Év elején robbant a hír, hogy a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. – közismerten Vasipari – összes, több mint 400 dolgozóját elbocsátja, miután a cég nagy értékű, lámpagyártást fejlesztő beruházásai nem hozták meg a várt eredményeket, és elvesztették legnagyobb megrendelőjüket, az IKEA-t, ami megpecsételte a vállalat sorsát. A felszámolást nemrég, augusztus 14-én rendelte el a Gyulai Törvényszék, ami lehetővé teszi, hogy a dolgozók megkapják elmaradt bérüket, de úgy néz ki, több mint 50 ember állása is megmarad: a frissen alapított Szarvasi Háztartásigép Kft. befektetett, és újraszervezte a Szarvasi kávéfőzők gyártását. A Portfolio a cég tulajdonosát, Takács Zoltánt kérdezte a brand jövőjéről.

A Szarvasi Háztartásigép Kft.-t tavaly év elején alapította, ahogy a gyártást végző Deerplast Kft. is friss, 2017-es alapítású cég. Lehetséges, hogy már akkor látni lehetett a problémákat a Vasiparinál, és ezek a vállalkozások már azzal a céllal jöttek létre, hogy egy negatív forgatókönyv esetén átveszik a kávéfőzők gyártását?

Bár a Vasiparinál a problémák nem tavaly kezdődtek, egyik cég sem azzal a céllal jött létre, hogy átvegye ezt az üzletágat, sőt a kávéfőzőgyártás megújítására már korábban voltak tervek, amiben külső befektetőként én is szerettem volna részt venni. De ezeket a terveket egy félresikerült beruházás a lámpagyártási üzletágban elsöpörte, és végső soron az egész társaságot ellehetetlenítette.

A Deerplast egy teljesen független cég, a Vasipari egyik alvállalkozója volt, különböző alkatrészek beszállítója, aminek gyártási tapasztalata és saját eszköz kapacitása az alkatrészek legyártásához kapóra jött. A Szarvasi Háztartásigép Kft.-t a kávéfőzőgyártás megújítására hoztam létre, amit a Vasiparival együttműködve valósítottunk volna meg, de a cég fizetésképtelensége ezt meghiúsította. Végül leültünk a Vasipari alvállalkozóival és beszállítóival és komoly szervezési munka végén kötöttünk megállapodást a Deerplasttal és a Vasiparival, hogy a kávéfőzők gyártását a Szarvasi Háztartásigép Kft. tovább vigye.

2019.01.29 12:54 Ezért szakított az Ikea a Szarvasi-gyárral

A Vasipari bevételének nagyobb része a világítótestek gyártásából jött, ezt is próbálta bővíteni a végül rosszul elsült befektetéssel. A kávéfőzőgyártásnak milyen mérlege volt, miért látta úgy, hogy érdemes ebbe az üzletágba fektetni?

Évente közel 100 ezer darabot értékesítettek a kávéfőzőkből, amely mutatta, hogy erős és állandó kereslet van a termékre, egy olyan megbízható magyar márka, amelyet megéri frissíteni, korszerűsíteni, tovább vinni. Legalábbis ez volt az eredeti elképzelés, de a felszámolás után is úgy láttuk az alvállalkozókkal közösen, hogy van ebben a termékben annyi potenciál meg fantázia, hogy nem szabad hagyni elveszni.

Mennyiben változik a termelés menete, ugyanazokon a gépeken, helyszínen folyik tovább vagy lesz valamilyen változtatás, fejlesztés, hány dolgozót tudnak foglalkoztatni az elbocsátott vasiparis dolgozók közül?

Jelenleg a Vasiparitól béreljük a telephelyet, ahol a Deerplast eszközein folyik a gyártás, illetve eszközöket is bérlünk a Vasiparitól, amit majd a felszámolás során szeretnénk megvásárolni, ezek a vállalat vagyonának mindössze néhány százalékát teszik ki. A gyártási folyamat több lépcsőből áll, vannak külső beszállítók, akik alkatrészeket gyártanak, a mi tevékenységünk ezeknek az alkatrészeknek a további megmunkálása, nyers öntvények finomforgácsolása, lemezmunkák, illetve az alkatrészek összeszerelése. Azt is fontos megjegyezni, hogy a késztermék anyagtartalmának 90 százaléka magyar beszállítóktól származik, ezek többsége – 15-20 vállalkozás – a Vasipari korábbi partenerei közül kerül ki, csak olyan kisebb alkatrészt importálunk, amit nem lehet Magyarországon ebben a sorozatmennyiségben hatékonyan gyártani. A két cégnél – a Deerplastnál és a Szarvasi Háztartásigép Kft.-nél – összesen 58 egykori Vasiparis dolgozónak tudunk munkát adni.

Értékesítés tekintetében a korábbi partnereken keresztül folyik majd a kereskedelem vagy vannak más célok, új csatornák is?

