Interaktív ábrákat tett közzé az MNB a héten a magyar befektetési alapok vagyonának, portfólióinak adatairól, ezekből kiderül többek közt az is, hogy a magyar alapok körében a lakossági befektetők aránya alig 60%, a legkedveltebb befektetési eszköz a portfóliómenedzserek körében a kötvény, állampapír és egyéb hitelviszont megtestesítő befektetési eszköz. Érdekesség, hogy magyar befektetők milliárdjai forognak egzotikus eszközökben, mint például a mauritiusi kötvények vagy a curacaói részvények.

Március közepén a bankokról, most pedig a befektetési alapokról is új szemléletű, interaktív statisztikákat tett közzé az MNB:
2019.03.13 05:50 Óriásit kaszált az Orbán-kormány egykori ellensége – Mi folyik a háttérben?

609 befektetési alap 6700 milliárd forintnyi vagyont kezel Magyarországon az MNB legfrissebb, márciusi adatai szerint, a legtöbb alap (120 db) vegyes befektetési politikát követ, míg a második legszaporább közülük (119 db) származtatott alap.

A legtöbb pénz, 2009 milliárd forint ingatlanalapokban forog jelenleg, míg a legkevesebb pénz (67 milliárd forint) pénzpiaci alapokban található. Ennek oka, hogy a legtöbb pénzpiaci alap az EU szigorúbb szabályozása miatt egyszerűen típust váltott kötvény vagy származtatott alapra, de befektetési eszközportfóliójuk nem változott jelentősen.

Az MNB számai fényt vetnek az alapok portfólió-összetételére is. Legnépszerűbb eszköznek a portfóliómenedzserek körében jelenleg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állnak (kötvények, állampapírok, jelzáloglevelek, etc.), míg második helyen a befektetési jegyek szerepelnek. A legnépszerűtlenebb kategóriának a részvények számítanak, ha az „egyéb” kollektív kategóriát nem számítjuk.

Jelenleg 2053 milliárd forint forog kötvényekben, állampapírokban, ez jelentős visszaesés a 2018 júniusi, 2330 milliárd forintos rekordtól. A befektetési jegyekben kezelt vagyon volumene 1561 milliárd forint, ami megközelíti a 2018 szeptemberi, 1586 milliárd forintos értéket. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi lényegében olyan vagyon, melyet az alapkezelők továbbfektetnek más alapokba. Gyakran ez egy szükségmegoldás aktív kereskedőknek, akik ETF-eken keresztül vesznek fel kockázati kitettséget, de előfordul az is, hogy csupán egy módszer arra, hogy többszörösen marzsolják meg az ügyfelet vagyonkezelési díjakkal a szolgáltatók.

A befektetési alapok fő tulajdonosai a háztartások, akik 59,4%-át birtokolják a teljes alapokban forgó vagyonnak, őket követik a pénzügyi vállalkozások és a nem pénzügyi vállalkozások. Érdemes megjegyezni, hogy az államnak is van egy elenyésző, 15 milliárd forintos tulajdonrésze, ami a teljes vagyon alig 0,22%-a, ezért még az ábrára sem fér fel.

Nem meglepő, hogy a befalapok vagyonának oroszlánrésze magyar eszközökben forog, a második helyen az USA, harmadik helyen Luxemburg található. Az MNB által földrajzi régiók szerint nyilvántartott eszközállomány (kb. 4 000 milliárd forint) közel fele külföldi eszközökben van.

Csak hogy néhány érdekességet említsünk a 15 legnagyobb szereplőn kívül:

• magyar befektetők mintegy 600 millió forintja forog mauritiusi kötvényekben,
• 1,25 milliárd forint forog Marshall-szigeteki részvényekben,
• 1,34 milliárd forintnyi magyar pénz van burundi kötvényekben, 90 millió forint kenyai részvényekben és 5 milliárd forint elefántcsontparti kötvényekben,
• 60 millió forintot fektetett valamelyik alapkezelő curacaói társaságok részvényeibe, Bermudában 540 millió forint, míg a Kajmán-szigeteken 4,42 milliárd forintnyi magyar tőke forog alapkezelőkön keresztül.

Itt tekintheti meg az MNB adatait.