A kínai kereskedelmi miniszter szerdán sajtótájékoztatón közölte, hogy ha nem oldják meg a kereskedelmi háborújukat Amerikával, akkor az akár világméretű recessziót okozhat. Hozzátette viszont, hogy a konfliktusok az USA-val kereskedelmi téren normálisnak mondhatók, hiszen hatalmas a bilaterális kereskedelmi volumene van a két országnak. Eközben Donald Trump amerikai elnök tegnap újra elismerte, hogy rövid távon fájhat az amerikai gazdaságnak a vámháború, de szükséges, és amúgy is nyernek, hiszen ő a kiválasztott. Mindeközben az IMF kiadott egy riportot, miszerint az USA vám- és árfolyampolitikája nem fog működni, de mindkét félnek kell tennie a konfliktus megoldásáért.
Kína továbbra is büszkén, de rosszul áll
Kína újra kiállt állításai mellett, miszerint meg se érzik a vámháborút, viszont, ha Trump újabb vámokat vezet be, akkor ők is eszkalálni fogják a helyzetet a megfelelő ellenlépésekkel. A szerdán tartott sajtótájékoztatón Gao Feng, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője elmondta, reménykednek abban, hogy Amerika felhagy a hibás vámháborújával, viszont Trump intézkedéseire vissza kell vágniuk. Bejing elvárná, hogy tárgyalásos úton oldják meg a konfliktust, hiszen a vámháború mindkét országra rossz hatással van.
Természetesnek mondható, hogy vannak kereskedelmi konfliktusok, viszont mindkét fél számára előnyös lenne megoldani a problémát. Ezen felül Kína továbbra is dolgozik a „megbízhatatlan entitások” listáján, amit nemsokára közzétesznek. Feng kiemelte továbbá, hogy
Amerika továbbra is büszkén, de rosszul áll
A Csendes-óceán másik partján Donald Trump, azok után, hogy a tegnap azzal indított, hogy megtámadta a Fedet és annak elnökét Jerome Powellt, hamar áttért másik kedvenc gazdasági ellenségére: Kínára. Tegnap ugyan Twitter bejegyzésében arról biztosította az amerikai népet, hogy nem a kínai kereskedelmi háború tehet egy potenciális gazdasági lassulásról, hanem a Fed tétlensége.
…..We are competing with many countries that have a far lower interest rate, and we should be lower than them. Yesterday, “highest Dollar in U.S.History.” No inflation. Wake up Federal Reserve. Such growth potential, almost like never before!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) August 21, 2019
Később viszont újra elismerte, hogy a vámháború igenis fáj az amerikai gazdaságnak rövid távon. Trump hozzátette, hogy ez nem az ő kereskedelmi háborúja, hanem ez egy kereskedelmi háború. Az ő élete is egyszerűbb lenne, ha nem kéne felvennie a kesztyűt Kínával szemben, de az előző elnökök ezt nem tették. Elmondása szerint, az emberek azért választották meg, hogy helyrehozza ezt. Az elmúlt öt-hat évben Kína 500 milliárd dollárt vett el az USA-tól, továbbá a szellemi tulajdonjogok lopása is elharapódzott. Tehát valakinek ezt meg kellett lépnie:
– mondta, és jelentőségteljesen az égre tekintett, majd azzal folytatta, hogy természetesen nyerésre állnak.
Ezen felül szerinte Kína 500 milliárd dolláros deficitjén kívül azEurópai Unió is 200 milliárd dollárral próbálja lehúzni az USA-t, de ő nem hagyja azt sem, mert a választók ezért segítették hozzá az elnöki pozícióhoz. Véleménye szerint Kína vesztésre áll, így is már 2,4 millió állást vesztett a kínai gazdaság.
