete javult, hiszen már csak 18,4%-a van devizában, 63,3 százaléka pedig belföldiek kezében.

A Fitch szerint Magyarország egyértelműen profitált az EU-tagságából, ennek ellenére a magyar kormányzat és Brüsszel kapcsolata nem volt felhőtlen az utóbbi években. Példaként említik az EU által is kifogásolt és végül elvetett közigazgatási bírósági rendszert, amit szerintük nem hoz majd vissza a kormány. Más vitás kérdések azonban középtávon továbbra is kockázatot jelentenek.

A ma kiadott közlemény végén azt is elárulta a Fitch, mi kellene ahhoz, hogy valamelyik irányba változzon a besorolásunk. Egy pozitív lépés (kilátásjavítás vagy felminősítés) akkor jöhetne, ha:

• fenntarthatóan csökkenne a GDP-arányos adósságunk,
• nőne a gazdasági bizalom,
• javulna az üzleti környezet, ami a növekedést is támogathatná makrogazdasági egyensúlytalanságok nélkül.

Ezzel szemben rossz híreket akkor kaphatnánk, ha:

• bizonytalanná válna a gazdaságpolitikai környezet, ez pedig a stabilitást veszélyeztetné,
• romlana a költségvetési pálya, ami visszafordítaná az adósság csökkenését,
• gyengülne az intézményi környezet.

Elvileg ma este még várható a Standard & Poor’s véleményének megjelenése is Magyarországról, októberben pedig utolsóként idén a Moody’s vizsgálódik majd.