12 ezer exportképes kkv működik ma Magyarországon, közülük azonban csak alig 7 ezer tekinthető tartósan exportáló kkv-nak. Az EXIM idén mérsékelt, 1,15%-os hitelállomány-bővüléssel tervezi támogatni a kivitelt, ugyanakkor készülnie kell arra is, hogy egy esetleges újabb recessziós hullám esetén ismét anticiklikus szerepet tölthessen be – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Jákli Gergely vezérigazgató. Az EXIM forrásbevonási, digitalizációs és termékfejlesztési terveiről is kérdeztük a bankvezért.

Portfolio: Lassult a növekedés az EXIM-nél az elmúlt években a korábbi ugrásszerű bővülés után. Nincs most akkora szükség az exportfinanszírozás állami támogatására?

Jákli Gergely: 2012 és 2016 között likviditáshiány jellemezte a magyar vállalatfinanszírozási rendszert, ebben az időszakban az EXIM-nek anticiklikus szerep jutott, vagyis a hitelkínálati űr kitöltésével a magyar export stimulálását tekintettük feladatunknak. 2017 és 2021 közötti stratégiánk a mennyiségi hitelezésről a minőségre való átállást tekinti célnak, hiszen helyreállt a hitelkínálat a vállalati piacon, így kifejezetten azokra a kis- és középvállalkozásokra összpontosíthatunk, amelyekhez nem jut el a kereskedelmi banki finanszírozás. A tavalyi volt az ötödik olyan egymást követő év, amikor meghaladta a 300 milliárd forintot az EXIM hitelkihelyezése.

Hol lát a kkv-finanszírozás területén piaci kudarcokat?

A kereskedelmi bankok likvidek forintban és euróban, főleg rövid és középtávon, de a kis- és középvállalkozói szektor főleg 3-5 éves futamidejű, fix kamatozású devizaalapú hitelezésében még látunk hiányosságokat. A kereskedelmi banki hitelkockázatok terítésével konzorciális és klubhiteleket is szívesen nyújtunk. Nagy szükség van a kkv-k versenyképességének növelésére, hiszen miközben náluk dolgozik a munkavállalók kétharmada, a megtermelt hozzáadott értéknek kevesebb, mint felét adják. Megkérdeztük a kkv-kat, mi akadályozza őket az exportpiacra történő kilépésben. Válaszaik alapján a klasszikus akadálynak számító tőkehiányon és munkaerőhiányon túl a versenyképes termék és a megfelelő kapacitás hiánya, az alacsony beruházási kedv, a bizonytalan hitelhez jutás is fontos magyarázó tényező. Mindezek javítására kormányzati stratégia is készült, amely alapján a globális értékláncokhoz való csatlakozásban és elérésben a kkv-k részarányát 2030-ra 50 százalékkal kell emelni.

Hány exportképes cég működik ma Magyarországon, és ebből hányat finanszíroz az EXIM?

A mi saját definíciónk azokat a cégeket tekinti exportképes kkv-nak, amelyek árbevétele 100 millió forint és 50 millió euró között van és árbevételének legalább 10%-a exportból érkezik.

Közéjük azokat a legalább 250 millió forint és 50 millió euró közötti árbevétellel rendelkező vállalkozásokat soroljuk, amelyek árbevételének legalább 25 százaléka exportból származik. Az EXIM által finanszírozott cégek száma átlépte az 1600-at, 2012-ben ez még csak 239 volt. Tavaly 12,5 százalékkal nőtt az ügyfélszámunk, a teljes ügyfélszám 87 százaléka a mikro-, kis- és középvállalkozói szektorból érkezik.

Jelentősen bővült az elmúlt évtizedben az EXIM termékpalettája, amely az exportélénkítés mellett az exportpiacra lépést is támogatja. Voltak az utóbbi időben, illetve lesznek ebben a közeljövőben jelentős változások?

A világ exporthitel-ügynökségeit és befektetési biztosítással foglalkozó intézményeit tömörítő Berni Uniónak 85 tagja van, ezek egyike a magyar EXIM. A nemzetközi kereskedelemfinanszírozás céljából nyújtott exporthiteleket szabályozó OECD keretegyezményt ezen szervezetek többsége mértékadónak tartja, ez alapján fejleszt termékeket. Ezt egészítik ki az EU szabályai, a WTO ajánlásai és a nemzeti felügyeleti szabályozás sajátosságai. Mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a 2012-2013-ban elindított termékfejlesztési hullám következtében a termékpaletta szempontjából a világ élvonalához tartozunk. Ma majdnem minden olyan finanszírozási igényt ki tudunk szolgálni, amit a legnagyobb exporthitelügynökök képesek. Az elmúlt három évben már csak finomhangolást hajtottunk végre a termékpalettánkban, amely két termékcsoportot tartalmaz: az egyik az exportpotenciállal rendelkező belföldi szereplők számára kialakított Jövő Exportőrei Program, a másik az Exportélénkítő Hitelprogram, amely lényegét tekintve már 1996 óta működik.

Korábban az OECD által meghatározott úgynevezett CIRR (Commercial Interest Reference Rate) alapján árazták hiteleiket. Milyen változás történt ebben, és milyen futamidővel, kamattal futnak manapság a hiteleik?

Csak fix kamatozású hiteleket nyújtunk, az átlagos futamidő a teljes portfólióban 5,2 évre rúg. Hosszabb futamidejű hitelek elsősorban a külföldi hitelek, illetve a kormány segélyhitelprogramjában lévő konstrukciókban jelennek meg.

