Nem elhanyagolható – egy emberi élet során években mérhető – időt töltünk el a munkába járás során közlekedéssel, ezért kiemelkedően fontos az, hogy az irodaház tömegközlekedéssel jól megközelíthető legyen – mondta el az FM & Office 2019 konferencián tartott előadásában Radványi Gábor, a Futureal főépítésze, a Hungary Green Building Council egyesület alapitó tagja. A szakember szerint át kell gondolnunk, hogy mit is jelent a fenntartható fejlődés és mit szolgál a technológia, mert a fejlődés mostani módja és üteme nem fenntartható. A bolygó fenntartásához jellemfejlődésre van szükség.
Energiatudatosság és fenntarthatóság a gyakorlatban
A mai társadalmakban egyértelműen a növekedés, terjeszkedés az elsődleges cél, ami a fosszilis energiák gátlástalan pazarlásával és a környezet terhelésével párosul. A társadalmi, gazdasági és környezeti felelősségvállalás el van hanyagolva, pedig pont ezek metszéspontja, a fenntarthatóság lenne a kulcs a biztonságos jövőhöz. Mivel életünk mintegy felét munkával töltjük, a munkahelyek, irodaházak tudatos kialakítása is igen jelentős az élhető jövő érdekében. Irodapiaci szereplőként nagyon fontos az optimális üzemeltetés, a szén-dioxid kibocsátás és környezet terhelés minimalizálása – mondta el előadásában Győri Gyula, Facility Management Director, CPI Facility Management Kft.
Győri Gyula
Facility Management Director
CPI Facility Management Kft.
2013 óta dolgozik a CPI Hungary Kft-nél. Fő területe az épületek racionális üzemeltetése, finomhangolása, hosszú távú karbantartási stratégiák tervezése. Az épületek fejlesztésénél, felújításánál aktívan… Tovább »
Felelősségünk a fenntarthatóságban – Az energiahatékonyság valódi céljai
Mit jelent az emberi tényező a fenntarthatóság szempontjából? – tette fel a kérdést Radványi Gábor, a Futureal főépítésze, aki szerint négy fontos hívószót kell megemlíteni: ember, energia, újrahasznosítás és smart office.
Nem a biodiverzitás csökkenése, vagy az éghajlatváltozásból adódó radikális hőmérsékletingadozás jelenti a legnagyobb problémát környezeti szempontból, hanem az ember és annak mohósága – tette hozzá Botos Barbara, helyettes államtitkár, ITM, Energiaügyekért és Klímapolitikáért felelős Államtitkárság. A cél nem a növekedés, hanem a fejlődés kell, hogy legyen, a mennyiség helyett a minőségre kell helyezni a hangsúlyt. Jelenleg 4 környezetvédelmi csomag tárgyalása zajlik, amik az ország energetikai jövőjét meghatározzák. Az energiahatékonyság miatt az épülettervezési szabályozásokat is megreformálják.
Botos Barbara
helyettes államtitkár
ITM, Energiaügyekért és Klímapolitikáért felelős Államtitkárság
Botos Barbara 2010-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikai Főosztályán tevékenykedett, eleinte osztályvezetőként, majd főosztályvezető-helyettesként dolgozott, 2016 és 2018 között főosztályvezetői… Tovább »
A rendelkezésre álló technológiákat elérhetővé kell tenni, hogy a családi házak és irodaházak építésekor kedvezőbb árak és magasabb környezetvédelmi szempontok érvényesülhessenek. Nagyon fontos az egyéni felelősségvállalás: éreznünk kell, hogy energiát használunk és ennek ára van. A jelenlegi magas komfortszintünket és életszínvonalunkat csak a technológiák elérhetővé válásával és környezetvédelmi beruházásokkal lehet fenntartani – mondta el Győri Gyula, Facility Management Director, CPI Facility Management Kft.
A jelenlegi növekedés a következő 20 évben már nem tartható fenn, az épületek esetében fontos az egységnyi energiafelhasználás csökkentése. Ez azonban nem megy anélkül, hogy tudnánk, ki és hogyan fogja használni az épületet (hányan, milyen időben stb.). A tervezett csökkentéshez szükség van az FM cégekre, hogy a lehető leghatékonyabb szintre optimalizálják az energiafogyasztást. Erre az erőkontroll és előre megírt szabályozások a legmegfelelőbbek, de a rendeleteknek is nagy jelentősége van: például büntetni azt, aki szennyez, jutalmazni azt, aki nem – mondta el Jelinek Balázs, működési vezérigazgató-helyettes, Városliget Zrt. A környezetvédelemhez a kulcsot a zöld minősítések jelentik.
