A tagállamok többsége együtt tudna élni az Európai Bizottság által a 2021-2027-es ciklusra javasolt új agrártámogatási modellel, de az eddigieken felül is puhítanának még rajta, mielőtt rábólintanának a megfelelésen alapuló rendszerről a teljesítményalapú politikára való áttérésre – derült ki az uniós agrárminiszterek KAP-reformról szóló keddi nyilvános brüsszeli ülésén a Bruxinfo összefoglalója szerint.

Április elején nagy többséggel fogadott el az Európai Parlament agrárpolitikai szakbizottsága két olyan jelentést, amelyek fontosak a 2021-2027-es EU-s költségvetés Közös Agrárpolitikájáról (KAP) szóló intézményközi egyeztetésben és összességében a kisebb agrárgazdaságoknak lehetnek előnyösek. A vitáról és az elfogadott javaslatok tartalmáról akkor bővebben is beszámoltunk társoldalunkon:

2019.04.24 10:40 Lángol a vita a Közös Agrárpolitika körül

A fentieket követte a keddi brüsszeli agrárminiszteri nyilvános európai tanácsi vita, amelynek főbb információi saját kiegészítéseinkkel:

• Már nincs elég idő júniusig arra (addig tart a román soros elnökség), hogy a szakminiszterek az Európai Tanácsban részleges alkut kössenek a következő uniós ciklus agrárpolitikájáról, így a kérdés előreláthatóan az idei év második felének finn soros EU-elnökségére marad a lap szerint.
• Közben az is lényeges, hogy Nagy István magyar agrárminiszter szerint az alábbi három jogalkotási javaslatról csak a következő többéves keretköltségvetésről kötött politikai megállapodás után lehet elfogadni. „Felelősségteljes döntést csak a közös agrárpolitikai források ismeretében lehet meghozni”. Korábbi Bruxinfo-beszámoló szerint a keretköltségvetésről szóló egyeztetéseken inkább csak alibizés zajlik, így elképzelhető, hogy a végső alku majd csak a 2020 második felében esedékes német soros elnökség alatt születik meg.
• A keddi vitán a Brüsszel által javasolt új támogatási modell állt a középpontban, ami a jelenlegi, szabályoknak való megfelelésen alapuló rendszerről elmozdul az eredményekre összpontosító, teljesítményalapú agrárpolitikára, a KAP mindkét (piaci és vidékfejlesztési) pillérében. Az új rendszer három főbb alkotóeleméről szólt a vita: az éves célkitűzések (mérföldkövek) meghatározásáról, az ezeknek a teljesülését ellenőrző éves záróelszámolásról, a céloktól való esetleges eltérés tűréshatáráról, illetve a javaslat szerint a 7 évre az egyes beavatkozások számára előre rögzített fajlagos összegről (egységösszeg).
• Az összefoglaló szerint a keddi vitán bebizonyosodott, hogy további módosításokra lesz szükség a következő hetekben, mielőtt a kormányok beadnák a derekukat. Ennek egyik jele az, hogy a miniszterek túlnyomó része ellenzi az egyéves mérföldkövek meghatározását és az évenkénti jelentési kötelezettséget a nyomonkövetéssel. A többség kétéves rendszerességgel követné nyomon a célok teljesítését, míg mások – köztük a magyarok – a hét év alatt összesen két számonkérést támogatnak, egyet félidőben, egyet pedig az időszak végén, a zárás során.
• A román javaslat a Bizottság által javasolt 25 százalékról magasabb szintre (2022-ben 45%, 2023-ban 40%, 2024-től 35%) emelte az úgynevezett tűréshatárt, vagyis a mérföldkövektől való ilyen mértékű eltérést nem kellene még részletesen megmagyarázniuk évente a tagállamoknak. Sokan támogatták a 35 százalékos román javaslatot (Nagy István 50%-os eltérést javasolt), illetve a magasabb szintről induló degresszivitást (évről-évre csökkenő mértékű szint). Phil Hogan uniós agrárbiztos szerint EU-szinten elkerülhetetlen közös célkitűzések meghatározása (a Bizottság javaslatában kilenc ilyen van), „máskülönben el is felejthetjük a közös agrárpolitikát” és azt is hangsúlyozta, hogy ha vannak célkitűzések, akkor azoknak a teljesülését valahogy mérni is kell.
• Számos kritika érte a Bizottságnak azt a tervét is, amelynek értelmében a nem terület-, illetve nem állatállomány-alapú minden egyes intervencióhoz rögzítenék a fajlagos támogatási összeget, amin utána csak indokolt esetben lehetne változtatni. Eleve a román soros elnökségi papír is úgy fogalmazott, hogy ez a megoldás „a nem területi-, illetve állatállomány-alapú beavatkozások, például többéves projektek esetében a tervezés kevésbé tűnik pontosnak”.
• A német delegáció vezetője megkérdőjelezhetőnek nevezte az egységes összeg koncepcióját, a magyar miniszter pedig ellenezte, hogy hét évre előre meghatározzák a támogatások fajlagos összegét. Nagy István úgy vélte, hogy az új, teljesítmény-centrikus támogatási modell jelentős nehézséget okoz a KAP első pillérének (közvetlen jövedelemtámogatások, piaci támogatások) végrehajtásában.
• Több miniszter is azon aggodalmának adott hangot, hogy ha nem könnyítenek tovább a rendszeren, az az egyszerűsítési szándékával ellentétes hatást fejtene ki, így a gazdák és az intézmények számára túlbonyolítva a végrehajtást. Phil Hogan válaszában viszont arra emlékeztette a minisztereket, hogy a jelenlegi megfelelési rendszerben éves szinten kell jelentéseket írni, és a Bizottság új támogatási rendszerre vonatkozó javaslata éppen ezt szüntetné meg. „Ha valaki azt állítja, hogy sokkal bonyolultabb rendszert hozunk létre, az nem olvasta a javaslatomat” – emeli ki a beszámoló.

Címlapkép és kép forrása: MTI/Vajda János