Az IMF szerint mindenki rosszul áll
Az IMF a napokban tett közzé egy jelentést, amiben óva inti az USA-t a vám-és árfolyampolitikájától. Az IMF elemzése szerint az amerikai vámok nem fogják mérsékelni a kereskedelmi hiányt Kínával szemben, továbbá a dollár kamatcsökkentéssel való gyengítése sem ér célt. Az IMF egy korábbi írásában nagyon határozottan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bilaterális kereskedelmi egyenlőtlenségek javítására nem alkalmasak a vámok. A bilaterális egyenlőtlenségek változtatására a vám-orientált döntések nem előre mutatók.
Az újabb bejegyzésük tovább ment, egyenesen kijelentette, hogy:
Az egész elemzésnek olyan hangja van, mintha egyenesen Trumpnak írták volna Gustavo Adler, Luis Cubeddu és Gita Gopinath, az IMF közgazdászai. Azóta, hogy Kína elengedte a yuan 7-es árfolyamát a dollárral szemben, Trump árfolyam manipulációval vádolta meg Kínát. Majd mostanra már ő is ezt szeretné bevetni a Kína ellen a kereskedelmi háborúban. Feltehetőleg erre érkezett ez az IMF bejegyzés, amiben részletesebben kitérnek az árfolyamok kereskedelmi egyenlegre gyakorolt hatására.
Gopinath elmondása szerint 10%-os árfolyamgyengülés csupán 0,3%-os GDP növekedést tud elérni rövidtávon. Mivel viszont a nemzetközi kereskedelem számlázásnak nagy részét dollárban állítják ki, így ez még rövid távon se fejtene ki túl nagy hatást az amerikai exportra. Ezt az IMF közgazdásza úgy jellemzi, hogy az árfolyamgyengülésnek némított hatása van a kereskedelmi egyenlegre.
Monetary policy unlikely to weaken a currency enough to bring a lasting improvement in the #trade balance, says IMF’s Gita Gopinath: https://t.co/kCUhex3Eod | #economy #IMFBlog pic.twitter.com/WOM3WZSIm1
— IMF (@IMFNews) August 21, 2019
Az IMF javaslata a probléma feloldására mindkét félnek szól: Amerikának, mint deficit ország, többet kéne befektetnie a munkásai képzésébe és elő kéne segítenie az öregkori megtakarításokat. E lépések tartalmazhatnának innovációra vonatkozó adóösztönzőket a K+F területeken, továbbá csökkenteni kéne a belépési korlátokat a szolgáltatói üzletágban és a szabályozott szakmában.
Kína részére pedig az IMF azt tanácsolja, hogy további strukturális reformok szükségesek, hogy sikeres külső egyensúlyozás menjen végbe kereskedelmi téren, annak érdekében, hogy kezelje a privát és állami adósságnak való kitettségét. További javaslatok, hogy az állami cégeket megreformálják, és hogy további szektorokat nyissanak meg a magánszektor és a külföldi szereplők számára.
Trumpnak igaza van abban, hogy valakinek fel kellett lépni Kína igazságtalan kereskedelmi húzásai ellen, és ez éppen ő lett. Kínának igaza van, hogy mindkét félnek, és az egész világgazdaságnak érdekében áll az, hogy megoldódjon a helyzet. Az IMF-nek meg igaza van, hogy mindenki nyugodjon le, és amúgy egyébként is közgazdaságilag mindkét ország veszít a háborúban.
Viszont mindkét ország ferdít, amikor azt mondja, hogy bőven jól bírják a kereskedelmi háborút. A kereskedelmi háborúk tankönyvi definíciója, hogy a két harcoló fél nem jár jól belőle, hanem mindig a harmadik, külső megfigyelő fél nyerészkedik (vegyük csak a Huawei-Apple problémáját a kereskedelmi háború miatt, amiből igazából a Samsung dél-koreai gyártó szerez előnyt). Az, hogy Amerika nyerésre áll, az talán túlzás, de kétségtelenül Kínának van több veszíteni valója. Az IMF strukturális reformra vonatkozó ötletei tankönyvszerűen jók, de nagy kérdés, hogy mennyire találnak fogadtatásra a kínai állampártban.
Címlapkép: Chip Somodevilla/Getty Images