Az utóbbi időkben a versenytárs országok bérszintjéhez történő bérfelzárkózási folyamatok tapasztalhatók Magyarországon. Ennek az EU munkaerőpiaci egyensúlya felé történő elmozdulásnak közvetlen kiváltója a szakképzett munkaerő hiánya és a természetszerűen erősödő szakszervezeti mozgalom. A folyamat során Magyarország versenyképességének alacsony bérekből adódó része a nemzetközi beruházási versenyben romlik. A jelenséggel párhuzamosan megfigyelhető, hogy a vidéki Magyarország városaiban az elégtelen mennyiségű és minőségű bérlakás hiánya gondot okoz a mobilitás felé egyébként is nehezen hajló munkavállalók nagy foglalkoztatóinak. Megfizethető és megfelelő minőségű bérlakások hiányában ugyanis a munkaerőtoborzás és -megtartás még több nehézséggel szembesül. Időszerű tehát, hogy a versenyképesség megőrzése céljából olyan szakpolitikai lépés következzen, amely e folyamat szereplői közül mindegyik számára előnyös.

A javaslat szerint megnyílna a lehetőség arra, hogy az állam beruházásösztönzési tevékenysége keretében Budapesten kívüli társasház építési projektek finanszírozását segítse azzal, hogy az arra alkalmas vállalkozások foglalkoztatottjai által e társasházakban fizetett bérleti díjak egy részét átvállalja. A többoldalú szerződéses konstrukcióban a társasházat építő ingatlanfejlesztő az ingatlan felépítését, a foglalkoztatók a lakások hosszútávú kibérlését, az állam a piaci szinthez igazodó lakbérek egy részének átvállalását és az ingatlanfejlesztéshez (opcionálisan) kedvező kamatozású hitel biztosítását, míg a helyi önkormányzat legalább az esetlegesen szükséges településrendezési tervmódosításokat vállalja. Az ingatlanfejlesztő részben önkormányzati tulajdonban is lehet, a felépült ingatlan tulajdonjogát pedig helyi önkormányzat/önkormányzati cég is megszerezheti.

Szebeni Dávid

stratégiai igazgató

Enrawell

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként 2008-ban. Ettől fogva gazdaságpolitikai témák előadója, illetve kutatásvezetője a BCE berkein belül. 2009-2010-ben az Országgyűlés Hivatalának munkatársa, 2010… Tovább »

A programban opcionálisan előírható kötelező önkormányzati részvétel is a Magyar Fejlesztési Bank egy kedvező hitelkonstrukciójának igénybevételéhez. A javaslat előnye, hogy összeköthető a részben EU forrásokból finanszírozott komplex városrészrehabilitációkkal, így új élettel, közösséggel telhetnek meg eddig alulhasznosított, potenciáljukat nem kihasználó városrészek. E szakpolitikai eszköz az adókedvezménytől, beruházási támogatástól eltérően nem egyedül a foglalkoztató vállalatokat segíti közvetlenül, mivel az állam által közvetlenül kifizetett bérleti díjrész a foglalkoztatottak fogyasztását illetve megtakarítását növeli, amely nagyobb eséllyel hasznosul Magyarországon, mint a könnyen kivonható vállalati profit. Amennyiben a konstrukcióban kedvezményes állami hitel is szerepel, úgy az állam részére a kockázat még kisebb, mivel a beruházás a bérleti díjakból idővel megtérül, nem teljesítés esetén pedig az ingatlanokon jelzálogjogot érvényesíthet. Az ingatlanok hosszútávú bérleti szerződése a vállalkozások, míg a kedvező lakhatási feltételek biztosítása a munkaerő megtartásában segít és a település foglalkoztatóinak vonzerejét fokozza.

Az intézkedéssel érintett csoportokra gyakorolt hatás

• Vidéki foglalkoztatók alkalmazottai: javuló lakhatási körülmények és stabilitás, emelkedő fogyasztás és megtakarítás, könnyebb mobilitás. Kiemelt célcsoportot jelenthetnek a fiatal párok és az agglomerációban az ingatlanpiaci árrobbanás miatt a budapesti ingatlanpiacról kiszoruló munkavállalók.
• Beruházó vállalatok: munkavállalói elégedettség és juttatások növekedése, előny a munkaerő toborzása és megtartása során.
• Helyi önkormányzatok: a vidéki Magyarország beruházói vonzerejének növelése, kedvező demográfia, növekvő helyi adóbevételek és foglalkoztatottság.
• Építőipari kivitelező vállalkozások: új megrendelések és munkahelyteremtés helyben.
• Ingatlanfejlesztő vállalkozások: kiszámítható, stabil megtérülés a projektekben.
• Állam: eredményesebb, hosszútávú beruházásösztönzés, az emelkedő bérek miatt romló versenyképesség javítása, emelkedő adóbevételek, korszerű alacsony energiafelhasználású lakásállomány növekedése.
• Meglévő bérlakás tulajdonosok: a támogatott projektekkel megjelenő konkurencia, amely jövedelmükre negatív hatást gyakorolhat, ezért a támogatott projektekben létrejövő összes maximális lakás számát a helyi ingatlanpiachoz képest úgy kell meghatározni, hogy az ne torzítsa a helyi ingatlanpiacot. A limit legalább öt évente felülvizsgálandó.

Kapcsolódás

Az intézkedés illeszkedik a HIPA által közvetített állami támogatási palettához, egyedi kormánydöntéssel támogatott beruházásokhoz, valamint a Pénzügyminisztérium állami támogatással épülő önkormányzati munkásszálló építési konstrukciójához. Utóbbiban szintén megjelenik a támogatással épülő munkásszállók kihasználtsága érdekében a vállalkozásokkal kötendő bérleti szerződéses elem. A javaslat az egyedülálló szülőknek és azon fiatal vagy 45 év feletti pároknak is segít, akik számára a sok kötöttséggel járó CSOK nem megoldás. Ez a szakpolitikai eszköz hatékonyan működhet együtt a 2021-27 EU Kohéziós Politika támogatási forrásaiból megvalósuló komplex városrehabilitációkkal, illetve a vidéki Magyarországot megerősíteni kívánó Modern Városok Programmal.

Természetesen a javaslat még finomítandó és biztosan vannak olyan szakemberek is, akik másképp látják ezt a kérdést. A lehetséges észrevételek között felmerülhet például, hogy megszerezhetné-e a bérlakás tulajdonjogát idővel a hűséges munkavállaló vagy hogy miért kellene bevonni ennyi szereplőt egy jól működő konstrukcióba. Ez az írás azért született, hogy segítse a közös gondolkodás elindulását és bátorítsa a szakmai párbeszédet mindazok között, akik érintettjei lehetnek ennek a konstrukciónak.

A cikk szerzője Szebeni Dávid, az Enrawell csoport stratégiai igazgatója.