Egy állami kamatkiegyenlítési rendszernek köszönhető, hogy az EXIM ilyen alacsony átlagos kamatláb mellett hitelezhet. Mennyibe került ez tavaly, és mennyibe fog kerülni idén az adófizetőknek? Nemzetközi összehasonlításban mennyire hatékony az állami támogatás?

A kamatkiegyenlítés mértékét a költségvetési törvény határozza meg, évi közel 20 milliárd forintos kamatkiegyenlítési keret áll a rendelkezésünkre. Nem érdemes azonban csak a költségeket néznünk.

A nemzetgazdasági hatást minden ország másképp méri, ezek a mutatók nehezen összehasonlíthatók. Nemzetközileg az exporthitel-ügynökségek fő piaca a repülőgép-, hajó-, erőmű-finanszírozás, ez elviszi a teljes finanszírozott portfólió 55-65 százalékát, Magyarországon ugyanakkor ezek nem meghatározók. Fontos mutatószámnak tekintem, hogy 2016-ról 2017-re (tavalyi adatunk erről még nincs) az EXIM-ügyfelek átlagos árbevétel-növekedése 4,5 százalék felett volt, míg a teljes vállalati szférában 3,19 százalék. Nehéz összehasonlítani magunkat a külföldiekkel, de az biztos, hogy a magyar vállalatok termékhasználata jóval alacsonyabb, mint akár csak a régiós országoké, ezért rendkívül fontos misszió az EXIM-termékek ismertté tétele.

Hitelállományuknak hagyományosan a 30 százaléka nem a kereskedelmi bankokon keresztül nyújtott refinanszírozáson keresztül jut a gazdaságba, hanem közvetlen hitel. Ezzel a portfólióval kapcsolatban mik a céljaik?

Történt egy arányeltolódás, így 2018 végén a hiteleink 33,6 százaléka volt közvetlen hitel. A termékfeltételek változásával a kereskedelmi banki portfólió is átalakul, egyre nagyobb a kkv-k szerepe, és egyre inkább kiesnek a nagy hitelméretek. A refinanszírozott állomány így egy természetes amortizáción megy keresztül. A külföldi vevőhitelek aránya viszont folyamatosan nő a mérlegünkben. Ma már 39 országban vannak ügyfeleink, van vevőhitelünk Brazíliában, ahol egy kórház orvostechnikai eszközöket vásárolt Magyarországról, és ezt mi finanszíroztuk. Tavaly kötöttük meg az első szub-szaharai vevőhitelünket Ghánával, egy magyar vállalkozás víztisztító üzemet szállított oda. Klasszikus portfólióelemekkel rendelkezünk Oroszországban, ahol a szankciók miatt csökken az állományunk, viszont a FÁK-országokban elindult a növekedés. Van hitelünk Azerbajdzsánban, Üzbegisztánban, Vietnamban, Laoszban, Mongóliában, Indonéziában és Srí Lankán is.

Az elmúlt évtizedben több ízben bocsátott ki nemzetközi kötvényt az EXIM. Érik már a következő kötvénykibocsátás?

Egy klasszikus kereskedelmi bankhoz képest más a helyzetünk a likviditáskezelés tekintetében, hiszen nem gyűjtünk betétet. A teljes forrásoldalunkat kötvényből vagy valamilyen hitelszerződésből kell tudnunk fedezni. A nemzetközi kötvénykötelezettségeink hamarosan kifutnak, viszont megjelent és felértékelődött a belföldi kötvényfinanszírozás, a belföldi bilaterális hitelek és a nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott források szerepe is. Mind a három csatornát használjuk, és ezekkel refinanszírozni tudjuk a 2012-ben elindított amerikai kötvényprogramunk lejáró forrásait is.

Az elhangzottakon kívül mik a céljaik a következő egy évre?

Küldetésemnek érzem, hogy az EXIM biztosítási portfólióját is növeljük, ezen belül a rövid lejáratú biztosításokra is nagyobb súlyt helyezzünk. Ez egyelőre nagyon kicsi szegmens a portfóliónkban, bár 10 milliárd forint környékéről 100 milliárdra sikerült növelnünk a forgalmát. Ez az a termék, amivel a lehető legegyszerűbb módon tud egy magyar vállalkozás külföldi partnert találni vagy tesztelni. Az EU-n kívüli fejlődő országokba történő szállításoknál biztonságos halasztott fizetési határidőt tudunk biztosítani a magyar exportőrök és partnereik számára. Ha például valaki Szerbiába exportál 120 napos fizetési határidővel, és a 120. napon nem fizet neki a szerb vevő, akkor az EXIM egyenlíti ki a magyar vállalkozás részére a számlát. Követelésvásárlással és más finanszírozási szolgáltatással is jelen vagyunk a piacon, és ezt mindenképpen erősíteni szeretnénk. A következő évekre fontos feladatunknak tekintjük a digitalizációt is, a refinanszírozás területén az ügyféligények rögzítése, a finanszírozási lehívások, azok teljesítése gördülékenyen és elektronikusan történik, ennek fejlesztésével a hitelfolyamaton is jelentősen gyorsíthatunk még. Külföldi példák alapján középtávú célunk az elektronikus előminősítés elérhetővé tétele is a kkv-k számára.