Korábban a termékek nagy részét nagy üzletláncokon keresztül lehetett kapni, itt némileg átszerveztük az értékesítést, erősebben koncentrálunk néhány nagykereskedő cégre, akik ellátják a termék disztribúcióját, illetve közvetlenül állunk kapcsolatban a nagykereskedelmi láncokkal, akik szintén sokat tettek azért, hogy a termék visszakerülhessen a polcokra. Online szempontból a legtöbb kereskedelmi partnerüknek van saját webáruháza, nem célunk, hogy egy saját oldallal konkurenciát teremtsünk nekik. Ugyanakkor jövő év elejére tervezzük saját weboldal kialakítását, de ezt inkább egy ügyféltájékoztatási lehetőségként képzeljük el, ahol szervizelési vagy pótalkatrész beszerzésben nyújtanánk segítséget.

A klasszikus szarvasi kávéfőző a legtöbb háztartás számára nem ismeretlen, azonban az utóbbi években több innovatív megoldás is megjelent a piacon, gondolok itt a kapszulás, podos, vagy darálós gépekre. Ilyen irányban terveznek fejlesztéseket?

Nekünk most az a legfontosabb feladatunk, hogy a gyártást és a piaci helyzetünket stabilizáljuk, nagyon szétforgácsolná az erőnket, ha mi most rögtön a termékfejlesztésbe ölnénk a forrásainkat, ezt most elsősorban a gyártás újra szervezésére, a megbízható alkatrészellátásra fordítjuk. Ez nem jelenti azt, hogy ne követnénk a trendeket és ne látnánk azt, hogy Nyugat-Európában van olyan ország, ahol a kávéfogyasztás 40 százaléka már kapszulás formában történik, de Magyarországon ez a trend még sokkal kisebb léptékű. Azt gondolom, hogy a hagyományos Szarvasi kávéfőző a legszélesebb magyar fogyasztói igényeket elégíti ki, az erős, fekete, presszókávéval.

Ha azt nézzük, hogy egy jó kávét milyen költséggel tud a fogyasztó előállítani, akkor egy kapszulás 120-150 forint, amíg egy jó minőségű kávéból készült Szarvasi fekete 30-50 forint között jön ki, ami még mindig egy erős piaci előnyt biztosít számunkra. Ezért az elkövetkező néhány évben a termékfejlesztés inkább a kávéfőzők megjelenésének megújítására irányul majd, mint új technológiák bevezetésére.

De természetesen vannak fejlesztési terveink, az egyik ilyen, hogy a termékkört olyan kiegészítő darabokkal bővítenénk, mint például egy vízkőoldó folyadék, amely már várhatóan szeptembertől kapható lesz, de folyamatosan figyeljük a fogyasztói igényeket és keressük a termékkör bővítési lehetőségeit, legyen ez egy vízforraló, kenyérpirító vagy más egyéb kiegészítő termék.

Hol helyezhető el a piacon a Szarvasi, a fogyasztói igények kiszolgálása mellett mi hajtja a termék keresletét?

A hagyományos kávéfőzők tekintetében egy középkategóriás termék, a jó nevű, erős reklámmal megtámogatott, de hasonló nyugat-európai gépeket legalább 30-40 százalékkal drágábban állítják elő, a minőségben pedig kevésbé megbízhatóbb, egyszerű kínai termékek bár olcsóbbak, nem rendelkeznek azzal az országos szervízhálózattal, mint a Szarvasi, nem biztosított az alkatrészellátás. Nem mindegy, hogy egy egyszerű, néhány száz forintos tömítés miatt használhatatlanná válik a gépem, mert nem kapom meg hozzá a megfelelő alkatrészt. A legtöbb partnerünknél kaphatók az olyan egyszerű és olcsó tartozékok, mint egy tömítés vagy egy üvegedény. Ezek mind olyan előnyök, amelyek hosszú évek óta egy állandó keresletet támasztanak a termék felé.

Szerepel a távlati tervek között a külföldi terjeszkedés, vannak olyan piacok, ahol érvényesíthetőek az említett előnyök? Elképzelhető, hogy a brand felfuttatásával a kávéfőző-üzletág önmagában olyan komoly foglakoztatóvá teszi a céget a térségben, mint egykor a Vasipari volt?

A gyártási kapacitásunk stabilizálása után el fogunk indulni az exportpiacok felé, amit a Vasipari annak idején nem tett meg. Természetesen csak olyan országok jöhetnek szóba, ahol a fogyasztói szokások hasonlóak a magyar piacéhoz:

De, ha minden a legjobb forgatókönyvek szerint valósul meg, akkor sem ígérnénk, hogy annyi ember számára biztosítunk majd munkát, mint a Vasipari, mert az látható volt, hogy ez az üzem nagyon rossz hatékonysággal működött. A magyar gazdaságban az elmúlt években bekövetkezett 40-50 százalékos bérnövekedést, egy ekkora létszámmal dolgozó cég, hatékonyságjavulás nélkül nem tudta véghez vinni. A kávéfőzőgyártás esetében próbáljuk a létszámot az optimális szinten tartani és minél hatékonyabban megszervezni a működést.