Gulyás Gergely szerint az Európai Unió következő költségvetése lesz az utolsó, amelyhez Magyarország nem nettó befizetőként járul hozzá, hanem több forráshoz juthat, mint amennyit a tagságért fizet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, a mérleg Nyugat-Európa szempontjából ma is pozitív, az itt befektető uniós cégek nyereségként a magyar GDP 7 százalékára tesznek szert, míg az uniós támogatások kevesebb mint 4 százalékát adják a magyar GDP-nek. Egy mindkét fél számára előnyös helyzetet egyik félnek sincs erkölcsi alapja számon kérni a másikon.

Gulyás a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány közös, a jó kormányzásról szóló rendezvényén az európai uniós támogatásokból származó előnyt „win-win” helyzetként értékelte, mert míg az a magyar GDP-nek mintegy 4 százalékát teszi ki, addig nyugat-európai cégek a GDP 7 százalékát viszik ki az országból.

A gazdaságpolitika értékelésekor a politikus elmondta, hogy Magyarország rendszerváltozás utáni történetének legsikeresebb időszaka van mögöttünk. Az elért eredmények pedig úgy tarthatók meg, ha továbbra is érvényesül a konzervatív költségvetési politika, ha az uniós források a jövőben is jól hasznosulnak, és megmarad a politikai stabilitás is – tette hozzá.

Az ország gazdasági partnerei közül kiemelte Németországot, hangsúlyozva, hogy bár Berlin és München részéről is tapasztalhatók barátságtalan gesztusok, a két ország gazdasági és politikai kapcsolata kulcsfontosságú. Gulyás Gergely, aki egyben a Fidesz alelnöke is, pártja kapcsolatát a CDU-CSU pártszövetséggel hosszú távon megőrzendő értéknek nevezte.

A következő uniós költségvetési ciklus 2021-től indul és 2027-ig tart, de az ország praktikusan 2023 és 2029 között használja fel ezeket az összegeket. A nettó befizetői pozícióba való átfordulás összhangban van azzal a kormányzati vízióval, hogy 2030-ig Magyarország jelentős felzárkózást mutat fel az Európai Unióban.

Címlapkép: Michael Debets/Pacific Press/LightRocket via Getty Images