Már 2020-2021-ben lehet eredménye a közép-hatótávolságú rakétavédelmi rendszerek beszerzését szolgáló tárgyalásoknak – árulta el nemrég Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A volt vezérkari főnök kitért arra is, hogy nemcsak az amerikaiakkal tárgyalnak, hanem bárkivel, aki jelentkezik a pályázatra és megfelel a kiírásnak. Ettől függetlenül nem túl valószínű, hogy olyan országtól veszünk majd rakétavédelmi rendszereket, amelyek nem NATO-tagok vagy közeli NATO-szövetségesek, hiába lehet hatékony például egy orosz Sz-400-as levegő-föld rakétarendszer. Megnéztünk néhányat a NATO rakétavédelmi rendszerei közül és megvizsgáltuk, melyek lehetnek azok, amelyek esetleg szóba jöhetnek, mint a Honvédelmi Minisztérium kiszemeltje.
Aster / PAAMS
Az Aster egy közös francia-olasz fejlesztésű légvédelmi rakétacsalád, a két említett ország PAAMS-rakétavédelmi rendszereinek és a hasonló elven működő brit Sea Viper-rendszernek fontos részét képezik. Míg a britek elsősorban saját fejlesztésű 45-ös típusú rombolóikon használják őket, az olaszok és franciák Horizon-osztályú rombolókra szerelték a rakétaindítókat. Az Aster 15-ös rakéták 1,7-30 kilométeres hatótávolsággal, az Aster 30-asok 3-120 kilométeres hatótávval bírnak.
A PAAMS-rendszer részét képezik a rakétákon kívül SAMPSON / EMPAR multifunkciós radarok, automata vezérlő- és ellenőrzőrendszerek, Sylver vertikális indítórendszerek és egy S1850M korai riasztórendszer is.
Nem valószínű, hogy Magyarország Aster-rakétákat fog beszerezni; bár több földi légvédelmi rakétarendszer használja őket, dedikált rakétavédelmi feladatokat egyelőre még csak tengerészeti eszközökre telepítve lát el.
Hetz / Arrow
A szélesebb körben Arrow néven ismert Hetz (vagyis Nyíl) ellenrakéta-rendszer egy izraeli fejlesztésű technológia, az amerikai Patriotok felváltására, kiegészítésére tervezték. A rendszer lelkét adó Arrow-rakéták több típusa ismert, az Arrow 2-es hiperszonikus rakéta kifejezetten ballisztikus rakéták megsemmisítésére lett kitalálva, míg az Arrow 3 állítólag műholdak megsemmisítésére is képes lesz.
Az Arrow-rendszer részét képezi még egy EL/M-2080-as korai riasztórendszer, egy AESA-radarrendszer, egy „Citromfa” irányítórendszer és egy „Mogyorófa” indítórendszer is.
Az Arrow-rendszer kétség kívül az egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb rakétavédelmi rendszer a világon, ráadásul Izrael már élesben is tesztelte a rakétákat szír célpontok ellen. Arról viszont nincs információ, hogy a közel-keleti állam exportálni tervezné a technológiát, így az sem valószínű, hogy Arrow-rendszerekkel látják majd el Magyarországot.
Aegis
Az amerikai Aegis rakétavédelmi elsősorban ballisztikus rakéták ellen tervezték, mind földi, mind tengeri változatuk ismert. Az Aegis-rendszerek többféle rakétát használnak, alapvetően a Raytheon RIM-161-es, RIM-156-os és RIM-174-es elfogórakéták játszanak benne kulcsszerepet. Egy Aegis-rendszer alapevetően AN/SPY-6-os vagy 1-es radarrendszert, műholdas megfigyelőrendszert és a Lockheed C2BMC irányítórendszerét használja.
Aegis védelmi rendszereket használ az Egyesült Államok mellett jelenleg Japán, Spanyolország és Románia is (itt amerikai üzemeltetés alatt), illetve folyik egy Aegis-komplexum telepítése Lengyelországban is. Az Aegis már szóba jöhet, mint lehetséges magyar rakétavédelmi rendszer, ha kifejezetten a ballisztikus rakéták elleni védekezés a cél.
