Budapesten már pokoli a hőség – Megdöbbentő ábrákon a valóság
szeptember 2, 2019 0

Az elmúlt közel 120 évben az évi középhőmérséklet jelentősen növekedett Budapesten, miközben a csapadék mennyisége kissé csökkent – olvasható ki a KSH fenntartható fejlődésével kapcsolatos felméréséből. A fagyos napok száma folyamatosan csökken, a hőségnapok száma emelkedik.

Bár 1901 óta az időjárás évről évre változott, a hőmérséklet emelkedő trendet mutat. A Budapest évi középhőmérsékleteinek sorozatára illesztett lineáris trend szerint – a növekvő urbanizációs hatások következtében – a melegedés mértéke meghaladja az 1,5°C-ot – mutat rá a KSH fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tanulmánya. (Megjegyezzük, ha a lineárisnál jobban illeszkedő trendvonalat illesztenénk az adatokra, akkor az 1,5°C-nál is nagyobb melegedést láthatnánk, hiszen az utóbbi két évtizedben ugrott nagyot a középhőmérséklet.)

Budapesten már pokoli a hőség - Megdöbbentő ábrákon a valóság

A fővárosban a legmagasabb hőmérsékletet 2007-ben mérték (40,1°C). A változékonyság ellenére az általános hőmérsékletemelkedés az utóbbi mintegy 30 évben egyértelműen kimutatható, ahogy azt az átlagos középhőmérséklet alakulása is jelzi.

Mindeközben a csapadék mennyisége évről évre ingadozik, a legcsapadékosabb években akár háromszor annyi is eshet, mint a legszárazabbakban. Budapesten 1901-2018 között 1937-ben mérték a legnagyobb (988 milliméter), 2011-ben a legkisebb (291 milliméter) csapadékmennyiséget, a fővárosban az éves csapadék hosszú távú idősora csökkenést jelez.

Budapesten már pokoli a hőség - Megdöbbentő ábrákon a valóság

A felszíni átlagos középhőmérsékleti adatokból származó információkat a hőmérsékleti szélsőértékek (hőség- és fagyos napok), illetve az időbeli terjedelem (pl. hőhullámok) vizsgálata egészíti ki. 1901 és 2018 között a fagyos napok száma csökkent, a hőségnapok száma emelkedett: a hőhullámmal érintett napok száma 2015-ben 42 volt, az 1901 óta mért adatok alapján rekordnak tekinthető.

Budapesten már pokoli a hőség - Megdöbbentő ábrákon a valóság

A hőségnapoknál hasonló a helyzet, mint a középhőmérsékletnél: itt is az utóbbi két-három évtizedben látunk több magasabb számot. Vagyis, ha az utóbbi 20-30 év adataira illesztenénk a trendet, akkor a trendvonal végpontja is magasabban lenne a most látottnál. Fontos kiemelni, hogy a 2018-as évben a hőségnapok száma már meghaladta a fagyos napok számát, ilyenből csak néhány volt az elmúlt több mint 100 évben.

Hőségnap alatt azokat a napokat érti a KSH, amikor a napi maximumhőmérséklet meghaladja a 30°C-ot. A fagyos napként való megjelölés feltétele, hogy a napi minimum hőmérséklet 0°C alatt legyen. Hőhullámmal érintett napokról akkor beszélünk, ha a napi középhőmérséklet meghaladja a 25°C-ot.

A hőhullámmal érintett napok száma jelentős ingadozás mellett az utóbbi évtizedekben egyértelműen és jelentősen emelkedik:

Budapesten már pokoli a hőség - Megdöbbentő ábrákon a valóság

(Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán)