május 30, 2019 0

Idén Barabási Albert-László fizikus-hálózatkutatónak ítélte oda a Bolyai-díj Alapítvány 15 tagú, Áder János köztársasági elnök által vezetett díjbizottsága a díjat és az ezzel járó 100 ezer eurós elismerést. A díj kapcsán – amit a díjazott az egész ország számára példaértékű összefogásnak tart – beszéltünk a neves magyar kutatóval a nők teljesítményének elismerésének fontosságáról, valamint a tavaly elnyert uniós nagyprojektről is.

Portfolio: A Képlet című könyvének egyik alaptétele, hogy a siker sikert szül. A mostani díj is alátámasztja ennek a törvénynek a létjogosultságát?

Barabási Albert-László: Nyilvánvaló. A könyvben nem arról írok, hogy teljesítmény nélkül hogyan születik meg a siker, hanem arról, hogy nagyon sokan vannak azok, akiknek kiváló a teljesítményük, és hogy ki lesz-e választva valaki egy díjra, az attól is függ, hogy korábban elismerték-e már. Ezt nem tudom letagadni, hogy a korábbi elismeréseim segíthettek abban, hogy a Bolyai-díj bizottsága nekem ítélje ezúttal a díjat. Viszont könnyedén fel tudnék sorolni egynéhány kiváló kutatót, akik épp annyira megérdemelték volna, mint én.

És azok számára, akik ezúttal nem kerültek rivaldavénybe, mert épp nem őket választotta ki a döntéshozó testület, próbál segíteni azzal, hogy megemlíti például nevüket a köszönőbeszédében? Ez volt a célja, amikor külön kiemelte kutatótársa, Albert Réka kiemelkedő teljesítményét és szerepét?

Igen, nyilván a 21. században vagyunk, egyedül már semmit nem lehet csinálni, nem is érdemes.

El kell ismerni azokat, akik ezt lehetővé tették. Nagy szükség van arra, hogy női kutatók, mint példaképek jelenjenek meg a magyar és nemzetközi társadalomban. Vannak fantasztikus egyének, akik erre alkalmasak, mint például Albert Réka.

Az akadémia például el is ismeri ezeket a teljesítményeket, az MTA legutóbb külső tagjának választotta, és az Egyesült Államokban rengeteg fontos díjat kapott Réka. Mi magyarok is büszkék lehetünk az erdélyi kutatóra, nélküle ma nem született volna meg a hálózatelmélet.

Félig már hazaköltözött a világhírű magyar tudós - Villáminterjú Barabási Albert-Lászlóval

Fotó és címlapkép: Bolyai-díj Alapítvány.

Maradva a nők szerepénél, hogyan látja, Magyarországon mennyire jellemző, hogy a nők megkapják az elismerésüket a teljesítményükért? Legyen az akár a tudományos élet?

Számomra nagy megkönnyebbülés volt az, hogy legutóbb nő kapta a díjat, nevezetesen É.Kiss Katalin nyelvész. Nagyon nehéz volna egy olyan díjat elfogadni manapság, amit csak férfiak nyertek el eddig. De sokkal több mindent kell tenni az ügy érdekében: el kell ismerni őket, példaképeket kell találni és nagyon fiatal kortól kell segítenünk a nőket, hogy megtalálják a helyüket a tudományban. A tudomány az a terület, amire rálátok, de szerintem az üzleti életben is hasonló a helyzet.

Mennyire követi nyomon a legutóbbi könyvének terjedését, sikerét?

Szó szerint most a napokban jelenik meg a világ egyes részein a könyv.

Múlt héten épp Angliában voltam, mert megjelent az angol kiadás és most kezdi el igazából a nemzetközi pályafutását.

Mindezek mellett mennyiben férnek bele az idejébe a magyarországi programok?

Az időm 40 százalékát Magyarországon töltöm.

Nemcsak személyes oka van ennek, hanem ez az egyik legális ígéretem az Európai Kutatási Tanács (ERC) Grant Projekt keretében, amin Lovász Lászlóval dolgozunk. Ennek érdekében szó szerint 40 százalékban visszavontam az amerikai tevékenységemet és áttettem Magyarországra.

Félig már hazaköltözött a világhírű magyar tudós - Villáminterjú Barabási Albert-Lászlóval

Fotó: Bolyai-díj Alapítvány.

Mi is ez a projekt?

Barabási-Albert László Lovász Lászlóval, az MTA elnökével és a cseh Jaroslav Ne¹etøil matematikussal közösen 2018-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Synergy Grantjét. A 9,8 millió eurós (közel 3,2 milliárd forintos) támogatással folyó munka fő célja, hogy a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve, a két tudományág tudósainak együttműködésével segítse a nagy hálózatok működésének megértését. A projekten a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem dolgozik együtt hat éven keresztül. A szinergiapályázatok különböző tudományterületek együttműködését segítik, hogy az így keletkező kutatási eredmények új kutatási területeket alapozzanak meg. 2017 novemberében Európa-szerte 295 pályázatot nyújtottak be, melyek közül közel egyéves, háromlépcsős bírálati folyamat végén 27-et választottak ki támogatásra.