Kitart a 4% feletti gazdasági növekedés mellett a kormány, ezért a nyugdíjasoknak sincs félnivalójuk, a következő 4 évben is járhat a nyugdíjprémium – olvasható ki a friss konvergenciaprogram számaiból. Más kérdés, hogy a jövőben is a 3%-os inflációval emelt járandósághoz jutó érintettek mennyire elégedettek ezzel az éves béremelkedések fényében.

Emelés: ennyi jut

Komoly növekedési tartalékokkal rendelkezik a magyar gazdaság – hangoztatta pénteki sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter és a konvergenciaprogramban is ezt hangsúlyozza a kormány (az eredeti dokumentum itt érhető el). Ennek köszönhető a miniszter szerint, hogy fennmarad a 4% feletti gazdasági növekedés üteme 2023-ig.

Ha a következő évek kilátásait a nyugdíjasok szemszögéből közelítjük meg, akkor a várható GDP-növekedés mellett legalább annyira fontos az inflációs adatsor. A 2019-re vonatkozó 2,7%-os áremelkedési ütem változatlan, 2020-ban ez 2,8%-ra emelkedhet, ezt követően pedig 3% lehet az általános áremelkedés üteme.

Ez ugyanakkor nem vigasztalja a nyugdíjasokat, akik azt látják, hogy eközben a nettó bérek a következő években 7,5-9,5 százalékkal emelkedhetnek, vagyis a bérek és a nyugdíjak közötti olló tovább nyílik.

Ahogyan erre korábbi elemzésünkben rámutattunk, ez a folyamat két következménnyel jár:

• egyrészt (egy ideig) fennmarad a nyugdíjrendszer egyensúlya, vagyis a nyugdíjra költhető bevételek és a nyugdíjcélú kiadások összhangja nem borul fel;
• másrészt a nyugdíjak egyre szerényebb megélhetési szintet jelentenek – nem abszolút értelemben, hanem az általános bérszínvonalhoz viszonyítva.

Vagyis most vált nagyon látványossá a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosító egyik eszköz, az inflációkövető indexálás működése. A Brüsszelnek kiküldött konvergenciaprogram is külön megemlíti az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága című fejezetben, hogy „számos parametrikus változtatás történt a nyugdíjrendszerben, amelyek nagymértékben csökkentették a hosszútávon felmerülő nyugdíj és az egyéb időskorú ellátásokból eredő terheket”.

„Az intézkedések fő iránya a legjobb nemzetközi gyakorlatokkal összhangban és a várható élettartam emelkedését követve a korhatár emelése, a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrum jelentős emelése és az indexálási szabály megváltozása volt. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik. A tényleges nyugdíjba vonulási kor jelentős növekedését segíti a 2011-ben megvalósított a korhatár alatti ellátások megszüntetésére és a rokkantsági rendszer átalakítására irányuló szabályozás is” – olvasható a dokumentumban, amely azt is kiemeli: „a nyugdíjrendszer területén végrehajtott intézkedések következtében a nyugdíjkiadások jelentősen lassabb ütemű növekedése várható hosszútávon”.

A program végén található szokásos részletező táblázatból kiolvasható: az állami nyugdíjkiadások a 2020-as GDP-arányos 9%os szintről 2030-ra 8,4%-ra csökkennek, 2040-re 9,4%-ra emelkednek vissza, majd innen fokozatosan emelkedhetnek, 2070-re elérve a 11,2%-os értéket a GDP arányában.

De legalább lesz prémium

A most felvázolt másik lényeges következménye az időskorúak számára, hogy a GDP-növekedés a kormányzati előrejelzés szerint stabilan 3,5% felett lehet, ami

2018-ban a költségvetés erre a célra 41 milliárd forintot fordított, az idei büdzsében pedig 25 milliárd forintot irányzott elő a kormány.

Sokakat azonban ez sem biztos, hogy vigasztal, ugyanis a prémium egyszeri összeg, nem épül be a rendszeres járandóságba, így a rendszeres emelések megállapításában sem játszik szerepet. Emellett azt is meg kell jegyezni, hogy amennyiben megvalósul a tervezett GDP-növekedési pálya, akkor a prémium egy átlagos nyugdíjhoz jutó időskorú esetében 10-15 ezer forint egyszeri bevételt jelent.

Címlapkép forrása: MTI/Varga György