Nemcsak a telefonjaink, hanem a kártyáink is egyre okosabbak lesznek: jönnek az ujjlenyomatos azonosítást használó bankkártyák, a telefonos PIN-kód váltás és a változó CVC-kódos kártyák is – árulta el nekünk Mike Lemberger, a Visa európai termékfejlesztési igazgatója, aki a kártyatársaság dublini Payments Forumán válaszolt kérdéseinkre.

Portfolio: Egyre szélesebb körben terjednek Európában az azonnali fizetési rendszerek, melyek akár a bankkártyák népszerűségét is veszélyeztethetik. Hogy készül a Visa az azonnali átutalások világára?

Mike Lemberger: ha belegondolunk abba, hogy egyre több dologra van az embereknek szüksége egyre gyorsabban, az azonnali fizetési rendszerek megjelenése a következő logikus lépés a piacon. Ha szeretnénk fenntartani a vezető pozíciónkat, alkalmazkodnunk kell e rendszerek megjelenéséhez. Már rendelkezünk mi is ilyen rendszerrel; ez a Visa Direct Platform, lényege, hogy a hagyományos átutalási szolgáltatásoktól elmozduljunk a valós idejű átutalások felé, ennek köszönhetően a meglévő Visa-adatainkat felhasználva az azonnali átutalási rendszerekhez hasonló tranzakciókat tudunk kezdeményezni. Fejlett infrastruktúrát építettünk ki a visszaélések észlelésére a pénzvisszatérítések és a hűségprogramok kezelésére és a személyazonosításra is, ami segíteni tudja a rendszert a sikeres működésben.

Egy másik pénzügyi rendszereket újradefiniáló jelenség a fintechek térnyerése. A Visa befektetőként is jelentkezik ezen a piacon, melyek most a legérdekesebb projektek, melyeket támogatnak vagy támogatni terveznek?

Sok fintech keres velünk együttműködést, mások inkább kiegészítő szolgáltatásokat ajánlanak; egy szóval a fintech-közösség igazán sokszínű. Az új neobankok az ügyfélélményre fókuszálnak: egyszerű, esztétikus alkalmazásokat fejlesztettek, általában prepaid-kártyákat ajánlanak, és többféle devizát kínálnak egyszerre. Más appok személyi költségvetést terveznek vagy éppen utazást kínálnak. Végül ezek a szolgáltatók mind a Visát keresik meg, ha a fizetési piacon el akarnak indulni, mert szeretnék az infrastruktúránkat használni.

A devizaváltás egy másik történet: számos felhasználó érzi azt, hogy túl sokáig túl sokat fizettek, mi pedig támogatjuk azokat a területeket is, amelyek ennek a problémának a megoldásával foglalkoznak. Foglalkozunk ezen kívül feliratkozás-menedzsmenttel is, ami a dolgok internetének elterjedését segíti: például van Spotify-előfizetésem, kondibérletem, Apple-fiókom, Netflix-fiókom, Amazon-fiókom. Ezek összehangolásában segítenek az olyan startupok, mint a Minna, melyeket szintén finanszírozunk.

Pont egy éve jelentettük be, hogy 100 millió dollárt fektetünk a fintechszektorba, azóta már egy tucatnyi sikeres befektetésen túl vagyunk; a következő 1-2 hétben újabb befektetéseket fogunk tenni, melyek egyelőre még nem nyilvánosak. Befektettünk a Klarnába, befektettünk a Stripe-ba, befektettünk a Square-be, ezek azóta már mind ismert cégekké váltak.

Nem hagyományos kockázati tőkealap vagyunk: olyan cégeket keresünk, amelyekkel jövedelmező kereskedelmi kapcsolatot is tudunk létesíteni. A Klarna például Visa-kártyákat bocsát ki, a Stripe pedig a mi platformunk használatát tervezi.

Egyre népszerűbbek a cashback-kártyák, amelyek folyószámlához rendelnek hozzá pénzvisszatérítési szolgáltatást. Veszélyeztethetik ezek a hitelkártyák, kedvezménykártyák piacát?

Kezd elmosódni a határvonal a hitelkártyák, a debitkártyák és a prepaid-kártyák közt, most már keveredik az, hogy férnek hozzá a felhasználók a kártyákhoz, milyen kedvezményeket kapnak és kapnak-e hitelt. Ezen kívül egyre több teljesen újfajta fizetési megoldást is látunk a piacon. A cashback-kártyák létezése önmagában nem új jelenség, maximum az, hogy az emberek hogyan férnek hozzá a pénzükhöz és hogyan rendeznek különféle ügyleteket egymás közt.

A Visa kísérletezik egy ujjlenyomat-alapú biometrikus kártyával. Sikerült már piacra dobni egy működő megoldást?

Két hete indítottuk el az első ilyen kártyánkat, a Royal Bank of Scotlanddal és a Gemaltóval együttműködve. Nemcsak a telefonjaink lesznek egyre okosabbak, hanem a kártyáink is. Lecseréltük a mágnescsíkokat is chipekre, aztán jött az egyérintéses fizetés, most pedig itt vannak a biometrikus kártyák. Vannak olyan kártyák, amelyeknek a hitelesítőkódja változik, más kártyáknak pedig a PIN-kódját tudjuk cserélni akár telefonról.

A biometrikus kártyákat egyelőre pilot-jelleggel indította el az RBS, ezek egyelőre nagyon drágák, jól fel kell mérni, hogy milyen hozzáadott értéke van ezeknek a kártyáknak, mielőtt széles körben nekiállunk ezek terjesztésének.

Mennyiben változtatják meg az EU legfrissebb szabályai – a PSD2 vagy a GDPR -, a Visa hétköznapjait?

Minden szabályozás célja, hogy stimulálja a gazdaságokat és javítsák a verseny feltételeit. Tehát a szándék jó. Más kérdés, hogy mindig sikerül-e a megfelelő szabályokat hozni – ezt a kérdést általában a piacok megválaszolják. Még túl korai lenne megmondani, hova vezetnek az új, EU-s szabályok. A partnerségeink miatt mi is töltöttünk időt felügyeleti szervekkel, hogy javaslatokat tegyünk nekik, mert úgy érezzük, vannak olyan elemei a szabályozásnak, melyek miatt rosszul járhatnak az ügyfelek rövid távon. Hosszabb távon viszont reméljük, a piac elsimítja az akadályokat, melyek felmerülnek például az ügyfélazonosítás és az adatvédelem területén is.