Tarol a szuperállampapír: közel az 1800 milliárdos szint
augusztus 31, 2019 0

A legfrissebb, tegnap délutáni adatok szerint már 1795 milliárd forintért vásárolt a lakosság a szuperállampapír néven elhíresült Magyar Állampapír Pluszból – többek között ez is kiderült abból az interjúból, amelyet Gion Gábor adott a Magyar Hírlapnak.

A Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára beszélt arról is, hogy eddigi jegyzési adatok azt vetítik előre, hogy a MÁP+ egyrészt képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, másrészt a lakosságnál lévő készpénzállományt is csökkentheti.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor meg kell jegyezni azt, hogy elsősorban a befektetési alapok, másodsorban a lekötött betétek, harmadsorban pedig az életbiztosítások lettek az első vesztesei a lakossági állampapír-értékesítés nyár eleji felpörgetésének. Ez derült ki legalábbis az MNB augusztus közepén közzétett, második negyedéves adataiból. Az első félévben 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 62 forint állampapírba ment, 17 forint a folyószámlán, 10 pedig készpénzben maradt. Mindezek alapján írtuk azt, hogy eddig semmi sem valósult meg a készpénztartásnak a kormány által ígért visszaszorításából, soha nem látott készpénztömeg hever a lakosságnál.
Az, hogy a magyar emberek ilyen nagy mennyiségben vásárolják a MÁP+-t, azt jelenti, hogy bizalommal vannak az ország jövője iránt. Befektetnek a saját hazájukba

– jelentette ki Gion Gábor.

Hozzátette, az új állampapírral az egész ország jól jár, a magyar emberek számára előnyös, és Magyarország stabilitását is erősíti. A lakossági állampapíroknak köszönhetően tavaly év végére az államadósság devizaaránya a 2010. évi ötvenkét százalékról húsz százalékra csökkent, így jelentősen csökkent az ország külső sérülékenysége.

Az államtitkár az interjúban kiemelte azt is, hogy egyre gyorsabb ütemben javul a lakosság pénzügyi tudatossága. Ezt igazolják a forgalmi adatok is. Három év alatt közel kilencven százalékkal, 107 millióról 202 millióra növekedett a negyedévenkénti belföldi kártyás fizetések száma. A növekedés számottevő, azonban az online pénztárgépek adatai szerint a vásárlási tranzakciók kétharmada jelenleg is készpénzben történik – tette hozzá.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért ilyen fontos a készpénzállomány csökkentése, elmondta:

A készpénzes fizetés visszaszorítása nemzetgazdasági érdek, a készpénzhasználat többletköltsége éves szinten eléri a négyszázötvenmilliárd forintot, amely jellemzően és leginkább a piaci szereplőket terheli. A túl magas állomány pedig a költségek mellett versenyhátrányt is eredményez.

Gion Gábor a Gazdaságvédelmi Akciótervvel kapcsolatban elmondta, annak számos pontja már megvalósult.

Azzal kapcsolatban, hogy a globális autóiparnak egyre több kihívással kell megküzdeni, kijelentette:

Nekünk különösen nincs miért aggódnunk, hiszen a költségszintek kedvezőbben alakulnak a magyar autóiparban, és az exportpiacok is változtak, diverzifikáltabbak lettek, ezért is kedvezőbb a magyar növekedés a nyugat-európainál.

A PM adatai szerint a száz euró munkaköltségre jutó hozzáadott érték Magyarországon a legmagasabb a régióban. Nálunk elsősorban a prémium szegmenst célzó gyártók működnek, és ezek a vállalatok hagyományosan az esetleges gazdasági lassulás, vagy akár válságok idején is a tömegtermékeknél jóval stabilabb kereslettel számolhatnak.