A kormány a Digitális Jólét Program keretein belül alkotta meg Magyarország Fintech Stratégiáját, amelyre azért van nagy szükség, hogy az ágazat fejlődését akár költségvetési forrásokkal is elősegítse, a fejlődést korlátozó szabályozásokat elhárítsa. Összesen 480 millió forint forrásigényt becsülnek a kedzeti célokra idén, 2020 után pedig évente körülbelül 1,2 milliárd forintot szánnának a további fintech célok elérésére. A kezdeményezés jó irányba mutat, a magyar pénzintézeti szektor és az állampolgárok is sokat profitálhatnak beőle. A nemzetközi versenyképességünkön is érdemben javíthat, ha az állam is kiemelten foglalkozik a fintech forradalommal.
Magyarország Fintech Stratégiájának átfogó célja olyan kedvező szabályozási és piaci környezet kialakítása, amelyben a pénzügyi szektor hagyományos és új szereplői által kínált innovatív technológiai és üzleti megoldások az ügyfelek számára egyszerűbb, olcsóbb és kényelmesebb ügyintézést, a nemzetgazdaság számára pedig erősödő versenyképességet eredményeznek.
A stratégia négy pillére épül, melyekhez eszközöket, célokat is társítanak:
- technológia,
- üzleti innováció,
- kompetencia és
- szabályozás.
Technológia
A technológia pillér átfogó célja, hogy a pénzügyi szolgáltatói piac hagyományos szereplői és az újonnan belépő technológiai cégek – lehetőleg az egyetemi és kutatói szféra bevonásával – magas hozzáadott értékű, innovatív technológiai megoldásokkal lépjenek piacra, és ehhez az állam jó minőségű adatbázisok elérhetővé, illetve országosan szabványosított ügyfél-azonosítási folyamatok lehetővé tételével is nyújtson támogatást. A meghatározott célok között szerepel az elektronikus fizetések számának növekedése, az online bankolás, felhőalapú adattárolás szélesebb körű elterjedése, a hitelbírálatok egyszerűsítése.
Mindehhez a stratégia szerint megbízható és biztonságos kiberteret kell kialakítani, illetve a pénzintézeteknek lehetővé kell tenni a digitális személyazonosítást. Ebben már eddig is több előrelépés történt az utóbbi időben, ilyen például a távoli valós idejű és nem valós idejű azonosítás is, ugyanakkor a dokumentum a következő eszközöket is kiemeli:
- BM központi keretrendszer interfésszel,
- az e-személyi összekapcsolása pénzügyi adatbázisokkal,
- A NISZ-infrastuktúrához kapcsolódó rendszer kibővítése,
- megbízható ügyfél-hozzájárulás módszertan kidolgozása,
- önkormányzatok számára a blokklánc alapú okosváros-funkciók elérhetővé tétele,
- blokklánc technológia közigazgatási alkalmazhatóságának vizsgálata.
Mint azt a stratégiát elkészítő RowanHill Digitaltól, Horváth Balázs partnertől megtudtuk, az innovációs pillérben „Blokklánc- alapú okosváros-funkciók elérhetővé tétele” címen szereplő 1 milliárdos éves forrásigény a 2022-ig futó Modern Városok Programból származik, ami egy részben állami, részben uniós fejlesztési támogatás a megyei jogú városoknak.
Az okosváros-funkciókat kiszolgáló blockchain háttérrendszert hoznának létre ebből a településeken, a tervek szerint például az alábbi funkciók számára lehet testhezálló a blockchain megközelítés:
- hűség- és ösztönző programok,
- decentralizált szavazás,
- állampolgári visszajelzések,
- műemlék-nyilvántartás,
- jegyértékesítés/beléptetés,
- földhivatali nyilvántartás,
- építési engedélyeztetés,
- blockchain alapú közlekedésieszköz-megosztás,
- blockchain-ID-kártya,
- smart metering és közműszolgáltatások számlázása,
- megújuló energia-nyilvántartás,
- elektromosautó-töltő hálózat,
- vízkészlet-nyilvántartás,
- károsanyagkibocsátás-menedzsment,
- hulladékgazdálkodás.
Üzleti innováció
A pillér céja, hogy a digitális pénzügyi megoldások és a fintech fejlesztések kerüljenek az innovációs ökoszisztéma fősodrába, és kipróbálásukhoz álljon rendelkezésre megfelelő tesztkörnyezet. Ehhez olyan eszközöket határoztak meg, mint nemzetközi együttműködések elsőegítése, „fintech hidak” építés, korményközi partnerségek kötése, szabályozói szervek együttműködése, innovációs tevékenységet folytató szereplők, oktatási és kutatóintézetek, valamint a piaci szereplők partnersége. Cél, hogy a fintech megoldások elterjedjenek a pénztári szektorban is, továbbá az egyes béren kívüli juttatások és a piaci lojalitási programok (mint például a pontgyűjtés) is fintech megoldásokkal váljanak digitálissá.
Kompetencia
Ennek a pillérnek az átfogó célja, hogy a digitális kompetenciák és/vagy a pénzügyi tudatosság hiánya egyetlen polgárt és vállalkozást se akadályozzon meg a korszerű, költséghatékony digitális pénzügyi megoldások megismerésében és igénybe vételében.
A pillérhez rendelt eszközök:
- pénzügyi tudatosság és a digitális kompetenciák fejlesztése,
- digitális eszközök használata az oktatásban,
- korszerű bankolási szolgáltatások ismerete,
- képzett munkaerő, az állam, a piaci szereplők és az oktatási intézmények együttműködése, kurzusok és képzési programok a piaci igényeknek is megfelelően.
Szabályozás
A pillér átfogó célja, hogy a fintech innovációkat és a pénzügyi szektor hagyományos szereplőinek digitális fejlesztéseit egyaránt ösztönző, a nemzetgazdasági és a pénzügyi rendszer versenyképessége szempontjából is kedvező szabályozói kereteket alakítsanak ki. További megogalmazott cél, hogy Magyarország a blockchain technológia folyamat élére álljon, regionális, illetve európai központ legyen.
Fontosabb eszközök:
- a fintech megoldások legyenek tesztelhetőek és biztonságosan alkalmazhatóak (Regulatory Sandbox ),
- autentikációval, ügyfél-azonosítással kapcsolatos világos szabályozás,
- a pénzügyi tranzakciókat terhelő költségek csökkentése,
- fintech megoldások a számlavezetés, a betétgyűjtés és a hitelezés, abiztosítás és a vagyonmenedzsment terén is (neobankok , e-money kibocsátók),
- a közösségi finanszírozás, mikrohitelezés, robottanácsadók használatának terjedése.
A címlapkép forrása: Getty Images, NurPhoto / Contributor