május 27, 2019 0

A kereskedelem történelme legalább százötvenezer éves, a készpénz viszont kevesebb mint háromezer éve létezik. Drága, mocskos és idejétmúlt. Itt az ideje, hogy magunk mögött hagyjuk.

A cikk szerzője, Kóka János volt gazdasági miniszter is előadónk lesz keddi Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánkon. Érdemes eljönni!

Magyarországon közel kéthavi nemzeti össztermék összege pihen készpénzben. Illetve nem pihen, hanem részben forog, sokszor illegális csatornákon, ellenőrizhetetlen ügyletekben. Ahelyett, hogy csökkenne a mennyisége, még nő is, a teljes volumene megháromszorozódott az elmúlt tíz évben. Bár a mindennapokban nem gondolunk bele, de a készpénz előállításának, tárolásának, szállításának, őrzésének, cseréjének iszonyú költségei vannak. Egy tavalyi amerikai kutatás szerint ez a költség a pénz értékének 5-15 százalékára rúg. A magyar szakemberek a 6000 milliárdos állomány itthoni költségeit 450 milliárdra becsülik. Ebben az összegben pedig még nincsenek is benne az illegális tranzakciókon elbukott áfa, illetékek és egyéb közterhek százmilliárdjai. Hogy ez mekkora összeg?

A készpénzforgalom jelentős visszaszorítása a költségvetésben fedezetet adhatna akár az SZJA 9%-ra történő, rég áhított csökkentésére is.

Dr. Kóka János

Igazgatótanács elnöke, vezérigazgató

Cellum

Dr. Kóka János egykori gazdasági miniszter, pénzügyi befektető, informatikai vállalkozó, 2011. óta a Cellum elnök-vezérigazgatója. Az orvosi diplomával rendelkező üzletember 1996 óta különböző vezetői pozíciót… Tovább »

Ez az egyedülállóan bátor lépés például 650 milliárd forintba kerülne, és érdemi versenyképességi előnyt jelentene Magyarországnak.

A költségek és a nyilvánvaló biztonsági és bűnüldözési szempontok mellett higiénés érv is szól a bankjegyek és érmék fokozatos elhagyása mellett. Bizarr érdekesség, hogy mikrobiológusok kéttucatnyi veszélyes kórokozót mutatnak ki a sokak mosatlan kezén átmenő fizetőeszközökön, köztük a kórházi fertőzések legvadabbikának tartott MRSA-t is.

Mivel az euró bevezetése még arrébb van, a gazdaság pedig növekvő pályán mozog, ideális volna az időzítés most belevágni egy ambíciózus digitalizálásba a fizetési tranzakciók terén. Ahogyan ennél lényegesen nagyobb és népszerűtlenebb kihívásokkal is megbírkózott az állam (pl.elektronikus útdíj, EKÁER, NAV-ba kötött pénztárgépek és számlázó programok), itt az alkalom további szabályozói lépések megtételére. A pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó ún. PSD2 uniós direktíva alkalmazásával és az azonnali fizetési rendszer (AFR) bevezetésével a bankok felkészültek, vagy rövid időn belül felkészülnek a feladatra. A biztonságos technológia készen áll, a digitális bankkártyás és telefonszámla-alapú fizetések fennakadások nélkül terjedtek el az elmúlt évtizedben. A magyar fintech szcéna felkészült, szereplői összegyűjtötték a legjobb gyakorlatokat Amerikától Dél-Kelet Ázsiáig.

2014-ben Európa új szabályokat vezetett be, plafont szabott a bankkártya-használatkor felszámítható elszámolási díjaknak. Ez Magyarországon forkozatosan felére, harmadára vágta a kereskedők kártyahasználathoz kapcsolódó költségeit. Egy nagyobb üzlet ma jócskán egy százalék alatti jutalékot fizet az elfogadásért. Az új szabályozás ezen az úton mehetne tovább, a számlatulajdonosoknak új, izgalmas szolgáltatásokat, a kisvállalkozóknak pedig jó áron elérhető elfogadói megoldást kínálhatna.

A jogalkotó a készpénzmentes tranzakciókat előnyben részesítő (ideális esetben azt kötelezővé tévő), a készpénzt visszaszorító, annak költségeit megjelenítő szabályokkal, a hatóság ezek betartatásával, a szolgáltatói piac pedig innovációval támogathatná a folyamatot. A megoldás egy olyan mobilfizetési rendszer, amelyet az összes magyarországi kereskedő (beleértve a legapróbbakat is) azonnal, akár teljesen ingyen is bevezethetne, és átlátható, alacsony költségek mellett használhatna.

Különböző, de standardizált és biztonságos informatikai platformon működő

mobilalkalmazások szolgálhatnák ki a kereskedők százezreit és az ügyfelek millióit, olcsóbban, gyorsabban, biztonságosabban és egyszerűbben, mint bármikor.

Egyetlen kattintással lehetne fizetni bankszámláról is, de ugyanilyen egyszerű volna a hiteligénylés, vagy az egyénre szabott kedvezmények igénybevétele is. A lehetőségek végtelenek, a tudatos gazdálkodást segítő pénzügyi, befektetési tanácsadás is építhető az ügyfelek költési viselkedéséből nyerhető adatokra.

Kína már ebben is elhagyta a világot. Amerika innovációval (és kereskedelmi háborúval) igyekszik élre törni. A fejlődő dél-kelet ázsiai országok kényszerből, a skandinávok okos tervezéssel készülnek maguk mögött hagyni a készpénzt és a hagyományos banki kereteket. Ha mi most gyorsan lépünk, Magyarország első lehet a régióban.

A cikk szerzője, Kóka János volt gazdasági miniszter is előadónk lesz keddi Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánkon. Érdemes eljönni!