Korábban csak félmillió ember és könyvelő használta az Ügyfélkaput, de amióta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti az állampolgárok adóbevallását, csaknem nyolcszorosára, 3,95 millióra nőtt a regisztráltak száma – derült ki a Belügyminisztérium május 22-i adataiból a Világgazdaság cikke szerint.

A friss állapot szerint a cégkapuk száma nagyjából 550 ezer, és mind a 12 ezer állami és önkormányzati szerv rendelkezik hivatali kapuval. A dokumentumforgalom az idén tavasszal már elérte a havi 17 milliót, ami azt jelenti, hogy a biztonságos kézbesítési szolgáltatáson (BKSZ) keresztül a háromféle kapu között ilyen volumenben áramlanak a hivatalos üzenetek az állam, az ügyfelek és az állami szervek között. Ez évente összesen több mint 200 millió üzenetváltást jelent majd és így egyre terjed az állami elektronikus szolgáltatások használata.

A Cégkapu használata kapcsán éppen tegnapi interjúnkban hívta fel a figyelmet Siklós Márta, LeitnerLeitner adószakértője, miszerint csak a NAV jóindulatán múlik, hogy meddig engedi még a cégek képviselőinek az Ügyfélkapun keresztüli bevallás benyújtást, azaz minél hamarabb érdemes lenne áttérnie minden cégnek a Cégkapu használatára.

2019.05.27 16:15 Nagy lehetőség a csoportos adózás a cégeknek, de figyelniük kell a piaci árra

A cikk egyébként emlékeztet arra is, hogy több olyan jól működő állami rendszer is van már, amelyekkel sok időt és energiát lehet megspórolni, de ezeket még nem ismeri igazán a lakosság. Ilyen például a személyre szabott ügyintézési felület (SZÜF), amely tavaly januárban indult, és amelyen keresztül 680-féle ügyet lehet intézni. A Szuf.magyarorszag.hu oldalról nagyjából 3700 hivatali szervet lehet elérni, és itt az e-Papír szolgáltatás is működik, amelyen keresztül havonta 80 ezer kérelem érkezik.

Emellett 2015 óta működik a központi érkeztető rendszer (KÉR), amelyhez azóta 580 szerv csatlakozott. Évente 3,2 millió papírküldemény érkezik a rendszerbe, amit 24 óra alatt feldolgoznak és mintegy 2000 címre elektronikus formában továbbítanak.

Az állami ügyek digitalizációja a magyar gazdaság versenyképesség javításának is egyik kulcstényezője, amelyről korábbi interjúban a McKinsey budapesti irodavezetője, Jánoskuti Levente beszélt:

2019.03.04 13:35 A legfontosabb három cél közé kell emelni a digitalizációt Magyarországon