Nem a magas fizetés az egyetlen fegyver a munkaerő megtartására
október 5, 2019 0

A munkaerőhiány miatt szinte minden szektorban elterjedt gyakorlat, hogy a cégek fizetésemelésekkel csábítják át egymástól a legjobb dolgozókat. Egy kulcspozícióban lévő vezető, vagy kiemelkedő szakember elvesztése pedig az egész szervezet versenyképességére kihathat, ezért az ő megőrzésük létfontosságú a piaci szereplők számára. Ebben a leghatékonyabb eszközük pedig már nem a fizetések további emelése, hanem a részvényjuttatás lehet, amivel a tulajdonosi pozíción keresztül érdekeltté tehetik őket a vállalat minél eredményesebb működtetésében. Ráadásul részvényjuttatással a generációváltás is megkönnyíthető, nem beszélve arról, hogy adózási szempontból is előnyös, mert az ilyen juttatások után a munkavállaló és a munkáltató egyaránt mentesül a különböző járulékterhek alól.

Egy gondosan megtervezett értékpapír-juttatási program kiváló eszköze lehet a munkavállalók hosszútávú ösztönzésének, motiválásának. Az értékpapírjuttatás akár teljesen adómentes is lehet, de az értékpapír révén elérhető osztalékjövedelem is csupán 15 százalékkal adózik, szemben a munkabér, bónusz magasabb közterheivel. Ez kifizetői oldalon is számottevő megtakarítást jelenthet, így a tulajdonosi döntéshozatalkor a motivációs tényező mellett a kedvezőbb költségvonzat is fontos szerepet kap a részvényjuttatási program tervezésekor. Egy jól átgondolt, személyre szabott program részeseként a munkavállalók érdekeltté válnak a cég eredményesebb működésében, a menedzsment pedig az elkötelezett munkavállalók tevékenységéből szintén profitál.

Az értékpapír alapú ösztönzőrendszerek révén a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére tagsági jogokat megtestesítő értékpapír (üzletrész, részvény), vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (vételi, jegyzési jog) juttatható a munkabérnél kedvezőbb adózási feltételek mellett. Amennyiben pedig aktuális a generációváltás, a tulajdonosi érdekeltség kialakításában is szerepet kaphatnak az ilyen típusú ösztönzőrendszerek
– mondta Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adópartnere.

Fajcsák szerint különösen akkor kerülhet előtérbe egy értékpapír-juttatási rendszer, ha a generációváltás kapcsán a családon belül nem biztosított a szakmai hozzáértés, így a vállalkozás operatív irányítását a felsővezetők kezébe adná a tulajdonos. Ez esetben egy családon kívüli személy kerülhet bizalmi pozícióba, így nagyban segítheti az elköteleződését egy olyan részvényjuttatás, amely érdekeltté teszi a cég profitjának növelésében.

„Ilyenkor nagy előny, ha az értékpapírjuttatás miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettség, és a generációváltás adóhatékony környezetben valósítható meg” – tette hozzá az adószakértő.
A hangsúly minden esetben az elérhető előnyök és a várható hátrányok, illetve a költségek mérlegelésén van. Azokban az esetekben, amikor egy cégnél a generációváltás következményeként történő vezető váltás is a családon belül valósul meg, nem feltétlenül szükséges egy ilyen program, ugyanakkor a korábbi vezető stafétaátadását mindenképpen könnyítheti, ha az utódlás során legalább a hozzá személyesen kötődő vezetőkre is támaszkodhat az utód. Ezt könnyítheti meg, ha ezek a vezetők maguk is részesedéshez jutnak. „Szinte szükségszerű a juttatási program alkalmazása, ha a felsővezetők veszik át a vállalat teljes irányítását miközben a tulajdonos utódai a cégvezetéstől távol maradnak. Ebben az esetben ugyanis nem lenne olyan tulajdonos, aki irányítást gyakorol, így a tulajdonosi szemlélet és a profit maximalizálás úgy biztosítható a leghatékonyabban, ha azok a vezetők, akik a vállalat irányítását átveszik, maguk is eredményérdekeltté válnak azzal, hogy részesedést is szereznek a vállalatban” – hangsúlyozta Fajcsák.

