Nagyban utazik a legdrágább hazai építőipari okos gép. Milliárdos értékeket állít elő és csak ketten értenek hozzá az egész országban. Egyikük beavatott minket a titokba.

Kecskemétig kellett menni, az ottani IQ Kecskemét Ipari Innovációs Központban (valójában egy fémipari gyár és kísérleti labor kombójában) működik a speciális fém idomok és lemezek megmunkálását végző, három egységből álló óriás. Az idegenvezető szerepét is betöltő egyik programozó büszkén mesélte, hogy azért különleges ez a masina, mert csak és kizárólag egyedi acélszerkezeteket állít és hegeszt össze és kifejezetten a nem szokványos ipari megrendelésekre szakosodott.

Autógyárban és repülőgyárban is volt alkalmunk robotokat látni. Na de a méretek! Nem a roboté, karjai nem sokkal haladják meg az autógyárit és a gépmadarakat előállító szerelősorokról sem kell azt hinni, hogy „kilógnak” a csarnokból. Itt az alapanyagok döbbentik meg az embert. Méretes hídelemek, elnyúló csőrendszerek és különleges acél idomok uralják a terepet, melléjük állva gyönge, erőtlen és aprócska a látogató.

„Van úgy, hogy napokig tart, míg véglegesítem a programot, aztán a gépezet – két robotkarral és egy mozgató egységgel – akár hetekig is folyamatosan onthatja a különféle végterméket.” – számolt be munkájáról a szakember. A robot 100-1100 mm profilmagasság tartományban képes legfeljebb 8000 kg tömegű, 16 méter hosszú, központi idomelemű acélszerkezeteket összeállítani. A kapcsolódó varratokat egy vagy két robotkar készíti – ezt éppen ott jártunk idején végezték. Mindezt automatikusan teszi egy 3D-s CAD modell importálásával.

Annyira jól teljesít, hogy négy éve a „Legjobb innovációs robot díjat” nyerte el az iparág egyik elismert mamutjától, az ABB világvállalattól. Bár titkok, de megtudtuk, hogy ez a csodarobot kb. 20 darab, új építésű, 60 négyzetméteres budapesti lakás mostani áráért került a tulajdonos KÉSZ Csoporthoz. Arról nincs pontos adat, hogy mekkora termelési érték köszönhető neki, de az biztos, hogy ilyen méretű beruházáshoz alapos előtanulmány kell, ezt nyilván el is végezték, hiszen a gyár termékeiért sorban állás van. És külföldi megrendelők is jelentkeztek, a robottal való ismerkedésünk idején, a legújabb, 4-es csarnokban éppen szállító járműre emelték az új bécsi gyaloghíd egy óriási íves elemét. Egy szakmunkás és egy darukezelő kellett hozzá és egy percig tartott – mehetett is a festőműhelybe.

A vas-és acél mini országa ez a 18 hektáros telep, ahol a csarnokokban természetes a fémszag, de a tisztaságra és a szervezettségre nagyon figyelnek. Mégiscsak több ezer tonnányi vasat és acélt tárolnak, illetve dolgoznak fel. Programozónk kifejezetten szereti ezt a savanykás illatot, de gyorsan hozzáteszi: a levegőbe kerülő már-már liszt finomságú fémport folyamatosan minden gépóriásnál elszívják és mérik a kibocsátást. Aztán mutatja azt is, hogy minden idom, cső vagy lemez szélére vonalkódot tesznek, és bármilyen beavatkozás történik velük, azt nyomon kísérhetik a számítógépeken és később elemezhetik is a folyamatot.

Okos gépek a vágók is: lánggal, lézerrel és plazmával is szabdalják a fémtáblákat vagy lemezeket, utóbbi 20-25 ezer fokkal megy neki az anyagnak, a fém nem megolvad, hanem valósággal elpárolog, amikor teljes gőzzel működik. Tizedmilliméternyi tévedés sincs, nem is lehet. Állítólag nem ismerik a selejtet, de azért kísérőnk halkan megsúgja: tévedni mindenki tud, de a szinte tökéletes munka azért lehetséges, mert mindig végeznek tesztvágásokat, így a méretezést tökélyre fejlesztették.

Ebben a „mini országban” fiatalok is érezhetik a fent említett fém szagot, a cégvezetés most bővíti a tanműhelyt, így csak a régiben beszélgethettünk az ottani oktatási vezetővel. A szakmunkás utánpótlás kiemelt terület a központban, lakatosok és lemezmegmunkálók kerülhetnek ki innen, többségüket a KÉSZ alkalmazza és az oktató szerint nagyon agilisek, érdeklődők a fiatalok. Elismerte, hogy voltak már olyan végzősök, akik külföldön próbálkoztak és többségük ott is megállta a helyét. Az évekkel ezelőttihez képest ma már sokkal jobb jövedelmi lehetőségek viszont a legtöbbjüket itthon tartja, a cégcsoport pedig fejlődési lehetőséget is nyújt nekik – mondta a tanműhely képviselője.

Szerencsénk volt, mert a központ úgynevezett tech shopjába is beengedtek. Ez gyakorlatilag a tervezési és fejlesztési agya az egész komplexumnak, itt születnek a saját gyártású 3D-s nyomtatók, és a különféle megmunkálási prototípusok. Működik egy modell labor is, azt külső fejlesztők, kutatók is használhatják térítés ellenében. Alapanyagokat a tech shoptól is kaphatnak egy mennyiségarányos díjért, de saját anyagokat is bevihetnek, a segédanyagokat csak a labortól vehetik igénybe.

Az IQ Kecskemét a Kecskeméti Főiskola, a Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel és Konferenciaközpont és a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. által határolt területen épült fel. A beruházás 3,078 milliárd forintba került, ebből a GOP-1.2.1-12/B „Innovációs és technológiai parkok, valamint fejlesztési központok támogatása” elnevezésű pályázati kiírásán 2,155 milliárd forintot kapott a KÉSZ Csoport. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.