Az elmúlt években a gazdaságpolitika népszerű felfogásának számított az úgynevezett magas nyomású gazdaság (high pressure economy), mellyel elsősorban a Fed kacérkodott a válság után. Ha jobban megnézzük, akkor nagyon sok jel utal arra, hogy Magyarországon az MNB és a kormány még az amerikainál is jobban törekszik erre. De mi is az a magasnyomású gazdaság? Mik az előnyei és a hátrányai?
Mitől lesz magasnyomású egy gazdaság?
Régóta ismert tény a közgazdaságtanban, hogy egy ország gazdasága időnként hajlamos túlfűtötté válni, erre általában akkor kerül sor, ha a kibocsátása jóval a GDP potenciális szintje fölé emelkedik. A szakemberek azonban évtizedekig egyetértettek abban, hogy ez negatív folyamat, ilyen esetben hűteni kell a gazdaságot.
Az elmúlt néhány évben a magas nyomású gazdaság elmélete ezzel a korábbi alaptézissel szállt vitába. Ennek lényege, hogy a 2008-as válságot követő kilábalás során akár pozitívum is lehet, ha a GDP tartósan potenciális szintje felett tud növekedni. Az elmélet mellett érvelők elsősorban azt hozzák fel, hogy a válság során sokan elveszítették a munkájukat, vagyonukat, megtakarításaikat, nekik pedig időbe telik, mire talpra állnak, így átmenetileg tolerálható a túlfűtöttség. Másképpen fogalmazva: gazdasági visszaesések után a potenciális kibocsátási szint becslése bizonytalan, ezért a túlzottan óvatos gazdaságpolitika konzerválhatja az alacsonyabb gazdasági teljesítményt.
2018.05.17 05:43 Orbán és Matolcsy rakétára ülteti a magyar gazdaságot
A magasnyomású gazdaságról, illetve annak szükségszerűségéről először Janet Yellen korábbi Fed-elnök beszélt 2016 októberében. Akkor komoly piaci nyomás volt a Feden, hogy emelje a kamatot, mivel a gazdaság helyzete azt indokolná. A jegybank a válságot követően 2015 decemberében kezdett szigorítani, utána viszont volt egy egyéves szünet a második kamatemelés előtt. Vagyis októberen már tíz hónapja várta mindenki az újabb lépést, annak elmaradását indokolta Yellen a magas nyomású gazdaság szükségességével. Igaz, Yellen később igyekezett visszakozni a magasnyomású gazdaság koncepciójától.
De tényleg, mitől alakul ki a magas nyomás egy gazdaságban? Alapvetően attól, hogy a gazdaságpolitika több csatornán keresztül többletkeresletet generál. Ilyenek eszközök lehetnek például:
- Negatív reálkamat
- Gyenge devizaárfolyam
- Lazító (nem megszorító) költségvetés
- Gyors bérnövekedést támogató jövedelempolitika
Mennyire magasnyomású ma Magyarország?
A magas nyomású gazdaság koncepciójával kapcsolatban még ma is zajlik a vita a nemzetközi közvéleményben, viszont a jelek szerint élen jár Magyarország az új modell támogatásában. Az elmúlt években Matolcsy György MNB-elnök többször említette, hogy a magyar gazdaság számára is kiutat jelenthet az elmélet.
Említettük, hogy a gazdasági túlfűtöttség egyik fontos jellemzője, hogy a GDP huzamosabb ideig potenciális szintje felett nő. Ez abszolút igaz Magyarországra az elmúlt években, hiszen a kapacitáskihasználtság a csúcson van, a gazdaság évek óta a potenciális növekedési üteme felett bővül.
Az utóbbi hónapokban többen figyelmeztettek is a magyar gazdaság túlhevülésének kockázatára, februárban a Standard & Poor’s hitelminősítő Magyarország felminősítése után indokolásában hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiac egyre inkább a túlfűtöttség jeleit mutatja, majd nemrég az Európai Bizottság is azt emelte ki, hogy a magyar gazdaság lassan elérheti korlátait az elmúlt évek növekedése után.
De mi a túlfűtöttség kockázata? Jogos a kérdés, miért baj az, ha egy gazdaság gyorsabban növekszik, elvileg ez mindenkinek jó kellene, hogy legyen. Eben az esetben azonban fennáll a veszélye, hogy valamilyen eszközár-buborék (ingatlan, részvény, kötvény stb.) alakul ki, emellett a túlhevülés könnyen eladósodáshoz, a külső finanszírozási pozíció romlásához vezethet, valamint általában magasabb inflációval is jár. Hagyományosan, ha ezeket a kockázatokat el akarja kerülni egy ország, akkor két dolgot tehet:
- Vagy a növekedést kell hűteni például monetáris vagy fiskális szigorítással,
- vagy pedig a potenciális növekedést kell emelni a termelékenység javításával vagy a foglalkoztatás növelésével.
Hogy lehet magas nyomású gazdaságot csinálni Magyarországból?
Említettük, hogy a magas nyomású gazdaság több ismérvének megfelel már Magyarország, ehhez azonban az elmúlt években minimalizálni kellett az ezzel kapcsolatos kockázatokat a kormánynak és a jegybanknak. Nézzük, mi tette lehetővé a gazdaság túlfűtését!
- Az elmúlt években jelentősen csökkent a devizaadósság aránya a teljes adósságunkon belül. Ez azért fontos, mert az alacsony kamat-magas infláció páros mellé ahogy említettük általában gyengébb devizaárfolyam párosul. A devizaadósság leépítésével pedig kevésbé sérülékeny Magyarország a gyenge forint miatt, nyugodtan lehet kicsit hagyni gyengébb szinten a magyar devizát.
- A devizaadósság leépítése mellett egyre nagyobb részben támaszkodunk a belső finanszírozásra a külföldi tulajdonosokkal szemben, ez szintén fontos tényező volt a sérülékenységünk csökkenésében.
- Az MNB magasabb inflációs toleranciája már évekkel ezelőtt elkezdődött, amikor 2015-ben a korábbi 3 százalékos cél körüli toleranciasávot újraértelmezték.
- Fontos lépés lehet a tartósan magasabb infláció felé az adósságfinanszírozás újabb átalakítása a nyáron elinduló új Nemzeti Kötvénnyel, mely nem az inflációhoz kötött kamatozást biztosíthat a lakossági befektetőknek. Ezzel az új terméket megvásárlók futják majd az inflációs kockázat jelentős részét az állam helyett.
- A forintadósság arányának növelése és a lakosságra helyezett inflációs kockázat felveti annak lehetőségét, hogy esetleg a következő években nagy lesz a kísértés, hogy az állam megpróbálja elinflálni az adósság egy részét. Vagyis továbbra is tolerálhatják a korábbinál magasabb áremelkedési ütemet, hogy ezzel is olvadjon az államadósság.