Magyarországnak nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeke is az EU nyugat-balkáni irányú bővítése – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd Pozsonyban.

A magyar diplomácia vezetője erről a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) és a Nyugat-Balkán országai (Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina) külügyminisztereinek találkozója után beszélt azon a sajtótájékoztatón, amelyet a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) központjában tartott.

Szijjártó Péter leszögezte: az Európai Unió (EU) csak akkor lehet erős, ha megkezdődik bővítésének folyamata. A Brexitre utalva rámutatott: az EU tagországainak száma, történetében először az idén, csökkenni fog, de ezt a folyamatot meg kell fordítani. Hangsúlyozta: bár ma Európában a bővítéspárti álláspont van kisebbségben, és a távozó Európai Bizottság (EB) 2025-re tűzte ki a bővítés első lehetséges időpontját, Magyarország bővítéspárti ország, az EB ezen tervét képtelenségnek tartja, és bízik benne, hogy az új összetételű EB majd változtat ezen.

A csatlakozás gazdasági vonzataival kapcsolatban a magyar külügyminiszter rámutatott: Magyarország tavaly 3,8 milliárd eurónyi forgalmat bonyolított a Nyugat-Balkán országaival, s ezt a forgalmat az idei év első negyedében 9 százalékkal sikerült növelni. Hozzátette: Magyarország gazdasági érdekeit szolgálná, ha eltűnnének az abból adódó akadályok, hogy Magyarország uniós tagország, a Nyugat-Balkán országai pedig nem. Elmondta: az EB szerdán hozza nyilvánosságra bővítési előterjesztését, amelyet „már régen nyilvánosságra kellett volna hozniuk.” Hozzáfűzte: azt akarják, hogy az EU külügyminisztereinek és európai ügyi minisztereinek találkozóján, június 18-án szülessen döntés arról, hogy Észak-Macedónia és Albánia megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, és Montenegró meg tudja nyitni az utolsó tárgyalási fejezetet.