Nem csak a nagyoknak érheti meg

A különböző típusú értékpapír-juttatási programok között jelentős különbségek lehetnek. A spektrum elég széles, a program érintheti a teljes dolgozói kört, vagy csak egy meghatározott csoportot, ezért szinte minden cégméretben alkalmazható. Egyes rendszerek bevezetése, működtetése cégszinten jelentősebb adminisztratív terhet jelent, ilyeneket jellemzően nagyobb létszámot foglalkoztató, milliárdos árbevételű társaságok alkalmaznak. Ugyanakkor vannak olyan módszerek – tipikusan ilyen a dolgozói részvény juttatása -, amelyek akár egy kisebb cég esetében is valós alternatívát jelenthetnek. Már évi 10-20 millió forintos osztaléknál meg tud térülni egy egyszerűbb rendszer kiépítése.

Minden rendszernek megvan a maga sajátossága: van, amelyik keretében a résztvevők köre szabadon határozható meg, van, amit teljeskörűen meg kell hirdetni, egyikben közvetlenül tulajdonossá válnak a résztvevők, másikban csak közvetve, egy MRP szervezeten keresztül. Eltérés mutatkozik abban is, hogy egyéni teljesítményhez köthető-e a juttatás, vagy sem.

Egy kívülről jövő szakmai vezető esetén elsőbbségi részvény juttatásával biztosítható az eredményből való kiszámítható részesedés, anélkül, hogy a tulajdonosi irányítás veszélybe kerülne. A kulcsembereknél a dolgozói részvény is jó lehetőség lehet a tulajdonosi érdekeltség megteremtésére. Ezzel szemben, a munkavállalói értékpapír-juttatási program, illetve a javadalmazási célú munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) tipikusan a munkavállalók szélesebb körének biztosíthat kedvező juttatási lehetőséget. Családon belüli utódlás esetén a normál részesedés átadása is megfelelő lehet, míg családon kívüli utódlás esetén olyan rendszert érdemes választani, amellyel az új vezető megfelelő motivációt kap a vállalkozás sikeres irányításához, ugyanakkor a családtagoknak is biztosít valamilyen kontrollt a vállalat irányítása felett.

„A különböző részvényprogramok kiváló lehetőséget jelentenek a cégtulajdonosoknak arra, hogy – amikor úgy döntenek – fokozatosan kiszállhassanak a vállalatból, mindamellett, hogy a cég magas teljesítőképessége megmarad. Tipikus ügyfélkörünk így egy olyan új menedzsmenti körrel fog együttműködni, aki a részesedés által közvetlenebbül érdekelt a cég sikerességében. Privátbanki szolgáltatóként azt látjuk, hogy ez az új menedzsmenti kör pedig olyan lehetőséget kap, mely által hosszú távon ő is privátbanki ügyfelek közé kerülhet. Ezen túl érdemes megemlíteni, hogy mindenki jól jár azzal, ha egy fenti tulajdonosváltás sikeresen zajlik le egy cégben, hiszen egy eredményes cég nem csak a régi és az új tulajdonosnak, hanem a gazdaságnak és a bankoknak is elemi érdeke” – mondta Kállay András, az Erste Group Privátbanki Kompetencia Központjának vezetője.

Fontos, hogy a tulajdonos pontosan határozza meg a célkitűzéseit, gondolja át, hogy milyen körben, milyen mértékben szeretné érdekeltté tenni a munkavállalókat, családtagokat a cég működésében. Megfelelő tervezéssel a tulajdonosi érdeksérelmek is könnyedén kiküszöbölhetők például a részvényekhez kapcsolható szavazati jog korlátozásával.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.