A Magyar Nemzeti Bank egyelőre tartani fogja magát márciusi kommunikációjához, miszerint a júniusban megjelenő inflációs jelentés előtt nem fognak hozzányúlni a monetáris kondíciókhoz, emiatt pedig a keddi kamatdöntő ülésén nem várható fontos bejelentés – vélik egyhangúlag a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az, hogy kell-e még kamatot emelnie a jegybanknak az idén, és ha igen, akkor hány alkalommal és mennyit, az a következő hónapokban beérkező inflációs adatok, a külső környezet, illetve a forintárfolyam alakulásának lesz a függvénye.
A márciusi kamatdöntő ülésen bekövetkezett 10 bázispontos betéti kamat emelés és a kiszorítandó likviditás mennyiségének csökkentése egyszeri, egyedi szigorítás volt, a Magyar Nemzeti Bank adatvezérelt üzemmódba lépett. Ez volt a március 26-i jegybanki kamatdöntés, illetve az azt követő kommunikáció legfontosabb üzenete, ami a piaci szereplők többségét meglepte, hiszen az ezt megelőző kommunikációjához képest váratlanul óvatos hangnemet ütött meg a jegybank.
– magyarázta a helyzetet Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfoliónak adott interjújában.
Ez elég egyértelmű üzenet a jegybank részéről, hogy, igazi izgalmakra (vagyis esetleges további kamatemelésekre) elsősorban azokon az üléseken számíthatunk, amikor az intézmény egyben legfrissebb inflációs jelentését is közzéteszi.
Az MNB szerint a megnövekedett külső bizonytalanság indokolja az adatvezérelt üzemmód szükségességét, saját forgatókönyve szerint ugyanis az erős belső kereslet által táplált hazai inflációs alapfolyamatokat az év végétől elkezdi lassítani az euróövezeti lassulásból fakadó külső hűtő hatás, emiatt pedig jelen helyzetben nem indokolt a további szigorítás, várni kell, hogy miként alakulnak a (külső és belső) folyamatok.
Idén áprilisban az MNB által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke a márciusi 3,5%-ról 3,4%-ra lassult, vagyis megtörve hat hónapja tartó folyamatosan emelkedő trendjét lefordult egy évtizedes csúcsáról, ez alapján azonban még korai lenne a jegybank által előrevetített inflációs fordulatról beszélni.
2019.05.09 11:09 Eljött a nagy fordulat Magyarországon, vagy még nincs vége az árrobbanásnak?
Igazán a következő hónapokban fog eldőlni, hogy megállja-e a helyét a jegybanki inflációs forgatókönyv, épp ezért a következő időszak adatai kulcsfontosságúak lesznek. Mindenesetre az áprilisi adattal nem került lépéskényszerbe az MNB.
Módos Dániel, az OTP Bank elemzője szerint a hazai folyamatok (5% feletti GDP növekedés az első negyedévben, valamint a 4%-ot közelítő infláció és emelkedő adószűrt maginfláció) a szigorítás szükségességét vetítik előre.
Ráadásul az utóbbi napokban a forint árfolyama 327 környékére gyengült az euróval szemben, ami az importált infláción keresztül később emeli az inflációt is (ha tartósan ezen a szinten maradna a forint), ami így kismértékben szintén a monetáris kondíciók szigorítását indokolná. A másik oldalról viszont a nemzetközi környezet (kereskedelmi háborús bizonytalanság, alacsony globális kamatvárakozások) továbbra is támogatja az MNB laza monetáris politikáját.
– fogalmaz Módos.
Klikk a képre!
|
Jobbágy Sándor, a CIB Bank szakértője úgy véli, hogy az elmúlt időszakban beérkező új adatok önmagukban nem adnának okot sem azonnali lépésre, sem a kommunikáció módosítására. Azt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy – bár a jegybanknak nincs konkrét árfolyamcélja – a forint elmúlt időszakban mutatott gyengélkedésével kiléphetett az MNB által „elfogadhatónak” gondolt sávból, ami Jobbágy szerint valahol 310/315 és 325 között húzódik.
– írja kommentárjában Jobbágy.
Virovácz Péter, az ING elemzője szintén nem vár lépést a keddi ülésen, ugyanakkor hozzáteszi, hogy az MNB által vártnál jóval magasabb gazdasági növekedés mind arra enged következtetni, hogy az intézmény talán elkésett a szigorítás érdemi megkezdésével.
Nyeste Orsolya, az Erste szakértője szerint – mivel a fő éves infláció végül is még éppen a toleranciasávon belül maradt, a kiemelten figyelt adószűrt maginfláció pedig hajszálnyit csökkenni tudott – a jegybank vélhetően tartja magát a márciusban mondottakhoz, miszerint negyedévente értékelik az inflációs folyamatokat, s ennek függvényében döntenek a további szükséges lépésekről. Emellett a nemzetközi környezetben sem következett be olyan változás, ami a jegybankot a normalizáció gyorsítására késztetné, hiszen mind az EKB, mind a Fed kiváró üzemmódban van, s az idei évre kamatemelés egyiküktől sem várható, sőt inkább kamatcsökkentéseket áraznak a piacok.
Regős Gábor, a Századvég elemzője szerint amellett, hogy a keddi ülésen nem szültetik újabb szigorításról döntés, a júniusi ülésen várhatóan szükség lesz a márciusban megkezdett szigorítás folytatására, amely továbbra is a swapállomány csökkentését és az O/N betéti (esetleg hitel) kamatok emelését jelentheti. Ezt azzal indokolja, hogy az elmúlt hónapokban a belső folyamatok bizonyultak erősebbnek, illetve a külső folyamatok sem voltak annyira kedvezőtlenek, mint korábban várható volt. Regős várakozásai szerint idén még több betéti kamatemelést is végrehajthat az MNB.
Más véleményen van Halász Ágnes, az UniCredit Bank szakértője, aki jelenleg alapesetben nem vár további kamatemelést idén, hozzátéve, hogy nagy bizonytalanság övezi az MNB politikáját. Egyelőre korainak látja, hogy az MNB kamatot emeljen, a döntéshozók inkább igyekeznek kivárni a fejleményeket és a legvégső esetben (látványos forintgyengülés, erőteljes hozam emelkedés a hosszú végeken) cselekedni. Bár az áprilisi inflációs adat szignifikánsan magasabb lett, mint ami az aktuális MNB előrejelzésekben szerepel, a következő hónapok enyhülést hozhatnak. A nemzetközi olajárak úgy tűnik egy ideje nyugvópontra kerültek, az év eleje óta tartó áremelkedés megállt, így amennyiben ez a hazai üzemanyagárakban is megjelenik, a már áprilisra várt bázishatás májustól kezdődően lejjebb nyomhatja a fogyasztói árindexet.
A felfelé mutató inflációs kockázatok – bérrobbanás, a termelékenység stagnálása, túlfűtött gazdaság, pozitív kibocsátási rés, politikai események hatására kialakuló potenciális piaci turbulenciák – természetesen ezzel még nem szűnnek meg.