Legfőbb feladatunk a támogatás, a technológia megteremtése, hogy komfortvesztés nélkül is kevésbé legyünk károsak a környezetre, hiszen az ember nem egy probléma, nem megoldani kell. Az épített környezet feladata az ember kiszolgálása, hogy a végfelhasználó elégedett legyen – hangsúlyozta Korbuly Ádám, CTO, OrthoGraph, aki hozzátette, hogy sajnos maga a piac nem elég erős driver a fenntarthatóság növelésére, hiszen azáltal, hogy zöldebbek vagyunk, jelentős megtakarítások nem várhatók. A fenntarthatóságra való törekvésnek egy belső, morális indíttatásnak kellene lennie, ennek hiányában ritka az olyan ügyfél, aki igényt tart ezekre a szolgáltatásokra. Az intelligens épületekkel optimalizálni lehet az energiafogyasztást, a környezetterhelést, az emberi faktor minimalizálható.
A globális folyamatok figyelembevételének – migráció, tudásátadás, platformok a tudás és információ megosztásra – és az FM bevonásának már a tervezési folyamatoknál meg kell jelenniük. Az épületek esetében a legkiszámíthatatlanabb tényező az maga az ember, energiát ugyanis nem az épületek fogyasztanak, hanem a benne lévő emberek – mondta el Dr. Reith András, Partner, Paulinyi-Reith & Partners Zrt. A szakértő szerint környezettudatos koncepció kellene minden épülethez, melynek során fontos:
- az igények tisztázása
- a hatékonyság növelése
- a megújuló források aránya (ugyanis nem attól lesz egy épület fenntartható, hogy napelemek vannak a tetején)
- újrahasznosítás terén tervezőként az állami szabályozás jelentősége
A technológiai fejlesztések sok mindenre megoldást tudnak nyújtani, mégis jelentős az edukáció, hogy ezek bevethetők legyenek a piacon.
Dr. Reith András
Partner
Paulinyi-Reith & Partners Zrt.
Tanulmányait a BME Építészmérnöki Karán, majd a TU-Münchenen és az Universiad de Valladolidon végezte. Hazai és németországi tervezői, tanácsadói, kutatói és egyetemi oktatói tapasztalattal rendelkezik, szakmai pályáját… Tovább »
A komlpex épületminősítések során olyan tényezőket is meg kell vizsgálni, mint a szállópor-tartalom, az álló levegő, a légtechnikai szabályozás, hangszigetelés, étkezési kultúra, vagy a fitness lehetőségek – mondta el Vértesy Mónika, létesítmény-energetikai szakmérnök, WELL AP TM és LEED Green Associate tanácsadó, aki szerint az állami szabályozóknak a használt épületek felújításánál lenne jelentősége. A jövő egyértelműen a smart buildingeké.
Vértesy Mónika
létesítmény-energetikai szakmérnök
WELL AP TM és LEED Green Associate tanácsadó
Környezetmérnökként és létesítményenergetikai szakmérnökként bő 10 évvel ezelőtt kezdtem az épületek energetikai optimalizásával és energetikai tanúsítványok készítésével foglalkozni. Mindig is érdekelt az… Tovább »
2019.05.15 11:28 Ez verheti fel igazán az új lakások árát, hosszú távon mégis jól járunk vele
A konferencia további témáiról az alábbi cikkekben olvashatunk:
2019.05.14 15:09 Tényleg így lehet motiválni a dolgozókat? – Elmondták a guruk, mit láttak eddig
2019.05.14 10:10 Most akkor bezárnak a plázáink vagy nem? – Mi az igazság?
2019.05.13 09:50 Kiderült ki kapta „Az Év Építőipari Személyisége” díjat
2019.05.12 14:10 Ebbe bele sem merünk gondolni: 90 ezer órát töltünk a munkahelyünkön
2019.05.09 17:01 Mérnökhiány is van, nem csak kőművesből van kevés
2019.05.09 15:15 „A létesítménygazdálkodás nem eléggé szexi” – Hogyan tegyük azzá?
2019.05.09 13:59 Nem elég az okos tégla, okos ember is kell hozzá
2019.05.09 09:48 Sok megrendelést, de tornyosuló nehézségeket látnak az építőipari véleményvezérek
2019.05.08 13:57 „Kulcs helyett volt a mágneskártya, majd a kamerák” – Mi jön még az irodákban?
2019.05.08 11:40 Ki fogja fenntartani az épületeinket, ha ilyen ütemben nőnek a költségek?