Szezonálisan és naptári hatással igazítva 5,2%-kal nőtt a magyar gazdaság a második negyedévben – jelentette a KSH. Az adat 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előzetesen közölt. Mivel a nyers szám (4,9%) és a csak naptári hatással igazított adat (5,1%) nem változott, ezért a friss adat nem jelent meglepetést, a kis módosítás inkább technikai jellegű. A magyar gazdaság ezzel a teljesítménnyel éllovas lehet az európai növekedési rangsorban.

A mai részletes adatokban nem látszik sok meglepetés. A magyar gazdaságot szinte minden ágazat és minden felhasználási terület hajtja. A növekedéshez leginkább a belső tényezők járultak hozzá. A lakossági fogyasztás dinamikus bővülése és a beruházások száguldása azt is jelenti, hogy a belső felhasználás dinamikája meghaladja a GDP-növekedést, ez pedig a külső egyensúly romlását okozza.

A termelő szektorok dinamikája kissé mérséklődött, de az építőipar és az ipar éves alapon még mindig jól teljesített.

Ha az egyes tényezők növekedéshez történő hozzájárulását nézzük, akkor a termelési oldalon nincs különösebb meglepetés: az időjárásfüggő, hektikusan teljesítő mezőgazdaság az idén semleges a GDP szempontjából, az ipar és az építőipar hozzávetőleg 1-1 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez. A szolgáltatások 2 százalékpont feletti kontribúcióját a szektor jelentős (60% körüli) súlya, és az erős belső kereslet miatti jó teljesítmény egyaránt magyarázza.

Felhasználási oldalon több érdekességet láthatunk. Ami nem számít meglepetésnek: a háztartások fogyasztása és a beruházás is gyorsan bővül, e terület adja a növekedés magját. A készletezési tevékenység viszont a második negyedévben is negatív volt, ami arra utal, hogy felhasználás egy részének már nem a folyó termelés, hanem a készletek leépülése volt a forrása. Valószínűleg az exportra volt ez leginkább jellemző: a kivitel a gyenge külső konjunkturális környezetben ugyan még nem teljesít rosszul, de a vállalatok már nem halmoznak fel akkora készleteket a termeléshez, mint korábban. A másik érdekesség, hogy az első negyedéves megtorpanás a külső egyensúly romlásában ideiglenesnek bizonyult. A nettó export 2017 eleje óta negatívan járul hozzá a növekedéshez, vagyis a kiviteli dinamika elmarad a behozatalitól. Az egyetlen kivétel az idei első negyedév volt, ám az április-júniusi időszak újra romlást mutat. Az egyensúlyi pufferünk még mindig magas, ezért a folyamat egyelőre nem mondható aggasztónak.

Összességében a második negyedéves gazdasági teljesítményünk nagyon erős volt. Mivel a külső környezet romlása egyelőre mérsékelten hatott a gazdaságra, illetve a belső motorok pörgése ellensúlyozza a külső hatást, európai összevetésben is magas a növekedésünk. A fogyasztás és beruházás dinamikája mögött a foglalkoztatás bővülése, a bérek emelkedése, az EU-források csúcsra futása, illetve a vállalati fejlesztések állnak, több esetben ezeket a tényezőket a gazdaságpolitika is fűti.

2019.06.25 10:32 Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?

A kilátások a lassulás irányába mutatnak. A következő 1-2 évben az EU-források felhasználása elapad, a foglalkoztatás bővülése lelassul vagy megáll, a gyors bérnövekedésnek egyre inkább korlátja lehet a vállalati termelékenység. Amennyiben a külső környezet nem javul, a magyar gazdaság is megérezheti. A jegybank mindezt a laza monetáris politikával próbálhatja ellensúlyozni, ennek egyik jele a rekord szintre gyengülő forint árfolyam.