Közel 8500 milliárd forint – ennyi volt forintos lakossági állampapírokban július végén a Pénzügyminisztérium friss tájékoztatója szerint. Egy hónap alatt tehát több mint 426 milliárddal nőtt az állomány, ez elsősorban a MÁP+ kimagasló értékesítésének köszönhető, de valamennyi pénzt az inflációkövető állampapír is bevonzott.
Július végén a forintos lakossági állampapírok állománya megközelítette a 8500 milliárd forintot, ami 426 milliárddal több a június végi adatnál, tavaly december végéhez pedig közel ezermilliárd forintos állománybővülésről beszélhetünk – ez derült ki a Pénzügyminisztérium friss, az államháztartás központi alrendszerének helyzetéről szóló tájékoztatójából.
Miután az ÁKK az utóbbi időszakban áttért a negyedéves adatközlésre, érdekes látni, hogyan alakul a lakossági állampapírok havi állományváltozása, főleg most, hogy bejött a képbe a szuperállampapírnak becézett MÁP+ is.
Az adatokból jól látszik, hogy csak a MÁP+ állománya júliusban 534 milliárd forinttal nőtt, ez nagyjából a teljes júliusi jegyzésnek felel meg. A szuperállampapír mellett a nagyobb kategóriák közül egyedül az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír tudott még pénzt gyűjteni múlt hónapban, közel 53 milliárd forintot.
A legnagyobb állománycsökkenés a Kétéves Magyar Állampapírnál következett be egy hónap alatt több mint 91 milliárdos mínusszal. Ezt a Féléves Magyar Állampapír követte közel 47 milliárdos csökkenéssel, de az Egyéves és Bónusz Magyar Állampapír állománya is csökkent.
A lakossági állampapírok állományának ilyen mértékű bővülése tehát egyértelműen a MÁP+ számlájára írható, amelyből heti szinten több mint 80 milliárdot jegyez le a lakosság június 3-ai indulása óta:
Az pedig szintén jól látszik, hogy a lakossági állampapírokba beáramló friss pénzek nem az otthon tartott készpénzből kerülnek elő, hanem más befektetések esnek „áldozatául” a felpörgött keresletnek. Erről bővebben itt írtunk:
2019.08.21 13:28 Íme a szuperállampapír legnagyobb áldozatai – Még véletlenül sincs köztük a készpénz
Címlapkép: MTI/Lakatos Péter