Megjelent a pénzügyi piacon is a digitális forradalom, amely már a médiát, a zeneipart is felforgatta. Versenyképességük megőrzése érdekében a munkáltatóknak viszont a backend rendszereiket is átláthatóbbá, felhasználó-baráttá kell tenniük és a fiatalok dinamikus szellemiségének megfelelő munkakörnyezetet kell kialakítaniuk – hangzott el mindez a legutóbbi Dorsum Klubon.

Kövesdi Anita, a Dorsum szenior tanácsadója a digitalizáció hatásairól a következő fontosabb gondolatokat osztotta meg:

• 25 évvel ezelőtt az értékpapírpiacon materiális folyamatban létezett minden, ma már szinte az összes értékpapír dematerializált. Hasonló átalakuláson ment át a médiaszektor és a zeneipar a Spotify vagy a Netflix megjelenésével. A Spotifynak már 83 millió felhasználója van, akik fizetnek is a szolgáltatásért és annak reklámmentességéért cserébe. Pénzügyi területen hasonló újításokat hozott többek közt a Simple alkalmazás.
• Vannak még olyan problémák, melyet nehéz leküzdeni a technológiai fejlődés ellenére, például az utazás, amely rengeteg időt emészt fel: ha pl. valaki 45 percre lakik a munkahelyétől, egy évben 31 napot utazással tölt. Erre a kérdésre is léteznek persze megoldások, például egyre több munkához nem kell fizikai jelenlét, így a munkaadó engedélyezi a home office-t, és, hogy VPN-nel elérjük a munkahelyi IT-eszközöket és rengeteg Office-eszköz elérhető most már online.
• Mindez előnyére válik a munkaadónak is, melyek rengeteg pénzt költenek az irodák fenntartására, ráadásul a dolgozó is jól fogja érezni magát, mert megspórolja az utazási időt, megszokott környezetben van és otthon minden kötelezettségét el tudja végezni.
• Fontos tényező, hogy a munkakörnyezet szoftveresen és hardveresen is személyre szabható legyen. Felértékelődött a UX (felhasználói élmény) szerepe is a munkavállalók körében: ez nemcsak elégedettebbé, hanem hatékonyabbá is teszi a munkavállalókat. A Dorsum is dolgozik e kihívások megoldásán, például a ClavisNXT és a Corporate Portal szoftveres rendszerekkel.

Az előadást követő panelbeszélgetést Mihálovits András, a Millásreggeli szerkesztője moderálta. A következő fontosabb kérdésekre adtak választ a résztvevők:

Milyen a jó munkahely a fiatalabb korosztály számára?

Nyul Gábor, a Dorsum junior szakértője úgy véli, a fiatalbarát munkahely színes, változatos és motiváló. Fontosak az olyan kiegészítők is, mint a kávézó vagy az erkély vagy a park, ahol az alkalmazottak pihenhetnek. Szükségesek az apróságok ahhoz, hogy kizökkentsék az embert a hétköznapi rutinból, ez növeli a kreativitást.

Bánhidi Brigitta, vezetőfejlesztő elmondta, hogy a fókuszált gondolkodásmódban meg tudunk oldani olyan problémákat, melyeket rutinból megtanultunk, a diffúz gondolkodásmódban viszont megoldások születnek egyes problémákra, melyekkel még nem találkoztunk, az utóbbi előidézéséhez szükséges lehet a proaktivitást támogató környezet. Úgy véli, a fiataloknak egyébként nagy szerepe van az innovációban, csak teret kell nekik adni.

Kállay András, az Erste Prémium és Privátbanki vezetője szerint problémát jelent, hogy sok vállalatnál a vezetők úgy gondolják, az alkalmazottak lógnak, ha nem „ügyfeleznek” folyamatosan. Hozzátette: a munkahelyek dolgoznak az agilis átalakításon, nagy szabad tereket alakítanak ki, de ennek hátránya, hogy nincs privát tere a dolgozóknak.

Olasz Róbert, a Concorde üzletfejlesztési igazgatója elárulta, hogy cégénél még nem igazán jelentkeznek a Z-generációs befektetők és az X és Y generációsok is kevesen vannak. Nyitottak a fiatalok felé, de egyelőre várnak arra, hogy transzformálja a piacot a fintech-forradalom.

Van valami hátulütője annak, ha valaki nagyon fiatalbaráttá formálja a cégét és nagyon elkezd innoválni?

Olasz Róbert úgy véli, a túlzott digizalizáció a személyes kapcsolatokat ronthatja, ami a fiatalabb generációk innovatív szellemére is negatív hatással lehet. Bánhidi Brigitta szerint inkább a fiatalok megtartása nehéz; a fiatalok agilisek és ambiciózusak, nem érzik magukat jól sokáig egy munkahelyen, 3 hónap alatt már előléptetést szeretnének. Kállay András úgy gondolja, hogy a bankszektorra ráfér egy sokk, nem kell amiatt aggódni, hogy túlszaladunk a digitális fejlesztéseken. Szerinte a részvényopció egyébként jó megoldás az alkalmazottak megtartására.

Mennyire jellemző a fiatalokra a tudatos pénzügyi gondolkodás?

Nyul Gábor úgy gondolja, nem az. Sok fiatal nemcsak nem rendelkezik a megfelelő anyagi forrásokkal, sokan még rosszul is bánnak a pénzükkel; elbulizzák, elutazzák, és nem akarnak a pénzügyi dolgokkal foglalkozni.

Milyen termékeket lehet az ilyen ügyfeleknek ajánlani?

Kállay András szerint elsősorban olyan termékeket, melyek kis összegekkel, kamatos kamatot kínálnak. A tanácsadást egyébként igénylik a fiatalok, szeretik a kényelmes, minél inkább automatizált megoldásokat.

Összességében az eseményen résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a fiatal munkaerő innovatív és sajátos szemléletű vérfrissítést jelent egy cégnek, viszont megtartásuk nehéz. Jó megoldás lehet erre a digitalizáció, a felhasználóbarát backend-rendszerek fejlesztése és a kikapcsolódással kapcsolatos vezetői tolerancia.