THAAD
A THAAD (Thermal High Altitude Area Defense) rakéta- és légvédelmi rendszer legutóbb akkor került be a hírekbe, amikor Dél-Koreába telepített belőlük az Egyesült Államok, hogy egy potenciális észak-koreai rakétatámadást el tudjanak hárítani. A THAAD védelmi rendszereket az USA mellett még az Egyesült Arab Emírségek használja, viszont tervezi beszerzésüket bevezetésüket Japán, Németország, Izrael és Tajvan is.
A THAAD-rendszereket kifejezetten nagy hatótávolságú rakéták elhárítására tervezték, ebben a Raytheon AN/TPY-2-es X-band radarja segíti a védelmi rendszert, egy rakéta hatótávolsága körülbelül 1000 kilométer. Akár az Aegis, a THAAD is főleg ballisztikus rakéták elhárításában hatékony.
Patriot
Az első Patriot-ütegek a ’80-as évek közepén álltak szolgálatba, azóta többször is korszerűsítették a technológiát, jelenleg a negyedik generáció (PAAC-4) fejlesztése folyik. A korszerűsítési projektek alatt főleg a Patriot-rendszerek ballisztikus és cirkálórakéták elleni hatékonyságát fejlesztették. A 4. generáció rakétái ráadásul a terv szerint a 3. generáció (PAC-3) 2 millió dolláros árának alig 20%-ába kerülnének. Patriot védelmi rendszereket használ az USA mellett légvédelmi célokra többek közt Hollandia, Németország, Dél-Korea és Japán is.
A Patriot PAC-3-as változata erős versenyzőként lép a mezőnybe, hiszen a technológia kora ellenére ár/érték arányban kiváló eszköznek mondható. A PAC-3-as rakétaként is emlegetett MIM-104F hatótávolsága körülbelül 40 kilométer, akár 20 kilométer magasságban is meg tud semmisíteni célpontokat. Különleges HE-FRAG robbanófejével nagyobb hatékonysággal pusztítja el célpontját, mint elődje. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy körülbelül harmadannyiba kerül egy Patriot-üteg, mint egy THAAD-üteg.
Ideális esetben persze egyszerre többféle rakétavédelmet használ egy ország, például THAAD-rendszerekkel próbálják hatástalanítani az atmoszférába hatoló ballisztikus rakétákat, majd ha ez a próbálkozás valamiért kudarcot vall, második védvonalként a Patriotok szolgálnak.
MEADS
A MEADS (Közepes Kiterjesztett Légvédelmi Rendszer) egy közös német-olasz-amerikai fejlesztés, elsősorban a gyorsan korosodó németországi Patriot-rakétarendszerek cseréjére tervezték. A MEADS-rendszer a PAC-3-as által is használt MIM-104F rakétákat használja, viszont állítólag nagyobb tűzgyorsaság, precizitás és mozgékonyság mellett képes üzemelni, mint a HEMTT-teherautókra szerelt amerikai „testvéreik.”
A fegyverrendszer szintén erős esélyes, mint a Honvédség elsődleges rakétavédelmi rendszere, hiszen lokális projekt, így talán olcsóbban üzemeltethető és logisztikailag könnyebben kivitelezhető a rendszeresítése, mint egy amerikai Patriot-rendszeré.
SLAMRAAM / NASAMS II
A NASAMS (Norvég Továbbfejlesztett Föld-Levegő Rakétarendszer) a Raytheon és a norvég Kongsberg közös projektje, ennek továbbfejlesztett változata, a NASAMS II, melyet 2006-ban állítottak rendszerbe, már fejlettebb radarokat és Link 16-os adatcsere-rendszert használ. A NASAMS 2 a Raytheon SLAMRAAM irányított rakétáit használja.
Bár kifejezetten korszerű rakétavédelmi rendszernek számít, a NASAMS II elsősorban harci replülők és cirkálórakéták elleni védekezésre van kitalálva, az nem világos, hogy teljesítene interkontinentális ballisztikus rakéták ellen. Sajtó- és haditechnikai források szerint mindettől függetlenül a Honvédelmi Minisztérium valószínűleg NASAMS védelmi rendszerek mellett dönt majd, ennek megerősítése egyelőre még semmilyen hivatalos forrásból nem történt még meg, már csak azért sem, mert a beszerzésekről szóló tárgyalások még folyamatban vannak, lezárásuk 2020-21-re várható.
Források: Missile Defense Advocacy, Defense News, Missile Threat (1, 2), Lockheed Martin, Army Recognition, CNBC, Military Today (1, 2), Sputnik News, Medium, Wikipedia.