55 milliárdos nem-életbiztosítási és 19 milliárdos életbiztosítási jutalékbevétellel zárták 2018-at a független magyar biztosításközvetítők – mutatják az MNB legfrissebb adatai. Hogy mekkorát fordult a világ egy évtized alatt, azt jól érzékelteti, hogy tíz évvel ezelőtt még az életbiztosításokon realizáltak nagyobb bevételt a többes ügynökök és alkuszok. Ma már ennek nyoma sincs, az egyébként is gyatrán növekvő életbiztosítási díjfizetésünkből egyre kevesebb jut a független közvetítőknek.

Közzétette a biztosításközvetítő alkuszok és többes ügynökök 2018-as adatokkal frissített statisztikáját a Magyar Nemzeti Bank, amelyet 2018-tól kezdődően éves helyett féléves gyakorisággal hoznak nyilvánosságra. Az adatok alapján 441 cég folytatott alkuszi és többes ügynöki tevékenységet tavaly a magyar biztosítási piacon, ez a 2010-es csúcs óta 20%-os visszaesést jelent.

Az adatok azt mutatják, hogy ezek a közvetítők ma már elsősorban nem-életbiztosítások értékesítéséből élnek, biztosításközvetítési bevételeiknek a háromnegyede származott ebből. A válság előtt még az élet termékek domináltak, az azóta bekövezett változások okai sokrétűek:

• ha nem is tűntek el, de jócskán visszaszorultak a válság előtti időszak egyes nagy többes ügynöki hálózatai,
• a teljes életbiztosítási piac aluteljesítővé vált a nem-élet üzletággal és a hazai megtakarítási piaccal szemben is,
• az etikus életbiztosítási koncepció a legutóbbi években korlátozó módon hatott az életbiztosítási közvetítői jutalékkulcsokra, -bevételekre.

Miközben az életbiztosítási jutalékbevételek lényegében stagnáltak (alig 1%-kal nőttek) tavaly, pozitív fejlemény volt a közvetítők számára, hogy jelentősen, 69 ezerről 89 ezerre növekedett az új rendszeres díjfizetésű életbiztosítások darabszáma. Ellentétes folyamat volt megfigyelhető, mint az előző években: ezúttal csökkent a szerződések állománydíja (lényegében az éves várható díjbevétele) mégpedig a rendszeres díjas életbiztosítások esetében 367 ezer forintról 334 ezer forintra, a szerződésszám jelentős emelkedésének köszönhetően azonban növekedett a biztosítók számára közvetített teljes díjbevétel.

A szerződésszám növekedésének köszönhetően tehát emelkedett a közvetített életbiztosítások díjbevétele is, mégpedig a rendszeres életbiztosításoknak köszönhetően: ezek éves állománydíja 13,1 milliárd forintról 17,8 milliárd forintra nőtt. Hogy ezt figyelembe véve miként változott a független biztosításközvetítők részesedése az új szerzésekben a teljes magyar biztosítási piacon, azt sajnos nem tudni, mivel a biztosításpiaci új szerzési statisztikák (más értékesítési csatornákkal együtt) egyelőre nem elérhetők.

Eközben a nem-életbiztosítások esetében már 2014 óta folyamatos növekedés figyelhető meg a jutalékbevételek, a függetlenek által közvetített biztosítói díjbevételek és a szerződésszám szempontjából is. Tavaly már 2,314 millió új szerződést kötöttek a független biztosításközvetítők. Mint az adatokból kiderült, ezek 44%-át közvetítették elektronikus felületen, miközben az életbiztosítások esetében gyerekcipőben jár a digitalizáció: alig több mint 1%-ukat kötötték ilyen felületen.

A többes ügynökök és alkuszok 2018-as teljes eredményadatai egyelőre nem állnak rendelkezésre, az azonban a korábbi évek alapján látható, hogy a nem-életbiztosításoknak köszönhetően egyre magasabb árbevételből gazdálkodnak, így például a 2017-es 83,9 milliárd forintos árbevétel 10,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bevételhez hasonlóan az adózás utáni eredményben is utoljára a 2012-es év hozott visszaesést, tavalyelőtt már 9,6 milliárd forintos nyereséget értek el ezek a cégek.