Megfordultak és emelkedésbe váltottak a másnapi földgázpiaci árak Európában áprilisban. A fordulatot feltehetően az okozta, hogy a CO2-kvóta ára egy hónap alatt 25 százalékkal emelkedett és tízéves csúcsra került. Ez több európai országban elindította az áramtermelésben a szén és a földgáz közötti váltást: a szenes erőművek helyett olcsóbbá váltak a földgáztüzelésű erőművek, viszont a gáz iránt így kialakult plusz kereslet megállította a fél éve tartó árcsökkenést. A korábbi – részben az LNG beáramlásának köszönhető – árcsökkenés, valamint egyebek mellett az orosz-ukrán gáztranzit szerződés megújításának bizonytalansága miatt az európai tárolók az ilyenkor megszokottnál jelentősen magasabb töltöttségi szinten zárták a telet. A magyar határkeresztező-forgalom mind import, mind export irányban az elmúlt négy évben a legmagasabb volt.

Áprilisban fordulat történt a másnapi földgázpiaci árak több mint fél éve tartó csökkenő tendenciájában az európai piacokon, és piacokon rövid időn belül 3 €/MWh-val emelkedtek az árak – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentésében. A hónap végi korrekció után a magyar piac március végéhez képest 1,5 €/MWh-val, a holland TTF gáztőzsde pedig 1 €/MWh-val drágábban zárta az áprilist. A hónap során az osztrák és magyar piac jobban elszakadt a nyugat-európai piacoktól, az osztrák CEGH és a holland TTF, illetve a magyar CEEGEX és TTF közötti spread is megnőtt, a hazai piac április végén már 3,5 €/MWh-val, az osztrák közel 2,5 €/MWh-val volt drágább, mint a holland. Az emelkedést a határidős termékek árai is követték.

A magyar piacon a megemelkedett importkereslet miatt áprilisra nem maradt az osztrák határon szabadon leköthető napi kapacitástermék, ami segíthetné a két piac közötti napi árkülönbségek kezelését. Ennek megfelelően a két piac közötti spread jelentősen ingadozott: 0,038-1,7 €/MWh között.

Az európai piacokon az elmúlt fél év alatt tapasztalt csökkenő ártrendhez a viszonylag enyhe időjárás mellett nagy mértékben járultak hozzá az Európán kívüli folyamatok is: egyrészt több új cseppfolyósító terminál lépett üzembe, növelve az LNG világpiaci kínálatát, másrészt az ázsiai piacokon több tényező miatt is esett a kereslet, így a világszinten kialakult LNG-többlet felvevő piaca Európa lett: idén tavasszal már háromszor nagyobb volt az európai LNG import mint 2018 januárjában.

A beáramló nagy mennyiségű LNG mellett a csővezetékes import mögötti szereplők se akartak piacot veszíteni, így végül az időszak során az árak csökkentek, a többlet pedig a tárolókba került: az olcsó import és az enyhe tél eredményeként az európai tárolók átlagosan 40 százalékos készletszinten zárták a telet. Ez jelentősen meghaladja az egy évvel ezelőtti, mintegy 20 százalék körüli szintet.

A tárolásra az orosz-ukrán gáztranzit szerződés megújításának bizonytalansága, valamint a nyugat-európai piacokon a tárolói bezárások és a rugalmas kitermelés csökkenése miatt mérséklődött kínálati rugalmasság is jelentősen kihat. A tárolás iránti piaci igényt is jelző mutató, a téli-nyári spread értéke a korábbi évekre jellemző 1 €/MWh szintről január óta fokozatosan emelkedett, jelenleg a régiónkat meghatározó osztrák piacon a május havi termék 5 €/MWh-val olcsóbb, mint a téli szállítású földgáz, így a tárolás jelentős értékkel bír. Ennek megfelelően áprilisban intenzíven folyt a betárolás Európában.

Még egy jelentős új fejlemény hatott áprilisban a földgázpiaci keresletre, a CO2-kvóta (EUA) ára egy hónap alatt 25 százalékkal emelkedett és ezzel tízéves csúcsra került. Ez az emelkedés több európai országban elindította az áramtermelésben a szén és a földgáz közötti váltást: a szenes erőművek helyett olcsóbbá váltak a földgáztüzelésű erőművek. Feltehetően az így kialakult plusz kereslet állította meg a fél éve tartó árcsökkenést.

Fontosabb áprilisi piaci események rövid áttekintése:

• Az áprilisi belföldi felhasználás a korábbi évek azonos havi felhasználásához képest átlagos volt.
• Áprilisban Magyarországon is intenzív betárolás folyt, amelynek forrása a téli napokhoz képest is jóval nagyobb, közel kétszeres mértékű (nettó) import volt.
• A belföldi termelés áprilisi szintje az előző hónapok alacsony szintjén maradt.
• A határkeresztező-forgalom mind import, mind export irányban az elmúlt négy évben a legmagasabb volt idén áprilisban: az import 20,64 TWh volt, míg az export 8,52 TWh. Mind az osztrák, mind az ukrán import pont gyakorlatilag a technikai határon üzemelt, emellett a szlovák import ponton is csúcsot döntött a forgalom.
• Az export pontok is – a szerb pont kivételével – az előző hónaphoz képest nagyobb forgalmat bonyolítottak. Ezeken belül is kiemelkedő az ukrán kiviteli pont forgalmának előző hónaphoz képesti megugrása.
• A hónapban összesen ~6,1 TWh gázt tárolt le 13 rendszerhasználó a hazai tárolókba. A régióban a korábbi évekhez képest Ausztriában, Szlovákiában és Ukrajnában magasabb volt a tárolói töltöttségi szint, míg Romániában továbbra is lényegesen alacsonyabb.
• A CEEGEX forgalma továbbra is bővül, és a Gazprom is elindította elektronikus platformján a spot és havi termékek értékesítéseit a beregdaróci pontra.
• A határidős termékek kereskedését szervező HUDEX forgalma is kis mértékben megélénkült áprilisban. Emellett a Gazprom Export elektronikus platformján is vannak a Beregovo pontra havi termékekre vonatkozó értékesítések. Áprilisi leszállítással 954 GWh került értékesítésre ebben a formában.

Címlapkép: shutterstock