Elsősorban az inflációs nyomás csökkenését emelte ki keddi közleményében a Monetáris Tanács azt követően, hogy nem változtatott a kamatkondíciókon. A jegybank döntéshozói szerint a második félévben megjelenő adatok kulcsfontosságúak lesznek a folytatást illetően.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatkondíciókat kedden az MNB Monetáris Tanácsa. A döntést követően kiadott közlemény elsősorban az inflációs kockázatok mérséklődését emeli ki.
Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken. A monetáris politika hatókörén kívül eső hatásként a dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési horizonton emeli a fogyasztóiár-indexet. Az intézkedés másodkörös inflációs hatásokat nem okoz, így nem befolyásolja az adószűrt maginfláció alakulását.
A gazdasági növekedés az idei év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal növekszik – jósolja az MNB
A világgazdaság romló növekedési kilátásainak következtében a globálisan meghatározó jegybankok az elmúlt időszakban egyre lazább irányultság felé mozdultak el. A kedvezőtlen európai konjunktúra adatokkal és a változatlanul visszafogott inflációs folyamatokkal összhangban az Európai Központi Bank júliusi előretekintő iránymutatásában megjelent a kamatcsökkentés lehetősége. A piaci szereplők ezzel összhangban már szeptemberben monetáris lazításra számítanak. A Federal Reserve júliusban 2008 óta először mérsékelte irányadó rátáját, miközben a piaci szereplők további lazító lépéseket várnak az év során – emeli ki a Monetáris Tanács.
Az előző kamatdöntés óta a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat romlott. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok lépései és a jövőbeli intézkedéseikre vonatkozó várakozások, az olasz belpolitikai feszültségek, valamint a Brexitre vonatkozó hírek befolyásolták. Az olajárak csökkentek az elmúlt időszakban.
A Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek.
A fenti mondatból kiolvasható, hogy az MNB továbbra is adatvezérelt üzemmódban van, a beérkező adatok függvényében döntenek a további lépésekről. Ebben pedig akár további lazítás vagy tartósan fennmaradó laza monetáris kondíciók is benne lehetnek, amennyiben a jegybank által észlelt lefelé mutató inflációs kockázatok élesednek.
Az adatok közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei. Ezeknek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a Tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli.